1.33

147 9 0
                                    

Június 10.

És elkezdődött az utolsó hét.

Végül mégsem mentem vissza Argentína, hanem itt maradtam a suliban, hisz mégis csak ez az utolsó hét és minek jönnék vissza péntekre azért, hogy megkapjam a bizonyítványomat.

Az SzLG-ben az utolsó héten az osztályok versenye van. 4 kategória indul minden évben- Irodalom, sport, számítástechnika és spanyol kultúra. Elsőként az irodalom verseny lesz amin Martin, Zalán és Blanka indul. Tuti megnyerik vagy  Blanka elindítja a harmadik világháborút. Holnap a sport lesz, Huni,  Márk és Benedek indul. Az ofő jobbnak látta a két kockát szétválasztani, így szerdán Levi Kornál és Bálint indul a informatikás versenyrészben. És végül a hét végén Aliz Luke és én zárjuk a spanyol kultúrával. Előre is félek megfogunk- e férni Luke-kal egy csapatban.  Az elmúlt hetekben csak nőt a feszültség köztünk,, pedig reméltem, hogy a cikk után más lesz, hát nem. De erről ennyit.

Reggel csak egy kis táskával indultam el a suliba, hisz az utolsó héten már nem tanulunk. Aliz mosolyogva várt a kapuban, nála is csak egy kis táska volt. A sulihoz érve csak köszöntünk a fiúknak, majd a büfé felé vettük az irányt. Feltankoltunk egész napra, hisz valószínűleg egész nap filmeket dogunk nézni. A terembe beérve a az ikrek hatalmas zajt csapottak, de ezen már nem is lepődtünk meg. Csengetésig Lizzel beszélgettünk, majd amikor megszólalt a csengő Baráth helyett az énektanár, Ceglédi lépett be. Belőlem egy hatalmas sóhaj szakadt ki, mert a magyartanár az utóbbi időben ott rúgott belép, ahol tudod és a legrosszabb nem szólhattam senkinek, mert a keresztanyám egyben az igazgató.
-Gyerekek ma nincsen Baráth tanár úr a verseny miatt. Ha szeretnétek lemehetünk az udvarra-az osztály egy csordaként vonult ki  a szabad levegőre. 

Éppen Liznek meséltem, hogy hova is megyünk pontosan turnézni mikor Levi lépett hozzánk.
-Flóra a tanárnővel beszéltünk, hogy énekelhetnénk valamit és hát te jutottál eszünkbe-mondta
Először értetlenül néztem rá, majd a tanár felé fordultam. Az osztály többi tagja Ceglédivel beszélgetett.
-Persze szívesen. Keke kocsijába van a gitárom. Mindjárt hozom.-Gyorsan felszaladtam az igazgatói irodába és szerencsémre Kekének nem volt órája, úgyhogy elkértem a kulcsot, majd visszamentem a többiekhez.
-Oké mit szeretnétek hallani?-kérdeztem miközben leültem a lépcsőre és elővettem a gitáromat.
-Valamit saját dalt-mondta Huni
-Okés-válaszoltam, majd végig gondoltam mi is lehetne, majd ránéztem Luke-re. Érdeklődve figyelt. A francba a dalaim kilencven százaléka róla szólnak. Végül mégis eszembe jutott egy jó megoldás.

Az élet egy álom

Itt vagyok
Bármi más nélkül
Nem tudom miért
Nagyon sajnálom
Úgy tűnik
Ez az nem valódi
Pedig villámlások emlékei
A tűz, amely el választott engem
Azt akarják, hogy
Megtaláljam az igazságot

De annyi szeretett vesz körül
És a pillangók a hajamban
Az álmok a levegőben
Az álmok a levegőben
És a kulcs ami megnyitja az égboltot Emlékszem,hogy az élet egy álom
És valóra válik
Ha tovább próbálkozom
Még sokat kell tennem érte

Emlékszem hogy az élet egy álom
És a szivem mindig megtalálja a helyét
Ha valaki megtalálja
Amikor felébredek
Amikor felébredek

Elképzeltem a boldogságot
Szeretném követni az utat
És egyre csak közelebb és közelebb járok
Egy dal a memoriámban
A történetek amivel nem találkoztam
Ezekkel hangokkal bennem
Megtalálom az igazságot

De annyi szeretett vesz körül
És a pillangók a hajamban
Az álmok a levegőben
Az álmok a levegőben
És a kulcs ami megnyitja az égboltot

Emlékszem,hogy az élet egy álom
És valóra válik
Ha tovább próbálkozom
Még sokat kell tennem érte

Emlékszem hogy az élet egy álom
És a szívem mindig megtalálja a helyét
Ha valaki megtaláljaAmikor felébredek Mindig lesz hajnal

Honnan jön?Akkor repülnek ahol én vagyok
Remélem megtalál
Ami hiányzik a szabadságomhoz Emlékszem hogy az élet egy álom

És a szívem mindig megtalálja a helyét
Ha valaki megtalálja

Amikor felébredek- Fejeztem be a dalt. Amikor felnéztem fél suli körülöttem állt. Majd megtapsoltak.
-Köszönöm- mondtam.
-Flóra ez gyönyörű volt-szólalt meg Ceglédi.-Kapsz egy órai munka ötöst-tette még hozzá majd ott hagyott. A tömeg is kezdett oszolni.
-Ezt mikor írtad?-súgta nekem Aliz.Hisz ő ismert minden dal ami majd a lemezen jelenik meg
-Amikor sikerült összeszednem magam.-súgtam vissza.

A nap további része unalmasan telt. A többiek olyan dél körül értek vissza. 
-25 perc előnyt szereztünk, el ne merjétek vesztegetni-lobogtatta a borítékot Blanka és közben szúrósan nézett Márkékra.
-Eszünkbe se jutott-Válaszolta Márk röhögve.

Suli után a lányokkal elmentünk egy közeli kávézóba, ahol Blanka beszámolt mindenről és mi is elmeséltük a napunkat.
-Majd szeretném hallani azt a számot-mondta Blanka mikor elmondtuk mi volt magyaron.

Újrakezdés (Átírás alatt)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora