Decisions

Különkiadás

*Dominic szemszöge*

Ashley ült velem szemben egy  kávézóban. Azt mondta muszáj találkoznunk, nem tudtam mirõl van szó, de éreztem hogy nem mondhatok nemet ha szeretném hogy a fejem a helyén maradjon. Ashley rendelt magának egy sütit és a villájával felém bökött.

-Szóval, beszélnünk kell!

-Mirõl?

-Egy fontos dologról!

-Kifejtenéd?

-Látom amit látok.-bökött ismét felém azzal a villával, egyszer még szemen szúr vele.

-Lehetne hogy nem rizsázol? És leteszed a villát? Egyszer még szemen fogsz vele szúrni!

-Rendben. Mikor mondod meg neki?

-Kinek és mit?-féltem már a válaszától is.

-Vickynek!

-Tessék?

-Ne játszd itt a hülyét! A vak is látja Vickyn kívül hogy belezúgtál mint ló a vödörbe!

-Ennyire feltûnõ?

-Elégé.

-De egy a baj.

-És még is mi? Csak elé kell állnod és elmondanod hogy szereted!

-Max a gondom.

-Az új osztálytársunk?-lepõdött meg.

-Igen.

-Miért?

-Ha olyan jól látsz mindent, láthatnád hogy Vickyre hajt!

-Igazad van, épp ezért kéne mielõbb elmondanod neki az igazat!

Hirtelen megrezzent Ashley telefonja, azonnal felkapta és megnézte. Leírhatatlan volt az az arckifejezés amit vágott. Gyorsan pötyögött valamit majd rám nézett.

-Mi az?-kérdeztem.

-Vicky írt.

-És mit?-hallottam hogy mekkora mohóság árad a hangomból.

-Azt hogy holnap randizik Maxal.

-HOGY MI?

Nem lehet, errõl szó sem lehet! Az a Max! Megint õ! Többé ezt nem fogom hagyni!

-Ezt nem hiszem el, látod mirõl beszéltem Ashley?!

-Figyelj, elmegy holnap a randira, és utána meglátjuk mi lesz, jó?

-Jó.

Nekem ez már így is sok volt, felálltam az asztaltól és az ajtóhoz léptem. Keringett bennem minden. Miért mindig így? Ha szeretek valakit õ miért jön és tesz mindent tönkre?! Felszálltam a buszra és haza mentem. Otthon a szobámba zárkóztam és reggelig elõ se jöttem. Egész éjjel azon gondolkoztam mit tegyek. Vickyt nem eresztem el. Túl fontos õ nekem!

Délután fogtam magam és úgy gondoltam jót tesz ha kikapcsolom magam. Elmentem moziba. Elsõfilmre vettem jegyet. A Venom-ra. Vettem egy nagy menüt, de amint elléptem a pulttól azt hittem rosszul látok. Max és Vicky sétált boldogan a termekhez. Lassan utánuk mentem, megmutattam a jegyem és siettem a teremhez. Max és Vicky is erre a filmre jött. Pont mögöttük volt a helyem. Végig kellett néznem ahogy az én Vickym átkarolja az ellenségem és a lány akit szeretek nem tesz semmit! Mikor vége volt a filmnek kicsörtettem a terembõl és beültem az elsõ Mekibe amit láttam. Annyit ettem hogy nem is tudtam hogy kerülök haza.

Mikor befordultam az útra ami a hegyre vezetett fel rögtön Vicky utcája felé fordultam, és a házukig sétáltam. Becsöngettem és vártam. Fény gyúlt és kis idõ múlva Vicky állt elõttem a kapuban. Gyönyörû arcán meglepettség terült szét.

Nem sokat foglalkoztam ezzel. Magamhoz rántottam. A számmal megkerestem az övét és megcsókoltam. Azonnal visszacsókolt és átkarolta a nyakamat, közelebb húztam magamhoz amennyire még tudtam, nem akartam hogy a csók végetérjen. Olyan fantasztikus volt az egész. Mikor elválltunk a gyönyörû szemek boldogságtól csillogtak.

-Dominic.-motyogta.

Belé folytottam a szót mert ismét megcsókoltam.