Visszafojtott nevetéssel figyeltem Cameront, aki egy pohár vízzel sétált be a szobába. Mivel már tíz óra van és Nash még mindig alszik, ezek az idióták kitalálták, hogy keltsük fel szegényt úgy hogy leöntjük egy pohár vízzel. Persze mi lányok, próbáltuk őket erről lebeszélni, teljesen sikertelenül, így végül mi is belementünk.
-De nézzétek már, tök aranyosan alszik, miért nem lehet normálisan felébreszteni?-kérdezte Camila szemforgatva.
-Cssss!-csitította le Hayes.
-Hah persze te meg hagyod hogy a tesódat szivassák!-fújtatott a lány.
-Csak megvicceljük!-tartotta fel a mutatóujját Aaron és bólogatott.
-Csend már, figyeljetek! Egy.-kezdett el számolni Cameron, mi pedig körbeállva az ágyat, elfojtott nevetéssel néztük az eseményeket.-Kettő! Három!-fejezte be, a folyadék pedig a nyugodtan alvó Nash arcán landolt. A fiú ijedten ült fel az ágyon, mire először belőlem, majd a többiekből is kitört a nevetés.
-D..de..de e..ezt most m..miért?-dadogott a szemét dörzsölve.
A fiúk csak tovább röhögtek, már majdnem a földön fetrengve, viszont én, Camila és Sierra hamar összeszedtük magunkat.
-Ne haragudj, de ezt muszáj volt...-sétált oda Hayes a testvéréhez és megveregette a vállát.
-Jó ha már mindannyian kiröhögtétek magatokat, ki is mehettek a szobámból!-mondta sértődötten Nash és az ajtóra mutatott. Csoportosan vonultunk ki a helyiségből és mindenki ment a maga dolgára.
•••
Kihasználva a jó időt (valószínűleg az utolsót idén nyáron) úgy döntöttünk hogy még utoljára lemegyünk a partra. A strandos cuccainkat összepakolva gyalogoltunk le az óceán mellé és egy félárnyékos helyre lepakolva mindenki vetkőzni kezdett.
-Aki utoljára ér a vízbe az hülye!-kezdett el futni Jack J. majd hatalmasat esett a homokba. Nevetve sétáltunk el mellette, majd mikor megéreztem a víz hőmérsékhletét ijedten felsikítottam.
-Ez rohadt hideg! Ti hogy bírjátok?-kerekedtek el a szemeim és a már nagyban úszó barátaimra néztem.
-Már megszoktuk, ez Kanada, bírjuk a hideget.-vonta meg a vállát Shawn.
-De ez akkor is...jézusom!-fogtam a fejem és szépen lassan kenegetni kezdtem magam. Ők csak felhúzott szemöldökkel nézték a tevékenységemet, mire kérdőn néztem rájuk.
-Mi van? Én még nem szoktam meg!-forgattam a szemem, Cameron pedig hirtelen hozzám sétált és időm sem volt reagálni, felkapott és beledobott a jéghideg vízbe. Egy pillanatra úgy éreztem mintha leállt volna a szívem és küzdenem kellett azért hogy fel tudjak úszni a felszínre. Köhögve álltam fel és hatalmas levegőt vettem.
-Normális vagy!? Te meg akarsz ölni?-kérdeztem mérgesen, de nem sokat értem el vele.-Jólvan Dallas, ezt még visszakapod!-húztam össze a szemem és megpróbáltam ráijeszteni, de ehelyett csak kinevetett.
-Hé nézzétek milyen szép kagyló!-hallottuk meg Sierra hangját és köré gyűltünk.
-Azta ez tényleg szép!-tátotta el a száját Camila és végigsimított rajta. A kagyló, fehér és rózsaszínes-barnás színben pompázott, az oldala pedig fehér volt.
-Ja szerintem is nagyon szép...-bólogatott Aaron, aztán kikapta a lány kezéből és eldobta. Egy ideig csak meglepődötten bámultunk rá, aztán kitört belőlünk a nevetés.
-Szerintem inkább kakasviadalozzunk!-dobta fel az ötletet Shawn.
-Én benne vagyok!-mosolyogtam.
-Jó akkor osszuk el hogy ki kivel lesz!-mondta Camila, én pedig Shawn mellé álltam.
-Azt hiszem teljesen érthető a célzás, Shawn Lisaval lesz. .-nevetett és tovább folytatta a párosítgatást.
•••
A tájat pásztázva ácsorogtam az erkélyen és nagyokat szívtam a lehülő, de mégis kellemes levegőből. Mögöttem nyílt az ajtó, majd egy kéz karolt át hátulról. Az orromba egyből bekúszott Shawn kellemes illata így mosolyogva fordultam felé és egy rövid csókot nyomtam a szájára. A haját birizgálva, mosolyogva bámultam csillogó barna szemeibe, aztán a vállára hajtottam a fejem.
-Lisa...-szólalt meg halkan, megtörve a csendet.
-Hmm?
-Ígérd meg hogy soha nem hagysz el!
-Megígérem!-válaszoltam, majd egy lágy csókot nyomott a számra és tovább néztük, ahogy a nap lassan eltűnik a horizont mögött...
__________________
Mindenkinek boldog karácsonyt kívánok!
2018.12.24.
❤️🎄
YOU ARE READING
Bring it back... || Shawn Mendes fanfiction
Romance"-Ígérd meg, hogy soha nem hagysz el! -Megígérem!-válaszoltam, majd egy lágy csókot nyomott a számra és tovább néztük ahogy a nap lassan eltűnik a horizont mögött." "-Csak annyit kérek hogy tartsunk szünetet!-kiabálta már Ő is teljes hangerővel. Sz...
