- Leszel velem párban? - fordult Dracohoz Greta a bűbájtan első perceiben.
- Crackkal vagyok - válaszolt a fiú.
- De akkor Monsro egyedül van. Ha pedig te velem vagy, akkor mindkettőjüknek lesz párja. Légyszi, Draco - nézett rá könyörgően. A mardekáros egyszerűen udvariatlanságnak tartotta volna visszautasítani őt, úgyhogy végül sóhajtva beleegyezett, ami miatt egy újabb ölelésben részesült. Kissé elvörösödött, mert még mindig váratlanul érte a megmozdulás, de jól esett neki. Mintha minden alkalommal, amikor a barna hajú megölelte őt, egy centivel vékonyabb lett volna az a több kilométeres Malfoy-fal, amely az érzései eltakarásának céljából épült tizenegy éven keresztül. Az apja pedig attól fél, hogy ez a fal teljesen leomlik egyszer, ezért nem akarja, hogy barátkozzanak. A fiú persze mindebből a komplikált rendszerből mindössze annyit látott, hogy ez a lány kedveli őt, ami meglehetősen jól esett az egojának, Lucius pedig ezt nem akarja, amit nem igazán értett, de mint mindig, most is hallgatott a szavára. Kivéve, amikor ott volt Greta. Hiába mondott neki mindig elsőre nemet, a hugrabugos mindig meggyőzte.
***
- Mint tudjuk, az egyik legalapvetőbb bűbáj a levitáció, vagyis az a tevékenység mikor röptetünk egy tárgyat - magyarázott óriási átéléssel a könyvkupacon állva Flitwick. - Öhm, mindenkinek van tolla? - kérdezte, mire páran megemelték a tárgyat. - Remek! - szólt a professzor kissé elnyújtva a második e betűt. - Hehe, figyelem! Használjátok a szép csuklómozdulatot, amit tanultunk! És huss és pöcc. Most együtt! - szólította fel az osztályt, mire mindenki a pálcájáért nyúlt.
- És huss és pöcc - mondta egyszerre az összes gólya.
- Ügyes. Heheh, oh és van egy varázsige is. Wingardium Leviosa. Lássatok hozzá! - adta ki a feladatot, mire Draco és Greta egymásra néztek, majd a mardekáros intett, hogy kezdje ő. Úgy gondolta, jobb, ha nem egyszerre szerencsétlenkednek. Biztos volt ugyanis benne, hogy egy balfácán hugrabugosnak nem nagyon fog menni a varázsige.
- Wingardium leviosa - próbálkozott a lány. - Mondom... Wingardium leviosa.
- A pálcamozdulat - mondta visszafojtott nevetéssel Malfoy, hiszen a barna csak tartotta egy helyben a varázspálcáját.
- Oh, hoppá... - vörösödött fülig és most már a csuklóját is mozdította. - És huss és pöcc - sóhajtotta, majd megpróbálta kombinálni a kettő. - Wingardium leviosa - mondta.
- Nem nyújtod el túlságosan az első szótagot? - kérdezte összeráncolt szemöldökkel a szöszi. A lány látszólag mindent tökéletesen csinált.
- Nem tudom, ez számít?
- Nem t'om - vont vállat a másik. Greta már éppen azon gondolkodott, hogy nem ártana megkérnie a tanárt, hogy mondja el még egyszer a varázsigét, hogy hogyan is van pontosan, mikor meglátott a magasba emelkedni egy tollat, egészen pontosan a Hermione Grangeré.
- Hohoho, pompás, remek! Eheh. Nézzetek csak oda! A kisasszonynak sikerült. Kitűnő! - Mindenki csendben nézett felváltva a lányra és a tanárra, majd Draco hirtelen próbálkozni kezdett, mert nem akarta elhinni, hogy annak az idegesítő mitugrásznak hamarabb sikerült, mint neki. Az egyik griffendéles fiú is megpróbálta újra, miközben a tanár még magyarázott. - Szépen csináltad! -
A következő pillanatban pedig felrobbant a fiú tolla.
- Jól vagy? - kérdezte aggódva Greta, Harry pedig, aki a szerencsétlen gyerek párja volt, kért egy új tollat.
Percekig még továbbra sem sikerült senkinek, így egyre többen fordultak Granger felé, aki készségesen bemutatta a feladatot. Adams elraktározta az agyába a helyes kiejtést, majd a csuklómozdulatra is figyelve kimondta a varázsigét, mire a tolla erőtlenül emelkedett egy-két decimétert, majd visszahullott a padra. Ezután Malfoy is másképp próbálkozott, viszont az övé már egy teljes méter magasba felemelkedett.
YOU ARE READING
Szörnyeteg (Draco Malfoy ff) - BEFEJEZETLEN
FanfictionNem tervezem folytatni. Ha érdekel, mik voltak a terveim, írj nyugodtan. J K Rowling nézeteit nem támogatom. Egy hugrabugos saját karakterem, Greta Adams és Draco Malfoy főszereplésével. Az ő történetük és kapcsolatuk az évek alatt. Az utolsó részb...