Szörnyeteg (Draco Malfoy ff) - BEFEJEZETLEN

Gonosz

Draco Malfoy a mai napig emlékszik arra, mikor megpróbált Harry barátja lenni, de az egyértelműen visszautasította. Ne értsetek félre, a szőke emiatt nem szenvedett, sőt, később már szinte örült neki, olyan szinten utálta a kis túlélőt. De akkor még természetesen rosszul esett számára, hiszen mindössze egy kis kölyök volt, aki szövetségesre vágyott. Talán apja neveltetése mellett, ez is hatással volt rá, hogy a rossz irányba menjen el. De az igazat megvallva jót tett neki, hogy nem lettek puszipajtások a szemüvegessel, mert egy teljesen más lehetőségre lelt rá, egy félvér lány személyében.

- Nézd Neville, ott van Trevor - szakította félbe Greta Adams a professzort, majd felvette a földről a békát és mosolyogva átnyújtotta a fiúnak. - Elnézést - nézett a nőre továbbra is levakarhatatlan vigyorral. Draconak egyenesen felfordult a gyomra tőle. 

- Hamarosan kezdődik a beosztási ceremónia - mondta lezárásképpen az asszony, majd hátat fordított a diákseregnek és bement az épületbe.

- Szóval igaz - kezdett bele előre megtervezett monológjába Malfoy. - Amit a vonaton suttogtak - Harry Potter roxfortos diák lesz. - Eddig minden a tervek szerint alakult, a többiek sutyorogni kezdtek. Jöhetett a bemutatkozás. - Ez itt Crak - nézett a mellette álló személyre. - Ő meg Monstro - biccentett hátra a fejével. - Én Malfoy vagyok - ment oda összesen körülbelül négy lépesben a kis túlélő elé. - Draco Malfoy. - Ekkor valaki elrontotta az egészet. Olyan jól alakult, de nem, annak a nyomoréknak el kellett rontani a visszatartott nevetésével. - Viccesnek tartod a nevem? - nézett rá mondhatni tikkelő szemekkel. - A tied meg se kérdezem. - Micsoda egy költő ez a fiú! - Vörös haj, mások levetett talárja... Csak egy Weasley néz így ki - fejezte be nem kis megvetéssel a hangjában. - Hamar rájössz majd, Potter, hogy a máguscsaládok sem egyformák - fordította újra a figyelmét a jövendőbeli legjobb barátjára, majd ismét Ronra emelte a tekintetét. - Ne barátkozz olyanokkal, akik nem érdemlik meg! - javasolta utasítóan. - Kérdezz csak engem - nyújtotta a szemüveges felé a kezét.

- Magam is el tudom dönteni, hogy ki érdemli meg - reagált végre a fiú, Draco már kezdte azt hinni, hogy néma. Nem fogadta el a kézfogást, hanem szúrósan a szőke szemibe nézett, és ekkor megjelent McGalagony, majd megütögette Malfoy vállát. A fiú hátrafordult, majd durcás arccal vissza eddigi beszélgetőpartnereihez. Hát jó, ha így, akkor így, ő ebben a játékban is benne van, de Potter fogja megbánni, hogy ezt választotta...

- Odabent várják magukat, jöjjenek - mondta rezzenéstelen arccal, aztán kinyitotta az ajtót, utat engedve a gyerekeknek. 

- Nem igazi a mennyezet. Elvarázsolták, hogy úgy nézzen ki, mint az égbolt - papolt Hermione a mellette álló lánynak, amit Greta pont hallott.

- Ez csodálatos - mosolygott, mire a barna hajú hátrafordult hozzá.

- Véleményem szerint is. Olvastam róla a Roxfort történetében - jelentette ki, kissé dicsekedve.

- Abból a könyvből nekem is olvasott anya esti meséket - vigyorgott rá. - De már sajnos nem emlékszem szinte semmire belőle - tette hozzá.

- Ami azt illeti... - kezdte Granger, de nem volt alkalma befejezni. 

- Itt sorakozzanak fel, kérem - intett a papírtekercsével maga elé a Griffendél házvezetője, miután fellépett az emelvényre. Hermione még nyitotta a száját, hogy befejezze, de nem merte, nehogy elkönyveljék, mint olyan személyt, aki feleslegesen és túl gyakran beszél.

- Nos. Mielőtt elkezdjük, Dumbledore professzor úr kíván néhány szót szólni - emelte le a kezét. 

- Van néhány kihirdetni valóm a tanévre vonatkozóan - kezdte öreges hangján. - Főleg az elsősöknek mondom, hogy az iskola melletti erdő tiltott terület minden tanulónk számára. Emellett iskolánk gondnoka, Frics úr - mutatott hátra a férfire - megkért, hogy jelentsem be: a harmadik emeleti folyosó jobb kéz felőli szakaszára tilos a belépés mindazoknak, akik nem óhajtanak kínok kínjai közt meghalni. Köszönöm.