Egy Akatsukis Szerelme 2.évad: Iwagakure Akina /BEFEJEZETT/

36: Kérlek Akina, hallgass meg!

Kinyitottam szemeimet, és az aki elkapott:

- T-Tenshi
- Akina. - nézett szemeimbe, majd eltoltam magamtól és szúros pillantásokkal néztem rá.
- Mit akarsz?!
- Beszélni szeretnék veled.
- Szerintem, nincs miről beszélnünk!
- Kérlek Akina, hallgass meg!
- Nem! Nem érdekell! Azt csinálsz amit akarsz! - kerültem volna ki, de csuklóm után kapott és gyengéden magához rántott.
- Kérlek.
- Eressz el! Nem érdekell a magyarázatod! Láttam reggel amit láttam, egy másik lánnyal csó... - nem tudtam befejezni mondatomat, ajkait enyémnek tapasztotta és szenvedélyesen megcsókolt.
Kezeimet mellkasára helyeztem, ezzel is eltolva őt.
- Szerelmem.
- Ne hívj így!
- Kérlek, hallgass meg.
- Minek?! Ha?! Hogy hazugságot találj ki?! Vagy... oh várj, a képembe vágni, hogy bocs nekem már nem kellessz?!
- Nem! Akina, én tényleg szeretlek téged.
- Akkor miért?! - folytak le arcomon könnyeim. - Miért csináltad?!
- Kezdjük ott, hogy mikor felkelltem te még aludtál, nem volt szívem felkellteni téged. Így úgy döntöttem, hogy egy kis sétára indulok, aztán össze futottam azzal a lánnyal. Bemutatkozott, kérdezte a nevem, és megkérdezte, hogy nem tetszik-e nekem, de erre azt mondtam, hogy barátnőm van akit nem hagynék el senkiért sem. És nem tetszik.
- És?
- Ezután kikerülve őt, ott akartam hagyni, de a csuklóm után kapott és megcsókolt. Próbáltam eltolni magamtól, de nem tudtam.
- És ezt hidjem is el?! - túrtam bele kínomban hajamba.
- Igen, mert igaza van ez így volt. - a hang irányába fordultunk, a hátunk lévő fa mögül jött, majd előlépett ő!
Igen, az a lány aki Tenshivel csókolózott, amit már tényleg nem értek, hogy hogy volt.
- A nevem Fuuma Iria.
- Iwagakure Akina. - vágtam oda flegmán.
- Én csókoltam meg Tenshit, nem érdekelt, hogy barátnője van, megtetszett. De utánna elmondta, hogy ő a Kazekage fia, és elszégyeltem magam. Sajnálom.
- Tudjátok mit?! Tenshi te sem érdekelsz, és te sem Iria! Azt csináltok amit akartok! Nem érdekell, a nyomorult sztoritok! - szaladtam el sírva.
- Akina! Szerelmem!

*Tenshi szemszöge*
- Akina! Szerelmem!
- É-Én sajnálom Tenshi, nem akartam, hogy ez legyen belőle.
- Miért csókoltál meg?! Egy vad idegen fiút? - néztem rá dühtől csillogó szemekkel.
- Tényleg sajnálom. Nem akartam, hogy ez legyen belőle.
- Takarodj a szemem elől Iria! Vagy ha nem esküszöm neked, hogy itt megöllek, vagy felpofozlak! Nem bántok lányokat, de miattad ment tönkre a kapcsolatom! Miattad veszítettem el, azt a lányt akit szeretek!
- Ennyire szereted?
- Nem hallottad mit mondtam?! Takarodj a szemem elől! - förmedtem rá, majd könnyes szemekkel elfutott.
Nem érdelelt, hogy kiabáltam vele.
Miatta történt minden, könnyeztek be szemeim, majd hazamentem.
Útközben Akinán járt az eszem.
Ennyi volt?
Elkell, hogy felejtsem azt ami eddig történt?
Nem!
Ezt nem fogadom el, valamit kitalálok, és visszaszerzem Akinát.
Ha törik, ha szakad, de akkor is vissza fogom őt szerezni.
Ő az én egyetlenem, senki másé.
Ő az enyém, senki másé.
Hazaérve leültem a kanapéra, és gondolkodni kezdtem.

*Akina szemszöge*
Csak sétálgattam, csendben és gondolataimban mélyedve.
Biztosan akarom én azt, hogy elengedjen?
Hiszen már tudom az igazat nem?
Akkor meg?
Fejemet felkaptam, majd szaladni kezdtem.
Belefutottam apámba, aki értetlenül nézett rám.
- Hova mész, hm?
- Tenshihez.
- Hogy hova, hm?!
- Apa, tudom az igazságot az a csaj csókolta meg Tenshit. Tenshi nem viszonozta a csókot, mondta is a csajnak, hogy barátnője van, akit nem hagyne el senki másért!
- És ezt Tenshi mondta, hm?
- Igen, és az a lány.
- Ezt hogy érted, hm?
- A lényeg az, hogy ezelőtt találkoztam Tenshivel beszélgettünk, vagyis ez számítható egy kis vitának is. De nem ez a lényeg! A lényeg az, hogy az a csaj hallotta, amit beszélünk és ő is elmondta, hogy mi volt.
- Akkor mész és megbeszéled ezt az egészet vele, hm?
- Igen, hiszen szeretem őt.
- Akkor menj csak, hm. Szeretlek. - puszilta meg homlokomat.
- Én is. - szaladtam Tenshi házához, mostmár megállás nélkül.
Odaérve szószerint berontottam.
Tenshi tekintetét rám kapta, majd felállt.
- Tenshi
- Akina. - ahogy kimondta nevemet szaladtam oda hozzá, és karjaiba ugorottam.
- Szeretlek. Nem akarlak elveszíteni téged, soha de soha.
- Én sem téged Akina. Megtudsz nekem bocsátani? - tolt el magától, majd szemeimbe nézett.
- Az az Iria nevű lány hibája volt, hogy csak úgy megcsókolt nem a tiéd. De annak örülök, hogy nem viszonoztad.
- Hát persze hogy nem. Én csakis a te csókjaidra vágyom. - érintette össze ajkainkat, majd heves csókolózásba kezdtünk.
Kezeim nyaka köré fonódtak, majd ugrottam egyet, lábaimat dereka köre fontam.
Lassan elvált ajkaimtól, majd szemeimbe nézett:
- Akina...én...
- Ne mondj semmit!
- De...
- Sh. - tettem ujjamat szájára, majd összeérintettem homlokunkat. - szeretlek nem kell mostmár magyarázkodnod, tudom az igazat, mostmár próbáljuk meg elfelejteni.
- Egyetlenem, annyira szeretlek.
- Én is téged, és mostmár soha de soha nem foglak téged elengedni. Az enyém vagy. - szorítottam erősebben lábaimat dereka köré.
- Csakis a tiéd. Te pedig az én cicám vagy. - ültetett le a kanapéra, majd szemeimbe nézett. Arcomat kezei közé vette:
- Sose engedj el, egyetlenem.
- Sose foglak, de te se engem. Maradj velem kérlek. Legyél velem minden nap, minden percben, és mindig.
- Ígérem szerelmem. Azt is megígérem, hogy mindentől és mindenkitől megvédelek téged.
- Szeretlek.
- Én is. - lehelt egy gyors csókot ajkaimra, majd szemeimbe nézett: