Bring it back... || Shawn Mendes fanfiction

25.

Reggel a telefonom idegesítő hangjára keltem. Egy kis szerencsétlenkedés után sikerült megkaparintanom a zavaró készüléket és kinyomnom az ébresztőt. Nagyot ásítva kullogtam át a fürdőbe, ahol belenézve tükörbe borzasztó látvány fogadott. A hajam teljesen össze volt kócolódva, a szemeim alatt pedig sötét karikák húzódtak, valószínűleg a korai kelés miatt.
Sóhajtva nyitottam meg a csapot és megmostam az arcom, amitől egy kissé frissebbnek éreztem magam, majd ezután sminkeltem egy kicsit és visszaindultam a szobámba. Egy halvány rózsaszín pólót kaptam fel, amit beletűrtem a fekete nadrágomba és egy gyors fésülködés után lesétáltam a konyhába. Persze már itt is javában folyt az élet, nem mint egy hónappal ezelőtt, amikor ilyenkor még mindenki az igazak álmát aludta...velem együtt.
-Sziasztok!-köszöntem a családomnak, de nem különösebben figyeltek fel rá, mindenki el volt foglalva valamivel. Emily a tv előtt ücsörögve iszogatta a reggeli kakaóját, Shane a haját igazgatta a tükör előtt, anya a reggelit készítette, apa pedig kávézott.
A vállamat megvonva kaptam fel a cipőm és a farmer kabátomat, majd a táskámat a hátamra véve, egy gyors elköszönés után kiléptem az ajtón.

Annak ellenére, hogy nyár végén, elég esős és néha különösen hideg idő volt, most hétágra sütött a nap. Semmi kedvem nem volt iskolába menni, mégis próbáltam teljesen pozítívan hozzáállni a dolgokhoz, viszont amikor eszembe jutott az, hogy mikor hazaérek egy hosszú nap után, nem feküdhetek Shawn karjaiban, nem érezhetem az illatát és nem csókolhatom meg, újból értelmét vesztette az egész napom, sőt az egész életem...

Kissé szomorkásan léptem be az "új" iskolám ajtaján és gyors léptekkel az osztályom felé vettem az irányt. Mivel még nem igazán ismer mindenki (én sem őket) ezért kaptam pár érdekes és kíváncsi pillantást, a hátam mögött még hallottam a beszólásokat, vagy az éppenséggel nem szépen kifejezett mondatokat a fiúk szájából a testemről vagy hogy éppen mit csinálnának velem a legszívesebben, a lányoktól pedig kaptam irigy pillantásokat és "ez Shawn Mendes barátnője? Shawn túl tökéletes hozzá, jobbat érdemelne" megjegyzéseket. Persze, ilyenkor legszívesebben visszaszóltam volna nekik valami frappáns választ, de ehelyett inkább csak nyugodtan sétáltam tovább és próbáltam a beszólásokat inkább figyelmen kívül hagyni.
-Sziasztok!-mosolyogtam a "baráti" körömre, aminek mindössze Ivy, Hope, Daphne, Bruce és Mason voltak a tagjai.
-Halii!-nézett fel rám Ivy kék szemeivel és a többiek is így tettek.-Szomorúnak tűnsz, történt valami?-kérdezte és hogy le tudjak ülni a helyemre, Bruce ölébe ült, a fiú pedig egy puszit nyomott az arcára. Egy éve vannak együtt és baromira összeillenek, ők azok a tipikus álompár a suliban.
-Nem, jól vagyok csak nem nagyon aludtam az éjjel...-hazudtam.
-Csajszi, látjuk hogy valami baj van!-fogta meg a kezem Mason, amin kicsit meglepődtem, aztán végül hatalmasat sóhajtva lehajtottam a fejem.
-Hiányzik Shawn, ráadásul még az emberek is összesúgnak a hátam mögött...most ez lesz addig amíg ide járok?-fakadtam ki és a tenyerembe temettem az arcom.
-Jaj Lis...az emberek csak féltékenyek. Elvégre gondold meg, egy világsztárral jársz. Shawn Peter Raul Mendes kicseszettül a barátod és emiatt irigyek. Ne is figyelj rájuk!-szólalt meg Hope is.
-Igen, őszíntén szólva én is lennék a helyedben!-bólogatott Ivy, mire mindenki hangos nevetésbe kezdett, kivéve Brice.
-Kösz baby...-sóhajtott.-Tudod Lis, én is lennék Shawn helyében!-kacsintott és önelégülten elvigyorodott. Barátnőm mosolyogva megforgatta a szemét és egy rövid csókot nyomott a fiú szájára.

•••

Unottan álltam az iskola büféje előtt és vártam hogy végre sorra kerüljek. Mikor ez végre megtörtént, kértem egy kakaóscsigát és egy vizet, majd a tízóraimmal a kezemben indultam fel a lépcsőn.
-Szia!-állt meg mellettem egy barna hajú, kék szemű fiú, miközben én a szekrényemben kutattam.
-Öm szia...-néztem rá a szemöldökömet összehúzva, ugyanis látásból sem igazán ismertem és becsuktam a szekrény ajtaját.
-Te vagy az új lány?-mosolygott rám, így megvillantva fehér fogsorát.
-Én lennék!-sóhajtottam a karomat széttárva, majd magamhoz vettem a következő órára szükséges cuccaimat.
-James vagyok!-nyújtotta felém a kezét, amit félve megráztam.
-Lisa White!-mosolyogtam.
-Szép név!-kacsintott.-Tudod Lisa, azon gondolkodtam, hogy délután eljöhetnél velünk kávézni a Lights Café-ba, ha van kedved. Ivyék is ott lesznek.
-Persze. Elmegyek!.-bólogattam, mire a fiú újból elmosolyodott.
-Rendben, akkor suli után találkozunk!-köszönt el, majd intett egyet és elment.
-Oké...-suttogtam magamnak és mostmár végleg az osztályba indultam.
Leültem Ivy mellé, aki kíváncsian fordult felém.
-Beszélt veled James?
-Milyen Jame...jaa igen. Megyek veletek!-mosolyogtam.
-Szupiii!-tapsikolt és a nyakamba vetette magát, amin egy kicsit meglepődtem, de végül visszaöleltem. Miután elengedett, visszafordult a többiekhez és mivel nekem nem igazán volt kedvem beszélgetni, ezért inkább csak unottan bámultam magam elé.
Hirtelen jelzett a telefonom, hogy valaki írt, mire kíváncsian vettem elő a készüléket és mikor megpillantottam Shawn nevét a kijelzőn nagyot dobbant a szívem. Mosolyogva oldottam fel és olvastam el a rövidke üzenetet.

Shawn💛: Szia baby💗

Honey❤️: Shawnn😫😍HIÁNYZOL!!

Shawn💛: Te is nekem😫 milyen a suli?

Honey❤️: Eddig egész jó...délután megyünk a többiekkel a Lights Café-ba😌

Shawn💛: Kik azok a többiek?😑

Honey❤️: Ivy, Daphne, Hope, James, Brice és Mason...miért?

Shawn💛: A fiúknak üzenem, hogy az enyém vagy és bármikor hazautazhatok ha szükséges😉

Honey❤️: Jaj Shawn...ne legyél már ennyire féltékeny🙄Bízz bennek oké? Szeretlek és nem fog senki rámmászni🤦🏼‍♀️

Shawn💛: Nem tetszik hogy fiúkkal lógsz...

Honey❤️: Na és Cameronék?

Shawn💛: Az más....a lényeg az hogy AZ ENYÉM VAGY! De most mennem kell, basszus a rajongók megint ellepték a hotel bejáratát...ez hosszú lesz és fáradt vagyok...😣

Honey❤️: Én nem tudom hogy ez milyen, de gondolj arra, hogy gyorsan megcsinálod és utána mehetsz pihenni❤️este pedig ne hívj fel, hanem aludj!!😌

Shawn💛: Jó😕 Akkor szia...szeretlek és jó éjt...előre is🙄💗

Honey❤️: Szeretlek és neked is jó éjt! Szia!💗

A telefont visszacsúsztatva a zsebembe vártam, hogy a tanár végre szíveskedjen bejönni az órájára, ami talán tíz perc után sikerült is. Nekiláttunk a matematika nagy problémáinak, amik esküszöm hogy teljesen lefárasztották az agyamat, így mikor meghallottam a csengő hangját, nagy levegőt véve dőltem hátra a székemen.

_______________

Sziasztok!
Remélem elnyerte a tetszéseteket ez a rész, bár igazság szerint ebben sem történt semmi izgalmasnak mondható dolog...majd talán a következőben😉🤔
Legyen szereplő bemutatós rész, az új szereplők miatt?? (előre köszi ha leírod a válaszod💗)

2019.02.10.
❤️