Újrakezdés (Átírás alatt)

Külön rész

január 16.

Újra Argentínába. Ma van Valu 18. szülinapja. És az egyik meglepetése az, hogy itt vagyok. Most fél 6 van nem sokára megyek át Valuhoz én fogom felkelteni, majd elviszem vásárolni, hogy  többiek tudják szervezni a bulit. Majd csak 5-re kell a stúdióba vinnem, mert ott lesz a buli. 

Elkezdtem felöltözni, olyan fura, hogy otthon mínusz fokok vannak nekem meg a legvékonyabb ruháimat kellett eltennem, mert itt nyár van bár  igazából sosincs hideg. Úgyhogy egy farmer sort és egy kék fehér foltos póló mellett döntöttem és mellé a fehér conversemet vettem fel

Szerencsére a hoteltől nincs messze Valentináék háza, így egy 10 perces sétá után megérkeztem.
-Buenos Días Amanda-köszöntem Valu anyukájának. 

-Szia Flora, jó újra látni-ölelt meg. Amikor a szüleim visszamentek Magyarországra Valuékhoz költöztem, így a felnőtté válásom kezdetén Amanda volt, aki az "anya szerepet" játszotta az életembe.
-Flora-szaladt hozzám Luciana, Val húga. Imádom az tőlük hallani a nevem, olyan fura amikor mondják. Sokan nem is tudják miért hívnak Nano-nak. Ez pont a nevem miatt van. Idekint nehéz kimondani, főleg a teljes nevem. Így kellett egy becenév amin "elhíresülhetek", így az embereknek is könnyebb volt megjegyezni a nevem. A Nano onnan jött, hogy spanyolul a törpe enano , mert ugye nem vagyok valami magas.

-Szia Lucy. Hiányoztál-pörgettem  meg a levegőben. Még csak 8 éves, de már nagy tervei vannak. A nővére nyomdokaiba akar lépni. Amanda megkínált reggelivel, amit elfogadtam,mert ma még nem ettem semmit. És közben beszélgettünk. Mesélt, hogy mi van most velük. Valu apja Antonio épp üzleti úton van, de estére hazajön. Természetesen Val nem tud róla.  Én pedig meséltem neki a magyarországi életről.

7 órakor elindult felfele. Valu általában 8-nál tovább nem tud aludni. Mikor benyitottam a szobájába, még  szerencsémre mélyen aludt. Fogalmam sincs hogy fogom felkelteni. Gyorsan körbe néztem a szobájában, és megakadt a szemem a kareoké gépen. Szuper. Gyorsan beüzemeltem majd elkezdtem énekelni egy argentin szülinapi dalt. Valu először azt hitte, hogy a telefonja zenél majd körbenézett és meglátott.
-ÁÁÁÁÁ-sikította és a nyakamba ugrott. Nem is kell mondanom, hogy a földön kötöttünk ki.-Hogy kerülsz ide?
-Azt hitted, majd kihagyom a legjobb barátnőm 18. szülinapját?-mosolyogtam
-Úgy hiányoztál!!
-Tudom te is, de most öltözz fel és reggeliz meg, mert egy hosszú vásárlásra megyünk.-mondtam majd elindultam le-Ja és a koridat is hozd. 

Valu kb fél óra múlva le is jött. Anyukája is felköszöntötte, meg odaadta az ajándékát, hogy ne legyen feltűnő, hogy lesz este valami. Miután végzett a reggelivel, felvettük a korit és elindultunk. Kimentünk a titkos helyünkre a tengerhez. Ez egy kis öböl. Gyönyörű, itt tükörátlátszó a víz, körülötte csodás zöld táj. Leültünk és beszélgettünk. Mindenről, hisz volt mit bepótolnunk. Hiába beszéltünk szinte minden nap telefonon, az nem ugyan olyan. Olyan dél fele megéheztünk, úgyhogy elindultunk a plázába. Először ettünk majd elmentünk vásárolni. Magunkhoz méltóan simán elvoltunk négy órát. 

-Figyelj, nincs kedved megnézni a stúdiót, úgy is van még időnk mielőtt haza kellene menni-mondtam
-Mért ne-húú ez simán ment. Gyalog indultunk el, hisz innen nincs olyan messze. Gyorsan dobtam a srácoknak egy SMS-t, hogy 20 perc és ott vagyunk. 
-És miért is akarsz oda menni?-kérdezte Valu
-Mert elfogott a nosztalgia- próbáltam valami hihetőt mondani. Mikor megláttam az épületet gyorsan írtam Carolinának, hogy itt vagyunk. 

-Jaj annyira hiányzott már ez a hely-mondtam jó hangosan mikor a stúdió elé

-Azért nem kell kiabálni-szólt rám Valu majd kinyitotta az ajtót.

-BOLDOG 18. SZÜLINAPOT VALENTINA-kiabálták a vendégek. 

-Úristen-ennyit tudod kinyögni a barátnőm. Teljes sokkot kapott.

-Boldog szülinapot kicsim-lépett elő egy csokor virággal Val apukája.
-Apa-rohant az apjához- De hogy kerülsz ide?? Nem üzleti úton vagy??

-Hazajöttem, hisz csak egyszer 18 éves a lányom
-Nagyon hiányoztál-ölelte meg. -Köszönöm mindenkinek, nem is lehetne ennél szebb a szülinapom-fordult a vendégek felé Val.

Ezután elkezdődött a buli. Nagyon jól szórakoztunk, öröm volt látni Valu arcát amikor az ajándékokat bontotta. Tőlem egy repjegyet kapott Magyarországra, és egy kép montázst. Örült neki.
-Nano-rohant felém az ünnepelt.-Énekelj légyszi valamit, kérlek

-Mii? Ne már

-Szülinapom van-mondta és kiskutya szemekkel nézett rám.
-Ahh, oké, de kétlem, hogy 18 lettél.-mondtam röhögve- Üdvözlök mindenkit, most egy saját számot fogok énekelni. - Az egyik dalt énekeltem el amit, a barátságunkról írtam.

Bárhova megyekItt vagyunkMinden megváltozikSzembenézünk a holnappal, ahogy búcsút mondunk a tegnapnakEgy fejezet véget ér, de a történet még csak most kezdődikMindenki lapoz egy oldalt Úgyhogy tovább megyekElengedemKitartok a holnapigDe mindig őrzöm az emlékeket, miközben felfedezem, hogy ki is leszekLehet, elválunk, de remélem mindig tudod,Velem leszel, bárhova megyekBárhova megyek Nagyon izgatottan, alig tudok levegőt venniEgymásra támaszkodunk út közben előreA boldog vég az álmaink kezdeteÉs tudom, a szíved velem van Úgyhogy tovább megyekElengedemKitartok a holnapigDe mindig őrzöm az emlékeket, miközben felfedezem, hogy ki is leszekLehet, elválunk, de remélem mindig tudod,Velem leszel, bárhova megyek, bárhova megyek Itt az idő, hogy megmutasd a világnak, mondanunk kell valamitÉnekelni egy dalt hangosan, sosem tűnünk elTudom, hiányozni fogsz, de egy napon majd találkozunkSosem tűnünk el Úgyhogy tovább megyekElengedemKitartok a holnapigDe mindig őrzöm az emlékeket, miközben felfedezem, hogy ki is leszekLehet, elválunk, de remélem mindig tudod,Velem leszel, bárhova megyek Bárhova, bárhova megyek

 Mikor befejeztem Valu sírva rohant fel hozzám és ölelt magához.
-Boldog Szülinapot Valu!