Újrakezdés (Átírás alatt)

1.22

Január 4.

Ma kezdődik a suli. Hát most nem várom, semmi kedvem. Bár még szünet lenne.

Reggel fáradtan keltem. A konyhába leérve Kekéék jobbnak találták, ha nem szólnak hozzám. Szerencsémre a lányok is a hátuk közepére kívánták a sulit, úgyhogy az út néma csöndben telt. A fiúk mellett csak egy köszönéssel akartunk elmenni, de valaki megállított.

-Flóra- ez a valaki Luke volt. Csodás, mert ugye Trixi is mellettük volt.
-Igen- fordultam felé
-Mikor lenne jó neked a korrepetálás?- kérdezte.El is felejtettem
-Nekem mindegy-rántottam meg a vállamat
-Mondjuk ma?
-Oké, de nálatok, mert a keresztanyám ma tart könyvklubot nálunk- ezzel otthagytam ők, mert Trixi úgy nézett rám, ha lehetett volna szemmel ölni, akkor már halott lennék.

A suli nagyon unalmas volt, ráadásként elindult az influenza szezon és már ketten le is betegedtek. Martin és Benedek. De azt osztályon végig nézve leszünk még egy páran betegek.

Délután az újságírás után elindultam Luke-hoz. Még napközben kérdeztem meg  hogy  hova menjek. Mikor az ajtóhoz értem, becsöngettem. Egy nő nyitott ajtót.
-Jó napot! Luke-ot keresem.
-Á szia! Biztos te vagy Flóra. Luke anyukája vagyok, de szólíts csak Annának-mosolygott rám-Fent van a szobájában, menj csak nyugodtan. -elindultam felfele a lépcsőn. Nem volt nehéz megtalálni, mert az ajtóra volt írva a neve. Aranyos

-Szia-kopogtam be.
-Szia-köszönt. Beléptem a szobájába. Tipikus fiú szoba. A falak kékek, a szoba közepén egy nagy francia ágy van és a falra fel van szerelve egy kosárpalánk is és természetesen xbox is található a szobában.
-Mivel kezdjünk?-kérdezte, ezzel kizökkentve engem a bambulásból
-ÖÖ Irodalommal?-kérdeztem. Végül tényleg elkezdtük a tanulást. Egy órát irodalmaztunk, majd nyelvtanoztunk. Luke-nak tényleg jó a helyesírása.
-Akkor mára végeztünk-szólalt meg Luke két óra múlva.
-Aha

-Flóra jönnek érted vagy gyalog mész haza?-jött be  Anna a szobába.
-Gyalog terveztem.
-Csak, mert esik az eső, elégé-mondta. Kinéztem az ablakon. Az eső úgy szakadt, mintha dézsából öntenék
-Asszem felhívom a keresztanyám, hogy értem tud e jönni.

-Szia Keke. Itt vagyok Luke-nál, de szakad az eső. Értem tudnál jönni?-Mondtam a telefonba.
-Hát van egy kis baj. Tominál van a kocsi, de ő csak nyolckor végez. Meg kell várnod.
-Jó rendben megkérdezem, hogy maradhatok-e addig-mondtam, majd letettem

-A keresztanyum párja csak 8 után tud értem jönni. Nem lenne baj, ha addig itt maradnék?-kérdeztem
-Persze. Csinálok vacsit-ezzel már ott sem volt Anna
-Bocsi, hogy a nyakadon maradtam.-fordultam Luke felé.
-Nem baj. Van kedved xboxozni?
-Persze- Autóversenyeztünk. Nagyon jól szórakoztunk, mintha már ezer éve barátok lennénk. Amikor már vagy százszor lenyomott inkább letettem a konzolt. 

-Hé tudom, hogy te vagy a mi zeneszerzőnk, de a múltkor elkezdtem dolgozni egy szövegen és, hogy megnéznéd-e-szólalt meg Luke. 
-Meg persze-mondtam, bár teljesen  le voltam sokkolva.

  A mi utunk

Az idő annyit múlt már el veled
Még mindig emlékszem a napra,mikor találkoztunk
Megszületett bennem a szerelem,a mosolyod megtanított arra,hogy
A felhők mögött mindig napsütés van

Be kell vallanom,hogy nélküled nem tudok létezni
Nekem te vagy a fény az utamon
Amióta a lelkem meglátott téged
A kedvességed bekebelezett
Ha veled vagyok az idő is megáll.

Mindketten úgy érezzük
A szívünk szólt hozzánk
És a fülünkbe azt suttogta halkan,hogy

Rád akarok nézni,rólad akarok álmodozni
Minden pillanatot újra át akarok élni veled
Szeretnélek megölelni,szeretnélek megcsókolni
Azt akarom,hogy mellettem legyél
Mert szerelem az,amit érzek
Te vagy a mindenem

Rád akarok nézni,rólad akarok álmodozni
Minden pillanatot újra át akarok élni veled
A magamévá akarlak tenni,meg akarlak csókolni
Azt akarom,hogy mellettem legyél
Te vagy az,akire szükségem van
Mert amit érzek az szerelem.  

-Ez nagyon jó,de ez még nem végleges ugye?-kérdeztem

-Nem, még nincs kész de sajnos elakadtam. Van valami  tipped?-kérdezte és közben a szemembe nézett. Jajj azok a zöld szemek. 
-I-igen persze-dadogtam.Végül ez lett a végé:

  A szemeiden keresztül színesen látom a világot.
A karjaidban megtaláltam a szerelmet
Vajon ő ugyanezt látja bennem?
Vajon ő is velem akar lenni?
Mondd a szíved úgy ver mint nekem!

Mindketten úgy érezzük
A szívünk szólt hozzánk
És a fülünkbe azt suttogja halkan,hogy

Rád akarok nézni,rólad akarok álmodozni
Minden pillanatot újra át akarok élni veled
Szeretnélek megölelni,szeretnélek megcsókolni
Azt akarom,hogy mellettem legyél
Mert szerelem az,amit érzek
Te vagy a mindenem

Rád akarok nézni,rólad akarok álmodozni
Minden pillanatot újra át akarok élni veled
A magamévá akarlak tenni,meg akarlak csókolni
Azt akarom,hogy mellettem legyél
Te vagy az,akire szükségem van
Mert amit érzek az szerelem. 

-Tudod nekem ez a dal inkább egy duettnek látszik -szólaltam meg miután már háromszor olvastam el a szöveget, de valahogy nem értettem mi hiányzik

-Az lehet,mert annak indult.-mondta és a hajába túrt. Nemár el fogok ájulni!!!-Mi lenne ha ezt énekelnénk a koncerten?-először szóhoz se jutottam, de gyorsan észhez kellett térnem, mert várta a válaszom.
-Tőlem- rántottam meg a vállam, mint akinek mindegy, de belül ugráltam örömömben.

-Akkor ezt megbeszéltük-majd lementünk enni. Mire befejeztük a vacsit Tomi már itt is volt értem. Megköszöntem a vendéglátást , meg  még lebeszéltük a következő alkalmat és már ott sem voltam.

Bocsánat, hogy sokára jött a rész, de ihlethiányban és időhiányban szenvedek mostanában