th.
- Yuri mi a szart kiabálsz, félsz? – léptem be szobájába, de majdnem el is estem, hisz egy csomó dolog le volt szórva a földre, én meg sikeresen megbotlottam valami masszív dologban.
Lehet még a lábfejem is eltört...
- Most mondd meg! – fordult felém bosszúsan, majd telefonját belenyomta a képembe – Nézd meg! Miért kell melegnek lenniük??? Utálom a buzikat!!! – visított idegesítően.
- Yuri kussolj már! – fogtam be a száját, hisz mindig is utáltam a húgomnak ezt a homofób, kiállhatatlan oldalát. Plusz két "buzi" srác ül lent a nappaliban...
Vagyis Jungkookot inkább mondanám biszexuálisnak, hisz csak Jimin az, aki tetszik neki, vagy csak ő keltette fel a figyelmét, viszont Jiminről egyből megállapítottam, hogy van egy kevéske kis ferdehajlama – Halkabban legyél idegesítő, jó? Plusz nem akarsz elmenni valahova? Mondjuk barátokat keresni? – löktem vállba játékosan, de azt elfelejtettem, hogy Yuri nem az a típus, aki mindent félvállról vesz. Ez most sem volt másképp, hisz ajkai lekonyultak, szemei megtelltek könnyekkel, mire én ijedten kezdtem tagadni az előbb kimondott szavaimat – Ne-nem úgy gondoltam! – emeltem fel kezeim védekezően – Sajnálom!
- Mi folyik itt? – dugta be fejét az ajtón Jimin.
- Semmi, minden oké! – kiáltottam hátra küszködve, mert próbáltam lefogni Yuri karjait, mert elkezdett csapkodi és ki akar toloncolni a szobájából.
- Nem, semmi sem oké! – lökte le magáról kezeimet, majd megtörölte arcát – Légyszi, menj ki...
- Sajnálom. – próbáltam megölelni, de arrébb húzódott – Ne csináld ezt, légyszi...
- Csak ha-hagyj békén. – szipogott egyet.
- Tényleg sajnálom. – hajtottam le fejem bűnbánóan, majd kiléptem az ajtón, s szembetaláltam magam Jiminnel – Akkor nézünk filmet? – néztem rá egy erőltetett mosollyal.
- Menj, nézd Jungkookkal.
- És te? – szaladtak össze szemöldökeim.
- Beszélek a húgoddal.
- Erre semmi szükség, majd megnyugszik.
- Majd én tudom, jó? – nézett rám mérgesen.
- Öhm... jó. – emeltem fel kezeim védekezően – De ne lepődj meg, ha nem fog kedvelni, vagy gonosz lesz veled. Jungkookkal is ilyen.
- Nem csodálom. – vont vállat, mire nekem felszöktek a szemöldökeim – Na, menj már arrébb! – lökött meg, majd bement a húgomhoz.
- Mi tartott ennyi ideig? – nézett hátra Jungkook – Ja, hogy te vagy az.
- Miért, kit vártál?
- Jimin azt mondta elmegy mosdóba. – vont vállat – Már azt hittem aranyere van.
- Nem, Yurinál van.
- Hogy mi? – kerekedtek ki szemei – Mit mondtál neki megint?
- Semmit csak... – vakartam meg a tarkóm, mire pittyent egyet a telefonja – Ez nem ő? – hunyorogtam a telefon felé, hisz nem volt hozzám valami közel.
- Mi?? – kapta fel fejét, majd telefonját – Úristen, de! – csillantak fel szemei, majd gyorsan elolvasta a kapott sorokat, s ő maga is újabb sorok gyártásába kezdett, amit röpke idő alatt el is küldött az emeleten lévő Jiminnek.
Ha Jiminről van szó olyan, mint egy kisgyerek.
- Mit írt? – nyújtottam a nyakam, de nem láttam bele a beszélgetésbe.
