A Nem-Túl-Kreatív One Shot Könyv

Tusoló Duett

Már vagy három éve élek ebben a lakásban. Sok mindent megtanultam, kiismertem a helyet, a szomszédokat és a szokásaikat. Például a mellettem lakó idős hölgy, Mrs. Smith délután hétkor szokott lefeküdni aludni, ezért olyankor már nem szabad hangoskodnom. Nem mintha egy olyan zajos szomszéd lennék, tekintettel arra, hogy nincs barátnőm, sem lakótársam. Csak egy kutyám van, Whisky.

Ebben a házban mindenki ismer mindenkit. Tudunk egymásról dolgokat, de persze csak azt, amit nem találunk túl személyesnek ahhoz, hogy megosszuk azt a két emellettel fentebb lakó három gyerekes anyukával, akiről köztudott, hogy nem tud titkot tartani.

Ilyen apróságok mellett van még egy ok, ami miatt biztosan nem hagynám el ezt a helyet: itt biztonságban vagyok. Nem vagyok egy utcára járós típus, szocializálódni pedig főképp nem szeretek. Egyedül a ház lakóival szoktam beszélni, és csak akkor megyek ki, ha kell valami a botból, vagy ha társaságban vagyok. Igaz, vannak barátaim, de ők sincsenek velem a hét minden napján. Egyébként is, az utcán bármi megtörténhet. Nem vagyok paranoiás, de a négy fal sokkal nagyobb kényelmet tud nyújtani.

Ja, és még valami. Nem szívlelem a változásokat. Éppen ezért voltam teljes pánikban, amikor megtudtam, hogy Mrs. Smith idősek otthonába kerül, és a helyére költözik egy új lakó.

=====

- Ugyan már, Ryan! -emelte a szájához poharát Z, majd pár korty után újra megszólalt- Nem is ismered.

Megráztam a fejem, és és is ittam egy kicsit.

- Pont ettől félek. -motyogtam- Szerinted mit kéne csinálnom? Még csak nem is láttam, és Grizelle nem mondott róla semmit.

Z felhúzta a szemöldökét, mire azonnal kijavítottam magam.

- Csak annyit tudok, hogy férfi, magasabb mint én és pár évvel idősebb nálam.

A lány szemei felcsillantak, és még ki sem mondta, de tudtam mire gondol.

- Nem! Nem, nem nem! Szó sem lehet róla. Még a nevét sem tudom. Lehet hogy egy pszichopata. De ha nem, akkor sem lehet nála semmi esélyem. -az asztalra könyököltem, és egy meggyőző pillantást küldtem Sisky felé- Arról nem is beszélve, hogy én egyszerűen képtelen vagyok szerelembe esni.

Ő csak elmosolyodott, és ismét beleivott a vodkájába.

=====

Másnap fél egykor már a szomszédos, vagyis a huszonnyolcas ajtó előtt álltam egy kosár muffinnal és egy üveg borral. A fejemben még mindig Z szavai visszhangoztak. Megráztam a fejem, majd remegő kézzel kopogtam hármat. Nyeltem egy nagyot, és vártam hogy kinyissa valaki az ajtót.

Semmi.

Lenéztem a földre, és már indultam volna vissza, amikor az ajtó kinyílt, és megláttam őt.

Azta.

- Ü-üdv! A neve- a nevem Ryan és gon-gondoltam hozok- hozok valami k-kis ajándéko-kot...

Gratulálok Ryan! Ez egy új rekord. Egy mondat sem sikerült. Őszintén, már meg sem lepődök magamon.

A férfi csak nézett rám, és már azt hittem hogy mindjárt elküld a picsába, amikor a szája óriási mosolyra húzódott, és kinyitotta előttem az ajtót.

- Gyere be Ryan! Örülök hogy megismerhetlek.

Amint meghallottam a mély és férfias hangját, a lábaim megremegtek, és nagyon erősen koncentráltam hogy ne essek el a saját lábamban.

- A nevem Brendon. -azzal egy hálás pillantással kivette a kezemből a dolgokat, és a konyhapultra tette.

Kinyitottam a számat, amikor egyszer csak dobogást hallottam, majd egy felém szaladó barnás fehéres folt nekem ugrott. Én pedig, mint a világ legbénább embere, sikeresen elestem a nagy lendülettől. Eltartott egy pár percig amíg felfogtam, hogy a mellkasomon ülő, arcomat nyalogató valami egy kutya, aki furcsa módon hihetetlenül megörült a látogatásomnak.