25: Ez az én döntésem volt

121 45 0
                                    

Édes álmomat, ajtómon való dörömbölés ébresztett fel:
- Hm...mégis ki az az idióta aki korán reggel dübög?! - motyogtam orrom alatt.
Próbáltam nem a dübörgésre figyelni, de sehogy sem sikerült.
- Ahj, szabad! - ültem fel ágyamon.
- Jóreggelt, hm.
- Az az idióta aki dübörgött a saját apám. Neked is apa.
- Szóval...
- Elne kezd, kérlek. - tettem fejemet párnámba.
- Ki engedte meg annak a gyereknek, hogy kiszívja a nyakad, hm?! Hol lakik, hm? Mi a szándéka veled, hm?
- Apa, könyörgöm, korán reggel van.
- Az engem nem érdekell kincsem, hm.
- Még pihenni szeretnék.
- Válaszolj a kérdéseimre, hm.
- 1: én engedtem meg. 2: Házban. 3: Semmi, mert szeret. Miattam jött vissza.
- Még nem végeztünk, hm. - állt fel, majd kiment szobámból.
Fejemre húztam a takarót, és próbáltam vissza aludni, sikertelenül.
Felkelltem fogtam a ruháimat, átmentem a fürdőbe.
Elkezdtem engedni a vizet, majd levettem ruháimat és a zuhany alá álltam.
Hagytam, hogy a víz végig csepegjen testemen.
Mikor végeztem, elzártam a vizet megtörölköztem és felöltöztem.
Szemeimet törölgetve mentem le a konyhába, szüleim lent voltak.
- Jóreggelt.
- Neked is
Leültem az asztalhoz, és elkészítettem magamnak két szendvicset, majd enni kezdtem.
- Nah szóval, hm.
- Apa!
- Mit akar tőled az a fiú, hm?
- Szivem, hadd reggelizzen!
- De...
- Drágám.
- Jó, hm.
Egy hálás mosollyal mosolygtam anyára, majd folytattan reggelimet.
Persze apa végig rajtam tartotta a szemét.
Tekintetéből kitudtam olvasni, hogy azt mondja hogy: "Még nem végeztünk."
Ezen csak mosolyogni tudtam.
Reggelim befejeztével, felhúztam ninja szandámat és kiis szaladtam a házból.
- Kisasszony gyere vissza! Még nem végeztünk, hm! - kiabált utánnam apa, megse hallottam csak szaladtam Tenshihez.



Odaérve csendben beosontam, majd mikor beléptem valaki átkarolt nyakamnál.
- Ejnye, ejnye. Szabad korán reggel besurrani valahova?
- Hm...nem is tudom. - mosolyogtam csábosan.
- Az ilyen rossz kislányok büntit érdemelnek. - mosolyodott el perverzen.
- De én nem akarok büntit.
- Tetszeni fog. - fordított maga felé, majd megcsókolt.
Gyengéden neki tolt a falnak, kezeit a falra támasztotta lezárva menekülési útvonalamat.
Testével testemhez simult.
Kezeimmet nyaka köré fontam, majd lágyan hajába túrtam.
Lassan váltunk el egymás ajkaitól, majd egymás szemeibe néztünk.
- Most nem aludtál el.
- A tegnapi nap után? - mosolygott perverzen.
- Muszály perverzen mosolyognod?
- Igen muszály.
- Akkor mosolyog többször így, mert tetszik.- pusziltam meg arcát.
- Igyekezni fogok. - ölelt magához jó szorosan, mintha attól félt volna, hogy bármeik percben eltűnnék.
- Megyünk sétálni? - igazított meg egy haj tincset arcomnál.
- Menjünk.
Tenshi felhúzta ninja szandáját, megfogta kezemet és elis indultunk.
- Tenshi, Akina
Mindketten hátra fordultunk.
- Inojin.
- Sziasztok
- Szia
- Tenshi a Hokage keress téged.
- Miért?
- Nem tudom.
- Köszönöm Inojin.
- Nincs mit. Sziasztok
- Szia.
- Akkor én haza megyek, jó?
- Nem! Gyere velem!
- Szeretnéd?
- Igen.
Kézen fogva elindultunk bácsikám irodája felé.
Odaérve bekopogtunk.
- Szabad.
Mindkettek benyitottunk, és tisztelet tudóan meghajoltunk.
- Tenshi apádtól jött egy levél.
- Mit írt a levélben?
- Hazakéne menned ha akarsz.
- Hokage-sama, megírná neki, hogy nem megyek vissza?
- Persze. De van oka?
- Igen uram van. - nézett rám, majd magához ölelt.
- Rendben van. Megírom neki.
- Köszönöm uram. - meghajoltunk, majd távoztunk.
Kint Tenshire néztem.
- Baj van?
- Miért nem térsz haza, ha vissza kell menned?
- Ez az én döntésem volt.
- De...
- Akina... figyelj, senki kedvéért nem hagynálak itt, még ha apám mondja, hogy térjek haza. Akkor sem hagynálak itt.
- De... - nem tudtam befejezni, ajkait enyémnek tapasztotta ezzel is belém folytva a szót.
Elváltam ajkaitól, majd szemeibe néztem amik furcsán csillogtak.
- Választ kaptál nem?
- Igen.
- Itt maradok veled! - ölelt magához, majd egy puszit nyomot fejem tetejére.
- Nem megyünk el hozzád? - néztem rá.
- Ohha... - mosolyodott el perverzen.
- Hé, n-nem kell perverz dolgokra gondolni!- pirultam el, majd eltoltam magamtól.
- Nem gondoltam perverz dolgokra.
- Nem persze, hogy nem.
- Nah, cicus.
- Perverz.
- Nem igaz.
- De igen igaz.
- Nah gyere menjünk. - fogta meg kezem, majd visszaindultunk.
Odaérve, bementünk majd lefeküdtem a kanapéra.
- Cicám.
- Hm?
- Miért a kanapén fekszel, ha van ágy?
- Lusta vagyok felmenni.
- Nah gyere. - kapott fel ölébe menyasszonyi pózban, majd felvitt szobájába.
Lefektetett az ágyra, majd mellém feküdt.
- Mit fogunk csinálni?
- Fogalmam sincs. Mit szeretnél hercegnőm?
- Nem tudom.
Felém kerekedett, majd megpuszilta homlokomat.
- Nagyon csábító, ahogy itt fekszel alattam.- mosolygott perverzen.
- Igen?
- Igen.
Kezeimet nyaka köré fontam, majd fordítottam magunkon egyet, én voltam felül és most Tenshi volt alul.
- Most én vagyok felül.
- Nekem igyis jó. - tette kezét nyakamra, majd lehúzott magához és megcsókolt.
Nyelvével végig nyalt ajkaimon, majd elvált ajkaimtól és nyakamra tapadt.
- Annyira szeretlek téged egyetlen hercegnőm. - nyalt végig torkomon, amitől ajkamba haraptam, hogy egy hang vagy sóhaj se jöjjön ki rajta.
- Mi lenne ha utat engednél a hangodnak? - mosolygott perverzen
- Tenshi! - szálltam le róla, és egy kicsit durcásan néztem rá.
- Sajnálom szivem, de tudod, hogy egy ilyen csinos lánynak nem tudok ellen állni. - kacsintott.
Válaszul rányújtottam nyelvemet.
- Ideje lassan haza mennem, apa mégúgyis beszélni akar velem.
- Hm? Miről?
- Inkább ne tudd meg.
- Ijjesztő dolog, vagy mi?
- Nem csak tegnap észre vette a nyakamat.
- És?
- Elkezdtett faggatni, hogy ki vagy te. Mit akarsz tőlem meg az ilyenek.
- Ennyi?
- Öhm...nem.
- Nah mesélj.
- Azt mondta, hogy ha meglát akkor ad ő neked nyak szívást.
Kitágult szemekkel nézett rám, majd nagyot nyelt én csak elnevettem magamat
- Hé, nem vicces!
- Jajj nyugi már. Az apák csak ilyenek. - pusziltam meg arcát.
- Nem téged keress meg!
- Jajj szivem nyugi már.
- Csak vicceltem kincsem. - nyomott egy gyors csókot ajkaimra.
- Akkor lassan megyek. Szeretlek.
- Én is téged. Várj, lekísérlek!
Kézen fogva lementünk, majd szembe fordultam vele és megcsókoltam.
Kezei derekamra tette.
Kezeimet nyaka köré fontam, és amennyire csak tudtam testemmel testéhez simultam.
Éreztem heves szívdobogását, éreztem illatát amit annyira szeretek, és ami megnyugtat.
Elválltam ajakitól, majd összeérintettem homlokunkat.
- Nagyon szeretlek.
- Én is téged hercegem.
- Hé, nővérkem!
Öcsém felé néztem, majd vissza Tenshire.
- Holnap majd találkozun. Szeretlek. - nyomtam egy gyors csókot ajkaira.
- Én is.
Öcsémhez mentem, majd együtt haza indultunk.
- Nővérkém.
- Hm?
- Neked és a csórikámnak muszály nyílt helyen falni egymás ajkait? - meglendítettem kezem, majd nyakon vágtam drága öcsikémet.
- Áu, ez fájt!
- Neked muszály mindent észre venned?!
- Nem tehetek róla, hogy láttam.
- De akkor máskor ne figyelj!

Haza érve bemntünk.
- Anya, apa. Akina és a csórikám nyílt helyen falták egymás ajkait.
- Felrobbantalak! - sziszegtem magamnak.
- Hogy mi, hm?!
- Apa nyugi.
- Az a gyerek...
- Tenshi
- Tenshi, nem Tenshi engem az sem érdekell, hm! Kiszívja a nyakad, nyílt helyen csókolóztok, hm!
- Jajj apa, nem volt az nyílt hely.
- Hm?
- Kezdjük ott, hogy az ajtó előtt volt a búcsú csók.
- Ennyi elég volt, hm! Holnap itthol maradsz, hm!
- Mi?!
- Deidara szivem, Akina szerelmes. Te is az vagy, nem?
- D-de i-igen, hm. - pirult el
Elkuncogtam magam, majd leültem vacsorázni.
Mikor befejeztem felmentem szobámba, átöltöztem pizsamára.
Éreztem ahogy az álom lassan elnyom.

Egy Akatsukis Szerelme 2.évad: Iwagakure Akina /BEFEJEZETT/Hikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin