Baby Boy-Xiuchen[Hun]

35.rész

Kim Jongdae szemszöge

A téli hónapok már bőven elteltek. Minseok pedig tényleg nem jött többet ide. Már teljesen meggyógyultam, ezért Yixing úgy döntött, ideje lenne rendbe szedni engem. Tudtam, hogy ezzel csak a gondolataimat akarták elterelni Minseokról, viszont, ha nem minden egyes másodpercben rá gondoltam, akkor soha. Szeretem őt. De nem akarom, hogy többet hozzám érjen úgy. Félek tőle. Akkor is féltem, mikor azon a bizonyos napon rám nyomult. Féltem, hogy újra megtörténik minden. Hogy újra durva lesz.

- Jongdae.

Yixing hangjára összerezzentem. Kicsit nagyon elmélyedhettem a gondolataimba...

- Igen?  – néztem a vezető félre, aki egy ideig figyelt, majd nagyot sóhajtva a zöld lámpa miatt elindult.

- Milyen hajat szeretnél?

Milyen tetszene Minseoknak? Fessem be? Vagy hagyjam meg így? Mennyit vágassak le belőle? Ha nagyon rövid lesz, azt utálni fogja Minseok? Ha hosszú marad, akkor dühös lesz?

- Ne. Dae. A saját ízlésed szerint. Ahogy te szeretnéd. Nem, ahogy mások. – mondta, mintha a gondolataimban tudott volna olvasni.

- Legyen rövidebb, mint amilyen régebben volt. Meg sötétítsenek rajta. Vagyis... Hm... legyen fekete.

- Rendben. Ruhát szeretnél venni? – érdeklődött.

Vicces. Minseokkal már egy ideje együtt vagyok, de soha nem mentem el vele kettesben vásárolni. Mindig Baekhyunékkel mentem. És most Yixinggel fogok.

- Mehetünk. – bólintottam. – De nem fogom tudni mindezt kifizetni!

- Nem is kell. Majd Mins-... Majd meg lesz oldva.

- Minseok visszafizeti nektek, igaz? – kezdtem el piszkálni a pulóveremet.

- Igen. De nem ez a lényeg, hanem...

- Akkor sok dolgot fogok venni. – emeltem fel a fejemet.

Yixing nevetni kezdett és én is mosolyogtam egy kicsit. Ha már semmilyen kommunikációra nem méltat... Amúgyis azt mondta, bármit megvesz nekem. Remélem rengeteg jó dolog lesz az áruházakban.

———

V

acsorára még pont hazaértünk. A rengeteg szatyrot becipeltük és egyből leültünk az asztalhoz. Sokszor megnevettettek és lassan az alkohol is előkerült. Nem is volt nagy baj, azonban mi, Yixinggel kicsit túlzásba vittük. Először még csak finomabb dolgokkal kezdtük.

- Melyiket szereted jobban? A farmert vagy a bőrnadrágot? – kérdezte.

- Farmer. Bár a bőrgatya is jó. – gondolkodtam el.

- Az jobban kiemeli a fenekedet. – jelent meg egy féloldalas mosoly az arcán.

- Yixing! – szólt rá a párja, de figyelmen kívül hagytuk.

- Oké. A francia csókot kipróbáltátok már? – öntöttem megint magamnak.

- Jongdae, nem lesz az egy kicsit sok? – aggódott Junmyeon, mire megráztam a fejemet.

- Nem, de! Most megtesszük. – rántotta párját magához, a gallérjánál fogva és lesmárolta. Láttam, hogy átdugja a nyelvét, amit rohadt szexinek találtam. Miért van az, hogy kívülről jobbnak tűnik, mint átélve?

- Elég! Elpakolok! Addigra pedig térjetek magatokhoz. – pattant fel és elviharzott pár tányérral.

Yixing lehúzta a pohara tartalmát, felkapott két üveget és intett, hogy kövessem. Én is üresen hagytam ott a poharat és a nappaliban a kanapén foglaltunk helyet.