Baby Boy-Xiuchen[Hun]

54. rész

Kim Jongdae szemszöge 

- T-te? Hogy? 

- Most az nem lényeges. Először kijutunk, aztán mesélhetek, ha gondolod. – vette el a katonától a fegyvert és a sajátját zsebre vágta. 

- Te régen nem is konyítottál a fegyverekhez. 

- Az rég volt. – csinálta meg azt. 

- Hol voltál eddig? 

- Nem fogsz addig várni, amíg ki nem jutunk, igaz? – nézett rám. 

- Nem. – Mivel itt vagy és biztonságban érzem magam. Szerintem, ha most megjelenne az összes katona, meg tudna védeni. 

- Chan elvitt Minseoktól, mielőtt teljesen szétvert volna. 

- Mi? De Minseok azt mondta, hogy-

- Megölt? Nem, nem ölt meg. Csak akart. Chanyeol időben elhozott. Gondolom azért mondta, halott vagyok, hogy ne gondolj rám. Vagy mert neki jobb, ha halottnak hisz. 

- De hol voltál eddig? 

- Chanyeol egyik házában. Havonta hozzám jött, csak ez a mostani időben hetekre, néha pedig napokra változott. 

- Akkor hozzád ment és nem Kyungsoohoz? 

- Nem. Sooval együtt hozzám. 

- Chanyeol és Kyungsoo között van valami? 

- Piszkálják egymást. Állandóan. – ingatta a fejét kuncogva. 

- De nem úgy. Van valami viszony köztük? 

- Hm. – lépett elém és "elgondolkozott". Igazából már tudta a választ, viszont régen is ezt csinálta. Direkt húzta az agyam. 

- Jongin, kérlek. 

- Mit kapok, ha elmondom? 

- Befogom és kimehetünk innen. – ajánlottam fel, ami természetesen nem volt neki jó. – Akkor nem tudom, mit akarsz? 

- Egy…. 

- Nem csókollak meg, nem fekszek le veled, semmi olyan. Minseok a barátom. 

- Nem is akartam, elég lett volna egy ölelés. 

Kérésével nem kicsit lepett meg. Arcán láttam, hogy teljesen komolyan gondolta, így hozzábújtam. Eredetileg rövidnek terveztem ezt az egészet, azonban ő jobban magához ölelt és nem engedett. 

- Jongin. – szólítottam meg egy idő után. 

- Shh. – tette fejét az enyémre. 

Nyugodtan álltam, míg meg nem hallottam a közeledő katonákat. 

- Jong… 

- Sh. 

- De jön-... 

- Sh. 

Megfogunk halni, ő meg teljes nyugalomban ölelget, ez normális?! Megpróbáltam eltolni magamtól, de nem engedett semmit. 

- Jongin! – kezdtem el könnyezni. Nem akarok meghalni! 

- Sh. 

- Nem mar-

Kattanó hang, majd mintha valami pattogott volna és sistergés. Kinyitottam a szemeimet - mivel csukva voltak félelmem miatt - és észrevettem, hogy valami fehér füst lepte el a folyosót. 

- Ez mi? 

- Mérgező gáz, ha sokáig szívod. – húzta előre a táskáját és kivett belőle két maszkot. Az egyiket a fejemre húzta és megigazgatta azt. – Nincs viszonyuk. Csak barátok. Baekhyun feleslegesen aggódik. Majd mond neki. Most pedig szorosan gyere mögöttem. – tette fel a másikat az arcára.