Bezártam az ablakot, felkaptam egy pulcsit meg egy cipõt és kisiettem a ház elé ahol Max várt rám, mikor meglátott boldogság terült szét az arcán. Amint becsuktam a kaput rögtön közelebb lépett hozzám, megragadta a kezem. Értetlenül néztem rá.
-Tudom hogy ez így nem épp a legjobb.-kezdte.-De egyszerûen már képtelen voltam türtõztetni magamat.
-Mirõl van szó?
-Szeretnélek elhívni egy randira, ahol csak mi ketten vagyunk és senki más nem zavarhat minket. Eljönnél velem?
Egy pillanatra lefagytam, az agyamban pedig vadul kattogtak a fogaskerekek. Mit mondjak neki, és mik lesznek a következmények? Ha Dominic errõl tudomást szerez akkor nem fogom tudni leállítani úgy mint a múltkor. De már csak nem szerez róla tudomást.
-Max.
-Igen?
-Örömmel elmegyek veled.
Láttam ahogy a csillogó szempárba még nagyobb öröm költözött mint eddig. Max azonnal magához rántott és szorosan átölelt. Olyan erõvel szorított hogy féltem meg se élem a randink napját.
-Most én vagyok a legboldogabb a földön!-suttogta, a nyakamat cirógatta a lehelete.
-Örülök ha sikerült boldoggá tennem téged.
-Holnap várlak háromkor itt.
-A ház elõtt?
-Igen.
Max elengedett majd visszase nézve rám elindult. Megfordultam és besiettem a házba. Kicsit még sokkos állapotban voltam az elõbbi után. Gyorsan írtam Ashleynek és míg vártam a válaszára készítettem magamnak egy rántottát. Gyorsan kaptam választ.
"micsoda? Max?"
"igen"
"és te elmész vele"
"igen, ez csak egy randi"
"amit még egy és még egy fog követni"
"most mi bajod van?"
"semmi"
"ezt még te sem hiszed el!"
"igazad van. De nem mondhatok semmit! Majd ha eljön az ideje megtudod!"
"hát jó"
Mivel ettõl nem lettem okosabb inkább leültem a tv elé és megnéztem egy újabb évadot. Mikor vége lett lementem tusolni és fogat mostam. Boldogan dõltem be az ágyba, és azon gondolkoztam hova megyünk vajon holnap Maxal. Felvettem a földrõl a fejhallgatóm és a fejemre illesztettem majd elindítottam a back from the dead címû számot. Lehunytam a szemem és hagytam hogy az álom magával ragadjon.
Reggel mikor felébredtem azonnal megnéztem hány óra van. Tíz óra volt. Kimásztam az ágyból, levonultam a konyhába és megreggeliztem. Egy tál müzlit megettem. Majd visszamentem a szobámba hogy kitaláljam mit vegyek majd ma fel a randira. A szekrény elõtt csak álltam és válogattam a ruhák között, nem találtam egyet sem ami elnyerte volna a tetszésemet. Végül kivettem egy piros alapon fehér virágokkal teli ujjatlant és hozzá egy világsokék nadrágot. Ehhez párosítottam egy fehér tornacipõt és neki láttam a sminkemnek is. Egy világoskék színû szemhéj púdert vékonyan felvittem, szemceruzával és a végén szempillaspirállal. Épp idõben kaptam fel a táskám a hátamra mert csöngettek. Azonnal kirohantam a házból és a kapu felé siettem ahol már Max várt mosolyogva.
-Szia!
-Szia!-zártam be a kaput.
-Hova megyünk?
-Majd meglátod! Ezt vedd fel!-adott a kezembe egy fehér sisakot.
-Ez minek?
-Nézd csak!-mutatott magam mögé.
Egy fehér motor állt elõttem, ami minden bizonnyal Maxé. Teljesen lefagytam és bevillant a nyaralás, Jack, az elsõ csókunk. A gyomromban hatalmas görcs keletkezett és visszakellet fognom a feltörekvõ könnyeim. A siak kiesett a kezembõl. Max azonnal felvette és hozzám lépett. Aggódó tekintettel fürkészett.
-Mi a baj?
-Semmi.-motyogtam.
Max nem kérdezett többet, csak feltette rám sisakot és a motorhoz vezetett. Felült rá, majd én is felpattantam mögé. Átkaroltam és a motor felbõgött, majd elindultunk. Behunytam a szemem az úton és a fejem Max hátara hajtottam. Mikor már nem fújt a szél erõsen, kinyitottam a szemem és körbe néztem. Egy parkolóban voltunk, és a pláza magaslott elõttünk. Max leszállt a motorról, követtem a példáját.
-Filmet nézünk?
-Igen.-vette le rólam a sisakot.
Max megragadta a kezem és elindultunk a pláza felé. Beléptünk az ajtón és a mozgólépcsõvel a moziszintéjre mentünk. Beálltunk a popcornos sorba.
-Mit eszel?
-Közepes menü.
-Rendben, ja és én fizetek!
-Tessék?
-Egy randin a férfiak fizetnek. Szóval ki ne vedd a tárcád!
-Oké.
A sor kissé lassan halad elõre, de szerencsére végre az elõl szerencsétlenkedõ család végzett így gyorsabban haladtunk. Mikor a kaszához léptünk Max leadta a rendelést és már vettem is magamhoz az én menümet és Max miután fizetett a mozi bejáratához indultunk. Max gyorsan megmutatta a telefonján a jegyeket és indultunk is a hetes teremhez.
-Mit fogunk nézni?
-Majd meglátod!
Mivel ismét semmit nem tudtam meg csak követtem a teremig Maxot, elõre engedett az ajtóban, majd rögtön elõttem termet hogy mutassa az utat a helyünkig. Hátulról a második sor közepén ültünk le. Miután lement a sok reklám végre kezdõdött a film. A Venom-ot néztük. Fantasztikus volt, minden percét imádtam. A film közepén Max nyújtózkodott egyet, majd átkarolt. Nekem ezzel semmi problémám nem volt.
A film végén boldogan tápászkodtam fel. Maxal visszamentünk a motorhoz. Felvettük a sisakokat és én azt hittem ezzel a randi véget is ért. De Max nem haza vitt, hanem a híres csillaghegy felé vette az utat. Ennek a hegynek a tetején lehetett a legjobban látni a csillagokat. Sötétedett is már. Mikor leszálltam a motorról gyönyörû naplementének lehettem szemtanúja. Max átkarolt és együtt néztük ahogy a színek sárágáról és rózsaszínrõl kékre váltanak, majd feljönnek a csillagok miután a nap a látóhatár aljáig kúszik. Maxal hanyatt dõltünk a füvön. A mellettem fekvõ srác átkarolt és közbe a fejemet a mellkasára húzta. Boldogság áradt szét bennem. Felnéztem a csillagoségre. Hirtelen egy hullócsillag éles fénye szelte át az eget.
-Kívánj valamit!-suttogta Max.
-Te is!
Azt kívántam hogy : legyen boldog évem idén.
-Kívántál?
-Igen, te is?
-Persze.-suttogtam.
Kis ideig még néztük a tiszta csillagos égboltot, majd úgy döntöttünk nem ártana ha haza mennénk. Felvettük ismét a sisakokat és miután felbõgött a motor Max hazavitt.
A kapuban visszaadtam Maxnak a sisakot. Õ csak nézett rám szótlanul. Majd közelebb lépett hozzám és karjai közé zárt. Én is átkaroltam õt.
-Köszönöm hogy velem töltötted a délutánt. Én nagyon élveztem, remélem te is.
-Igen, én is élveztem. Köszönöm szépen.
Max engedett, majd nyomott egy puszit az arcomra és motorjáthoz lépett. Felvette a sisakját, rám nézett és elindította a motort. Én a kapuhoz fordultam és elfordítottam a kulcsot a zárban. Boldogan toltam be az ajtót. És mai nap emlékeit pörgettem le a fejemben újra és újra.
YOU ARE READING
Decisions
RomanceA döntések, amiket hozunk meghatározzák az életünket ... Vicky élete mindig túl gyorsan változik. Ő maga is alig tudja követni. Miután meghozta élete első nagy és nehéz döntését minden megváltozott, olyan életet élhetett végre amilyenre mindig is vá...