-Éppen az első munka napomon fogok elkésni!-zsörtölődtem magamban.
Elaludtam így egy késõbbi busszal kellet mennem. És persze ebben a nyári melegben a buszban még melegebb van mint a buszon kívül bárhol. Szóval nem indult valami jól a reggelem. Az Idol bömbölt a fülhallgatómban. Végre feltűnt az én megállóm. Gyorsan az ajtóhoz préseltem magam és mikor kinyílt mint akit puskából lőttek volna úgy szaladtam a kapuhoz amin keresztül bejuthatok az épületbe ahol dolgozni fogok. Az ajtóig futottam majd megálltam pár másodpercre hogy kifújja magam, lenyomtam a kilincset és beléptem az ajtón. Az előcsarnokban volt egy pult ami mögött állt egy nő és rám nézett mikor beléptem. Plusz még volt három asztal és hozzájuk pár szék. Gyorsan a pulthoz sétáltam.
- Jó napot! Diák munkára jöttem. A héten induló táborozókhoz!
- Jó napot! Hogy hívják?
-Vicky.
-A6 terem. Sok sikert!
-Köszönöm.
A nő mellett volt egy üveg ajtó ami egy folyosóra nyílt. Kitártam az ajtót és a folyosón elindultam az A6-os terem felé. Mikor kicsi voltam pár itt lévő művész táborba eljöttem. Mindig is szerettem alkotni. Most persze a gyerekekre fogok felügyelni, de akkor is jó érzés újra itt lenni. Mikor még kisebbként lépkedtem ezen a folyosón reggelente és nem voltak olyan problémáim mint például hogy most szakítottam a pasimmal. Igen. Pár hete szakítottam vele. Még mindig nem tudtam teljesen összeszedni magam, de remélem a munka elterelni a figyelmemet. Míg ezeken a nem túl szép múltbeli emlékeken gondolkoztam el is értem az A6-os ajtóhoz. Megfogtam a kilincset, szélesre tártam az ajtót és beléptem majd gyorsan becsuktam magam mögött az ajtót. A teremben középen volt hat asztal egymásnak tolva és körbe ülték a táborozók. Akinél kis koromban voltam pont ő vitte ezt a csoportot szóval azért őt ismertem.
- Jó napot, és sziasztok! Elnézést a késésért! Vicky vagyok. Dolgozni jöttem.
- Jó újra látni Vicky! Foglalj helyet!-mondta Ruby.
Gyorsan leültem két kislány közé majd Rubyra figyeltem.
-Üdvözlök mindenkit az ezen a héten lévő művészeti táborban. Van két önkéntesünk. Vicky és Dominic.
Egy szőke hajú srác állt fel, így én is felálltam. A srác rám nézet. Zöld szemei voltak amiben izgalom és boldogság tükrözõdött. Fehér pólót viselt, és mosolygott.
-Sziasztok! Dominic vagyok. Alig várom hogy eltöltsünk együtt egy hetet!-mondta.
Nekem is jó lett volna valamit mondanom. Összeszedtem a gondolataimat és én is bemutatkoztam, újból.
-Sziasztok! Vicky vagyok. Én is várom már hogy közösen alkossunk majd szebbnél szebb dolgokat a héten!
Miután mindketten bemutatkoztunk leültünk a helyünkre. Ruby át is vette a szót.
-Ma egy pólót fogunk készíteni. Hármasával gyertek velem, és adok pólókat!-majd a mellette lévő ajtót kitárta és eltűnt bene.
Gyorsan felálltam és három kislányt utána tereltem. Dominic gyorsan mellém állt és segített nekem. Mikor minden táborozó kapott pólót mi is kaptunk egy-egy fehér pólót Dominickal. A póló festés lépéseit miután Ruby elmondta mindenki alkotni kezdet.
Én gyorsan szereztem egy ceruzát és felrajzoltam a póló hátuljára egy sárkányszárnyat ami csukva van. Miután kész voltam fogtam a lila festéket meg a fehéret és még pár ecsetet majd megfestettem a pólót. Mikor kész voltam Rubyra néztem. Ő elvette a kész pólót és felakasztotta egy vállfára.
-Akinek szüksége van segítségre szóljon Vickynek!
-Ó nekem kéne segítség!-tette fel a kézét egy vörös hajú zöldszemű lány.
Oda mentem hozzá.
-Mi a neved?
-Diána!
-Diána. Miben segítsek?
-Tudsz ide rajzolni egy pillangót?-mutatott rá egy virágra.
-Persze.-elvettem tőle a ceruzát és leültem mellé. Gyorsan rajzoltam egy szép egyszerűen kifesthető pillangót.
-Tessék!-adtam vissza neki a ceruzát.
-Köszönöm! Nagyon szép lett!
-Igazán nincs mit!
Még jó pár gyereknek kellett rajzolnom. Csináltam kutyát, delfint, sellőt, unikornist, fejhallgatót. Nap végére mindenkinek elkészült a pólója. Dominickal egymás mellett ültünk és vártuk hogy az utolsó pár gyerekért is jöjjenek a szülei. Közben megtudtam hogy Dominic és Diána testvérek. Mikor már csak mi hárman maradtunk mi is haza mentünk.
-Merre laksz?-kérdezte Dominic.
-A pilisben.
-Mi is!-mondta Diána.-Melyik utca?
-Barackos.
-Mi a szélkerekben.
-Elvigyünk?-kérdezte Dominic.
-Nem kell köszi. Holnap találkozunk! Sziasztok!
Kiléptem az épületből és a buszmegállóhoz sétáltam. Vártam a buszra majd mikor megérkezett felszálltam. A fülembe tettem a fülhallgatómat és elindítottam a dope-my funeral-t.
Otthon fáradtan rogytam le a tv elé. Gyorsan átváltottam az internetre majd elkezdtem nézni a trónok harcát. Még a hűtőből kivettem egy tál pudingot, szereztem egy kanalat és a sorozat nézés közben a számba kanalaztam az édességet.
YOU ARE READING
Decisions
RomanceA döntések, amiket hozunk meghatározzák az életünket ... Vicky élete mindig túl gyorsan változik. Ő maga is alig tudja követni. Miután meghozta élete első nagy és nehéz döntését minden megváltozott, olyan életet élhetett végre amilyenre mindig is vá...