Amuyg most vettem észre, hogy a tegnapi részben becsillagoztam valamit és nem írtam oda a fici végére, hogy mi az xdd
*xxxtentacion - SAD!
Látjátok ez van, ha nincs átolvasva sksjsjsj
Minden dühömet igyekszem beleadni, még a könnyeim is elkezdenek folyni, mire ellököm magamtól, és "undorodva" letörlöm a szám, miközben őt nézem. Egyszerűen annyira felidegesített, hogy ha még háromszor megütöm se változtatna a feszültségi szintemen. Inkább csak csalódottan megrázom a fejem, s hátatfordítva neki elindulok vissza a húgomhoz. Amúgy Hoseok hogy gondolja, hogy ott csövezik a húgomnál?? És ha anya meglátja? Vajon ő tud róluk? És... Jiyu pocakját észrevehette már? Remélem őt nem bántja... azt már nem tudnám neki megbocsájtani.
Jelenleg egy sötét, ablak-, és fénymentes folyosón sétálok, kicsit teszek egy kerülőt és bemegyek az egyik mosdóba rendbeszedni magam. Már megint csodásan nézhetek ki...
Hirtelen valaki megfogja a csuklómat, mitől annyira megijedek, hogy lefagyok, mert nem tudom, hogy mégis ki lehet az. Mikor megérzem Jungkook illatát, testemben egyszerre árad szét a megnyugvás, a félelem és az idegesség. Belül meglepődök - de kívül nem látszik az arcomon semmi, mert még mindig le vagyok fagyva -, mikor magához ránt, és nekicsapódok a mellkasának, ezzel egy időben a szabad kezével megfogja az arcom, s egy másodpercen belül már érzem is ahogy az ajkait az enyémre nyomja. Most nem tudom... haragszom rá, de... hiányzik, és vele akarok aludni. Hiányoznak az ajkai és a hülye megszólalásai, hiányzik az illata és a védő karjai, amivel át szokott ölelni, hiányzik...
Érzem, hogy keze szorítása alatt lüktet az ütőerem, és azt is érzem, hogy el akar tőlem húzódni, mert nem viszonoztam a csókját, hanem csak álltam ott földbegyökerezett lábakkal, miközben azon gondolkoztam, hogy mennyire hiányzik nekem.
Mivel a másik kezem szabad, ezért átkarolom a nyakát, és magamhoz húzom, mielőtt ellépne tőlem. A reakcióját nem látom, mert a szemeim erősen össze vannak szorítva, de feltételezem, hogy örül a dolognak, hisz a kezével - amivel az enyémet szorongatta - átkarolta a derekam, és szorosan magához húzott, miközben én ügyetlenül próbáltam utánozni ajkai mozgásait, de azidő alatt, ameddig csókolóztunk nem sikerült, úgyhogy még mindig béna vagyok ebben. Jungkook a másik karomat is a nyaka köré fonta, majd mind a két kezét levezette a fenekemre, mire szorosabban húztam magamhoz, hangosan és fura hangom szuszogva, hátha leesik neki, hogy ez nekem kényelmetlen. Szerencsére pár másodperc után elhúzta onnan a kezeit, de ahelyett, hogy mondjuk átölelné a derekam, a seggem alá nyúlva megemelt, mire ijedten, kapaszkodás céljából ismét szorosabban öleltem magamhoz a nyakát, de közben belerúgtam a táskájába, így egy fájdalmas nyögés is beszaladt Jungkook ajkai közé. Próbáltam leszállni róla, de nem engedte, helyette egészen a falig elsétált, ahol az egyik lábam elengedte, míg a másikat a derekán tartotta. Szabad kezével végigsimított az oldalamon, végül a fejem mellett támaszkodott meg vele, míg én egy hirtelen ötlettől vezérelve beletúrtam a hajába, és tarkóján pár tincset megragadva erősen megtéptem a haját, mire valami meglepett hang tört fel a torkából. Hah... megérdemelted, te bunkó.
- Nem gondoljátok, hogy ezt nem itt kéne? – köszörüli meg a torkát valaki, mire Jungkook egy másodperc alatt válik el ajkaimtól és kapja fejét a hang felé. Látom, hogy állkapcsa és az egész teste befeszül, illetve érzem a combomon, amit még mindig a derekán tart. Összevont szemöldökkel, az ajkaimat nyalogatva hajolok ki oldalra, hogy lássam ki az, aki megzavart minket.
