Decisions

XV.

Gyorsan összeszedtem mindent amire szükségem volt, bepakoltam mindent egy táskába, belenéztem a tükörbe. Egy sötétlila felsõ volt rajtam, egy fekete sorttal és egy fekete cipõvel. Az arcomról hatalmas boldogság sugárzott, a szemeim csak egy kevés sminkkel emeltem ki, világosbarna hajam kontyban pihent a fejem tetején, a vállamról egy fekete sport táska lógott. Miután ellenõriztem magam hogy minden rendben fogtam a telefonom és a kulcsomat majd kiléptem a házból, Jack már a kapuban várt rám. Amint kiléptem a kapun rögtön magához húzott és megcsókolt, boldogan vesztem el a csókban. Mikor elválltunk Jack furcsán méregette a vállamról lógó táskát.

-Hát ez?

-Ma megyek dolgozni!

-Tessék? És ahhoz miért kell egy ekkora táska?

-Mert ott alszom!

-Ácsi, álljunk meg egy perce. Beavatnál?

-Persze, vigyázom két gyerekre, akikkel a táborban találkoztam, ma megyek hozzájuk, és ilyenkor ott is alszom náluk!

-Értem.

-Haragszol?

-Ugyan miért kéne? Én rád soha sem tudnék!

Felkúszott egy mosoly az arcomra majd Jack háta mögé néztem és egy fekete Nissan láttam meg. Jack tökéletes nyugodtsággal a kocsihoz vezetett és kitárta az ajtót nekem.

-Jack, most ez...mi?-próbáltam felfogni a látottakat.

-Ja, nem is mondtam. Évközben letettem a kreszt és szülõ engedéllyel a jogsit is megszereztem.

-Ez nagyon király!

Gyorsan beültem az anyósülésre és Jack becsukta az ajtómat, majd gyorsan be ült a kormány mögé. Elfordította a slusszkulcsot, a motor felbõgött és elindultunk. Jack higgadtan ült a kormány mögött, és profin vezetett. Halk zene szólt a rádióból. Lehúztam kicsit az ablakot de Jack rögtön visszahúzta és bekapcsolta a klímát.

-Jobb ötlet!

-Az tuti.-biccentettem.

Tizenöt perc furikázás után megálltunk egy tónál. Jack leparkolt egy fa alatt az árnyékban, leállította a motort majd rám nézett. Aztán kiszállt a kocsiból, én is követtem a példáját. Jack a csomagtartóból kivett egy kockás plédet és egy hûtõtáskát. A tóhoz sétált, követtem, leterítette a plédet és letette mellé a hûtõtáskát.

-Azta...még sosem jártam itt.-néztem körbe míg leültem a plédre. A hely nagyon szép volt, sötét színû levelû fák vette körbe a kéken csillogó tó vizét, és csak mi voltunk itt. Jack leült mellém a plédre majd átkarolt, én hozzá bújtam.

-Köszönöm!-motyogtam.

-Tudtam hogy tetszeni fog!-puszilt bele a hajamba.

-Mond ha megkaphatnád az életed egy könyvben, elolvasnád?

-Jaj kicsim, te milyen filozófus kedvedben vagy!-nevetett.-De válaszolok, azt a részt olvasnám el újból és újból mikor összejöttünk, és mikor együtt vagyunk, mert nekem te vagy a legfontosabb! Mikor még nem voltunk együtt, de már tudtam mit érzek mindig ezeket a perceket vártam, mikor együtt vagyunk. Emlékszem arra mikor elõször találkoztunk, mikor elõször megláttalak sok éve, azt hittem te is olyan hisztis lány vagy mint az osztálytársaim, de mikor megfogtad az a vízipisztolyt és képembe lõttél, majd nevettél, na akkor jöttem rá hogy te más vagy, és jobb vagy mint a többi lány! Szeretlek kicsim!

Teljesen bele pirultam a vallomásának a szavainak hallatán, és természetesen mosolyogtam.

-Én is szeretlek!