Decisions

XIII.

Jack reggel a bevált módszerrel keltett fel, kikapott az ágyból, és mikor a pléd lehullott rólam kipattant a szemem és Jack kék csillogó szemeibe néztem, rám mosolygott, nekem is mosolyra húzódott a szám.

-Tudod...

-Tudom, tudom nem szereted ha felemelnek!-mosolyogott rám huncutul.-De én a pasid vagyok! És az ilyen szép pillatokat nem hagyhatom ki!

-Hogy te milyen humoros vagy!-pusziltam meg.

-Hát ezt az egyik dolog amit szeretsz bennem!

-Én mindent szeretek benned!

-Mindent?

-Fõleg a vesédet!-nevettem el magamat.

Jack értetlenül nézett rám majd õ is nevetésben tört ki. Közben kivitt a szobámból és letett a konyhában egy székre. Leült velem szemben, én pedig körbe néztem az asztalon lévõ "reggeli félék" között hogy mit egyek. Jack elém tolt egy doboz kávét, hálásan néztem rá, úgy tûnik tudja hogy kávés vagyok. Végül egy kakaós csigát ettem. Miután az utolsó korty kávét is megittam Jackre pillantottam.

-És most?

-Ma egy különleges öbölbe megyünk!

-Aha...

-Vagyis szaladj, készülj el és már megyünk is!

-Már megint rám kell várni!-tápászkodtam fel a székbõl.

-Én nekem nem baj!-lépett elém Jack és megölelt.

Én is megszorítottam. Mikor elváltunk ruhák halmát a kezembe véve a fürdõbe léptem és Jack bezárta az ajtót mögöttem. Lettem a ruhákat és a tükörképemre néztem. Az arcomon hatalmas mosoly ült, a hajam olyan volt akár egy szénaboglya. Gyorsan fogtam egy fésût és rendbe tettem a hajamat, megmostam az arcomat, felvettem a fürdõruhámat majd egy fekete alapon színes virágokkal teli pántnélküli pólót, egy farmer sortot, belebújtam a papucsomba és kiléptem a fürdõbõl. Jack a falnak dõlve állt és mikor kiléptem a tekintetünk találkozott, majd alaposan végigmért. Odaléptem elél.

-Tetszik? Jól nézek ki?

Nem szólt semmit, csak a derekamnál fogva magához húzott és a homlokát az enyémnek támasztotta.

-Mint mindig, gyönyörû vagy!-lehelte az ajakaimra.

-GYERTEK MÁR!!!-kiáltott fel valaki.

Jack szeme dühösen villant majd összekulcsolta a kezeinket és az ajtóhoz léptünk. Lesétáltunk a kisbuszhoz, beszálltunk, utolsóként. Elõvettem a fülesemet és az úton Jack mellkasának dõltem, õ pedig átkarolt, és természetesen az én zenéimet hallgattuk, de mentségemre legyen szólva Jack kért meg rá hogy vezessem be a "zenei világomba". Félórát utaztunk majd megálltunk. Lenéztem a kocsi mellett mikor kiszálltam. A tenger terült el odalent, a sziklás parttal. Kivettünk minden szükséges dolgot a kocsiból és lejáró helyet kerestünk. Meg is találtam egy lejáró szerût a fák között, így én megindultam elõre Jack követett és utána jöttek a többiek. Miközben lefelé kaptattam megcsúsztam és majdnem elestem, de egy fába megkapaszkodtam mielõtt lesmároltam volna a talajt.

-Vicky!-ordított Jack mikor kicsúszott a lábam a taja alól.

Leértem...ahova kelet. Egy hatalmas hosszú sziklára léptünk ahonnan több kis sziklán le lehetett jutni a tengerhez és még több sziklán át az öböl további részeihez. Mi ahova megérkeztünk, a szikla bal legszélsõ részébe pakoltunk le, így senkinek nem voltunk útban. Lecuccoltunk, levettük a ruháinkat és kiterítettük a törülközõket. Jack a kezembe nyomott egy búvármaszkot, az õ kezében is volt egy. Összekulcsolat az ujjainkat és lementünk a tengerhez. Felvette Jack a búvármaszkját, és rám nézett. A kezemben lévõ maszkara néztem, nem volt rá szükségem hogy a víz alá tudjak merülni, de nem árulhattam el magamat, így magamban elnyomtam egy fintort és felvetettem a maszkot, nagyon zavaró volt hogy egy kis "cuccban" kapok csak levegõt és egy kis térbe vagyok zárva. Jack elindult a vízbe majd lebukott, követtem a példáját. Mikor a hullámok összezáródtak a fejem felet boldogan néztem le. Láttam már a tengert sok részbõl, de ez így más volt, hiszen itt volt Jack velem. Elém úszott és lefelé mutatott, lenéztem. Alattam színes halak úsztak el, türkiz színû, lila, neon zöld, sárga, piros halak. Nagyon szép volt, mintha a szivárvány a víz alá került volna. Jackkel sok helyre elúszkáltunk, majd mikor kifáradtunk kimentünk a partra pihenni.

-Nagyon szép ez a hely.-mondtam, míg Jack mellkasának dõltem.

-Igen, bár én láttam már szebbet!-karolt át.

-Igen?! És mit?

-Nem mit, kit! Téged!-puszilt a hajamba.

-Nagyon aranyos vagy.-érzetem ahogy elpirulok.

-Olyan piros vagy mint az a hal!-mosolygott rám.

-Kösz...

-Na ne legyél ilyen kicsim!

-Bár tudnám kontrolálni a pirulásomat!

-Nem kell! Nagyon jól áll neked.

A tengerre néztem és azon gondolkoztam mi lenne ha Jack megtudná a sötét múltam és a képességemet. De inkább elvetettem az ötletemet. Hallgattam a tenger zúgását, és ahogy a hullámok a sziklának csapódtak, a tenger zajai mindig megnyugtattak, most viszont annyira hogy elaludtam.

A napsugarak keltettek fel. Jack még mindig ott volt velem, de most zenét hallgatott. Kikaptam a fülébõl a fülhallgatóját. Rám nézett majd elmosolyodott.

-Felébredtél hercegnõm?

-Igen, mennyi az idõ?

-Lassan megyünk vissza...kb egy óra múlva.

-Úszunk egyet?

-Azt hittem már sohasem kérdezed meg!

Az öböl nagyon jó volt, de este még várt ránk egy meglepetés. A szülõk kitalálták hogy béreljünk motorokat. Mi Jackkel kaphatunk egyet közösen, annyit mondtak csak nekünk hogy tizenegyre legkésõbb hozzuk vissza a motort. Mi bólintottunk majd kaptunk egy-egy sisakot, én egy feketét, Jack egy szürkét. Jack felült és én is mögé. Átkaroltam a derekát és elindultunk. Nagyon király volt a motorozás, a szél a fülem mellett süvített. Jack végül lekanyarodott a tenger egyik partján ahol pár nagyobb szikla volt. Leszálltam és a sötét víz felé indultam, közbe levettem a sisakomat, majd Jack is utánam jött, õ is megszabadult a sisakjától, és leültünk egy kõre, összebújtunk. Jack odaadta a pulcsiját mert fáztam, õ meg volt olyan okos hozzon egyet magával. A pulcsi természetesen nagy volt rám.

-Nagyon aranyosan nézel ki.

-Köszönöm.

Jack a homlokát az enyémnek támasztotta, és az egyik kezével a derekamnál fogva magához húzott, majd az ajkait az enyémhez érintette és megcsókolt, azonnal visszacsókoltam. A fülemben tombolt a vér, Jack a másik kezét a nyakamra tette, az elsõ közös csókunk, teljesen elvesztem a csók varázsában, Jack elõször félve utána egyre vadabbul csókolt. Végül levegõ hiány miatt elváltunk, de a szívem még mindig erõsen kalapált, attól féltem kiugrik a helyérõl. Jack a homlokát ismét az enyémhez nyomta.-Hát megtörtént az elsõ csókunk!-gondoltam dübörgõ szívvel.

Kicsit még maradtunk majd visszamentünk. Mikor beléptünk az apartmanba Jack az ajtónk elõtt adott egy hosszú csókot majd elválltunk egymástól. Boldogan álltam be a zuhany alá, majd fogat és arcot mostam és a szobámba mentem, éppen aludtam volna mikor hallottam hogy valaki a szobámban van, gondoltam csak Janet lehet, de ekkor ez a valaki befeküdt mellém az ágyba és magához húzott, majd a nyakamba puszilt.

-Bocssás meg kicsim, de nem tudtam aludni.

-Semmi baj!

-Jóéjt!

-Neked is.

Jack karjaiban aludtam el este, boldogan és persze fáradtan.