Újrakezdés (Átírás alatt)

1.3

Szeptember 8.

Reggel megint az ébresztőmre keltem. Mily meglepő. Egy egyszerű póló és farmer kombinációt vettem fel, hozzá pedig  Conversemet húztam fel. Végül megfogtam a  táskám, és lementem Keresztanyu, aki éppen tojásrántottát csinált. Nyami!
-Jó reggelt-Köszöntek Tomival.
-Reggelt!
-Kész a rántotta, kérsz?
-Aha
-Péntek este Virág Orsi átjön a családjával.-Igen, igen, ő a  töri tanárom, Keke legjobb barátnője az egyetemről.  Orsi néninek (itthon hívhatom így)  már van férje és egy gyereke is Kitty, aki  nagyon cuki ,még csak 6 éves és most kezdte a sulit. Kekééknek még nincs gyerekük, sőt még esküvő sem volt pedig már kb 4-5 éve együtt van Tomival. De Keresztanyu azt mondja nem akarja még ott hagyni a iskolát, hiszen  csak most kezdte el az egészet . Talán megvárja még leérettségizem. KeKe még nagyon fiatal, csak 27 éves lesz. Közte és anyu között 12 év van. Mondjuk úgy, hogy vele nem igen számoltak a nagyiék, de attól nagyon szeretik. Mikor Keresztanyu 11 éves volt, akkor születtem én. Anyu szerette volna, ha ő lesz keresztszülőm egyike, de hát nagyon fiatal volt, ezért apu testvérét Keresztanyát kérték meg és a férjét Keresztapát, de azért Keke is oda lett írva ,mint keresztszülő. Mindig is ő állt közelebb hozzám, azért is mert ő ott lakot a közelbe míg a keresztszüleim nem, meg ugye  korban is közelebb álltunk egymáshoz. Bár a kapcsolatunk inkább olyan nővér- húgi kapcsolat. Na, de visszatérve bírom Orsi néniéket, de nincs  most  hangulatom a vendégeskedéshez . De választási lehetőség se nagyon. 

-Oké-bekaptam az utolsó falat reggelimet, majd felkaptam a dzsekim és a táskám és már mentem is.-Elmentem

-Hali-köszönt Aliz, aki a kapuban várt rám.
-Szia-öleltem meg- Mivel kezdünk?

-Jótól kérdezed-nevetett.

A fiúk ma is kint álltak a suli előtt . Luke.....szavakkal ki sem fejezhető annyira helyes volt. Ezt jobb lenne befejeznem, még valaki komplett őrültnek fog néz.

-Sziasztok-köszöntünk..
-Milyen órával kezdünk?-kérdeztem tőlük is, de nem sok reményt fűztem hozzá hogy tudják.

-Ezt most nem gondoltad komolyan ugye, Fanni-nevetett rajtam Márk.

-Nem, de gondoltam próba szerencse és Flóra vagyok-mondtam mosolyogva

-Ne is figyelj rájuk annyi eszük van mint egy tyúknak-jött oda hozzánk Blanka. Ez volt az első mondata hozzám.-Kemény Blanka, egy osztályba járunk-nyújtotta felém a kezét.

-Igen tudom, nem vagyok hülye, mindenkinek tudom a nevét-löktem el a kezét. Mit gondol magáról?

-Tényleg?-nézet rám Levi- Nekem még vannak gondjaim, pedig már 2 hete idejárok. Engem,  hogy hívnak?

-Levi, ő Kornél, Márk, Hunor és Lukács- direkt nem úgy mondtam, mit ahogy mindenki más.

-Csak Luke ,de egyébként jó.-nevetett 

-De, ezt, hogy???-értetlenkedett Levi

-Sok embert kellett megismernem az évek során, így már tök könnyen megy.-Ekkor egy nő rontott ki az iskolából

-9 B NEM ZAVAR TITEKET HOGY BECSÖNGETTEK-üvöltötte
Gyorsan beiszkoltunk és a teremig meg sem álltunk.

-Ki volt ez?

-Ő az igazgatóhelyettes Kálay Magdolna a suli legrettegettebb tanára.-Ekkor Baráth lépet be a terembe és kezdetét vette a nyelvtan óra. Rémek réme.  Az első három óra gyorsan eltelt. Tesi után az ének következett. Becsengőkor egy fiatal tanárnő jött be a terembe gitárral és kis hangfallal a kezében.

-Sziasztok gyerekek. Á megjött a hiányzó osztálytársatok is. Üdvőzölek, én Ceglédi  Aranka vagyok az ének tanár, meg én vezetem a tánckört is.

-Magvas Flóra.-mutatkoztam be.

-Mivel te lemaradtál az előző óráról, ezért most fogsz énekelni.-MI???-Mindenki elénekelt egy általa választott dalt. Bármi lehet az. Akár népdal vagy mondóka vagy rendes dal is lehet.-Basszus. 
-Oké akkor legyen Shaw Mendestől a Stitches

Szeretem ezt a dalt. Azt amit kifejez. Még nem volt szerelmi csalódásom de az emberekben már sokszor csalódtam. Ilyenkor inkább erre gondolok.
Mikor befejeztem a dalt ránéztem az osztályra és a tanárra. Csak néztek és nem szóltak semmit. Ennyire rossz volt? Fura lenne a telt házas koncertek után. És akkor a Luke elkezdett tapsolni, majd sorban  csatlakoztak a többiek is.

-Flóra nagyon szépen énekelsz! És látszik hogy van színpadi érzéket - Ha ő azt tudná - Nincs kedved ma eljönni az énekkara?

-Sajnálom, de nem szeretnék. Ma az újságírásra szeretnék menni.-Basszus miért kellett ezt hazudnom, kezdek kórosan hülyeségeket mondani.

-Nincs semmi baj, de lehet hogy lesz olyan amikor megkereslek, jó?

-Rendben.-Végre leülhettem a helyemre és az óra végéig meg se szólaltam. 
-Nem is mondtad hogy így tudsz énekelni- jött oda hozzám Aliz, miután a tanár távozott.

-Nem kérdezted-vágtam rá. A nap további része nyugalomban telt. De az utolsó óra után jött az első csapás, ami hazugság miatt ért.

-Akkor én megvárom,míg végzel újságíráson oké?

-Milyen újságírás?

-Hát mondtad éneken,hogy ezért nem mész énekkara-Ja tényleg. Talán erre mondják, hogy a hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát.

-Okéé-végül is úgy se jutok be gondoltam- Szia-öleltem meg.
Benyitottam a terembe. Csomó ember volt ott  és .......Kálay. 

-Magvas kisasszony, maga is az újságírásra jött?-szólított meg az igazgatóhelyettes.

-Igen-válaszoltam. Kállay elkezdte kiosztani a témákat.  Szerencsére elég könnyűt kaptam,. Szerintem nem lett olyan rossz. Miután végeztem kimentem a teremből, ahol Aliz várt rám.

-Hogy sikerült?-ugrott a nyakamba

-Meglepően jól.-Majd elindultunk haza. a kapuban szokásosan elköszöntünk. Délután tanultam olvastam és Keke legnagyobb örömére énekeltem. Talán kezdek visszatalálni magamhoz.