ᘛᘛᘕ5.Rész 2/2ᘔᘘᘙ

33 3 0
                                    

  - Eddig hagytam aludni! És ha megszeretnétek nézni a falut, és ha meg szeretné enni frissen és melegen a palacsintát, akkor fel kell. A palacsinta csak melegen jó. - mondtam majd a nappaliba vettem az utam, hogy alá írjam a végítéletet Sugával, és végre induljunk már sétálni mivel mennékem van már.   

A nappaliba beérve Suga még mindig a kanapén feküdt és... ...aludt. Na most, hogy akarom fel ébreszteni, hogy... kevésbé legyen rám mérges. Mondjuk ha nem ébreszted fel? De ha nem ébresztem fel, akkor lőttek a programnak. Aish! Mindegy, így is-úgy is haragudni fog rám, nemtök mindegy, hogy ébresztem fel?! Minek veszekszek magammal? Na jó, nyugi Minah... Suga nem fog kinyírni, max egy kicsit leordít, amiért fel keltetted. Majd a kanapéhoz érve lehúztam Sugáról a takarót. 

  - Suga kész a reggeli! Kelj fel, mert program és el kéne készülni! - bökdöstem meg. - Nem érdekel, hogy aludni akarsz, de már hasadra süt a nap! Már dél is elmúlt! Min Yoongi! - brszéltem egyre hangosabban. 

  -Hmm. Hagyj aludni. - fordult a másik oldalára. 

  - Na nem! Nem játszol velem ilyet! A konyhában van a reggeli! És mára van már terv, szóval szeretném ha kitolnád a segged a konyhába és ennél, mert ma a faluba körbe vezetlek titeket! Ellenvetés nincs! De ha nem eszel, nekem úgy is jó, de akkor csak majd akkor ehetsz mikor vissza érünk, mert amint ettek a srácok elkészülődünk és indulunk! 

  - Minah! Csak még öt percet! - húzta a fejére a párnát. Mire én elvettem tőle a fotelba dobtam, majd a fülét megfogtam és húzni kezdtem. 

  - Min Yoongi mondtam valamit! A konyhába mész enni! Nem voltam egyértelmű? - emeltem fel a hangomat. Nem kérdeztem, hogy akarsz-e menni, hanem mondtam, hogy menjél. Mert nem vagyok hajlandó a sétálás alatt hallgatni a nyavalygásodat, hogy te éhes vagy. Így is több, mint egy órát hagytalak aludni. - emeltem fel a hangomat, majd sóhajtott és a konyhába vonult, én meg egy győzedelmi mosolyt varázsoltam az arcomra majd elindultam Suga után. A konyhába beérve a fiúk csöndben ettek, kivétel V és Jungkook akik megálltak az evésben, mikor Suga leült Tae-vel szemben én meg leültem Jimin mellé és Hoseok elé. Persze Hosi kíváncsi énje felszínre került, így eltátogatta nagy artikulálva, hogy ,,Mi volt?" én meg vissza, hogy ,,Semmi". Bár szerintem nem hitte el. Mondjuk nekem is fura volt, hogy Yoongi, hogy hogy nem kiabálta le a hajamat, amiért felébresztettem, mert azért nekem ez fura volt? Lehet, hogy kialudta magát? Vagy már fent volt, csak lustálkodott? Á, kitudja maradjon az ő titka. Persze Jimin és Jin is furán nézet rám, mire én vállat rántottam. Nem volt semmi csak felébresztettem. 

Kaja után megbeszéltük, hogy öt szoba van, és kettő fürdő így ami az én szobámból nyílik azt le stoppoltam. A szekrényemből kikaptam pár ruhát, majd a fürdőbe vonultam, amit bezártam magam után. Majd egy gyors zuhanyzás után felöltöztem és szóltam a többieknek, hogy mehet a következő. 

Én addig a szobámban megfésülködtem, mert a hajam úgy nézett ki, mint ha egy tornádó, ment volna át rajta

Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.

Én addig a szobámban megfésülködtem, mert a hajam úgy nézett ki, mint ha egy tornádó, ment volna át rajta. Nagy nehezen kifésültem majd fogtam a kis táskámat amiben benne volt a személyim, lakás kulcs, telefon, fülhallgató, fényképezőgép és még bedobtam a pénztárcámat, hátha kelleni fog. A rövid szárú dorkómat is felhúztam majd a fiúkra vártam. 20 perc múlva már mindenki kész volt, aminek én nagyon örültem.  

Sunrise - Park Jimin FanfictionHikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin