Egyre kevesebben olvassák ezt a szutykot 😔
Illetve remélem mindenkinek tetszik az új borító xd igazán faxa lett
ja meg még annyi, hogy kiraktam egy új könyvet, de az nem jikook, hanem changlix (skz) fici haha akit érdekel lesse meg 💘
jk.
- Mit akarsz? – köszöntem kulturáltan Taehyungnak, miután felvettem a telefont.
- Neked is szia!
- Mit akarsz? – ismétlem meg magam, miközben a lift felé pillantok, de szemeim egyből kikerekednek és futásnak eredek, ahogy meglátom Jimint elindulni az emeletre. Hoppá.
- Gondoltam, hogy csinálhatnánk egy meglepetésbulit Jiminnek!
Szemöldökeim összeszaladnak a hangnemén; olyan, mint egy kisgyerek, mikor nyalókát kap.
- Igen, és?
Mivel este van, nem annyira fog az agyam, egyáltalán nem értem mire akar kilyukadni.
- Mi van veled? Meg vagy bolondulva? Mondom csináljunk egy meglepetésbulit Jiminnek! Tudood, elmehetnénk valahova megünnepelni a szülinapját!
- Ja! – suhintom magam szemközt – Nem értettem milyen bulit akarsz neki szervezni... – motyogom magam elé, miközben lomhán szedem a lépcsőfokokat – Ha beavatsz a dolgokba, akkor meglátom, hogy mennyire jó az ötlet.
- Arra gondoltam, hogy lehetne nálunk. Elég tágas a nappali, ráadásul mindenféle hülyeség – értem ezalatt a játékgépeket, filmeket egyebeket – áll rendelkezésünkre, plusz közel van hozzánk egy kajálda, ahonnan tudunk rendelni pizzát.
- És kit akarsz meghívni?
- Hát eddig Jimin testvére, Hobi, Soorim, a húgom, te meg Jimin.
- Nem hangzik rosszul... Oké, felőlem jó. De mikor?
- Drágám, ha megnézted volna az üzeneteidet, már réges régen tájékozott lennél a dolgokkal kapcsolatban! Csak azért hívlak fel ilyenkor, mert korábban basztad felvenni a telefonod és megnézni az üziket!
- Öhm... repülön volt a telefonom – húzom be a nyakam – Az itteni wifi kódját meg még nem kerestem meg.
- Mit csináltál, hogy repülön volt a telefonod?
- Ö-öhm...
- Várj, helyesbítek; mit csináltatok?
- T-társasoztunk...
- Megdöntötted, mi?
- M-miket beszélsz??
Hirtelen zavarba jöttem, mert nem számítottam a kérdésére. Az, hogy hangján hallom, hogy vigyorog, csak mégjobban rátesz egy lapáttal.
- Nem döntöttem meg senkit! – sziszegem halkan, mert a semmiből hirtelen feltűnt egy csomó idegen, aki mellettem halad el a lépcsőn.
- Aha, hiszi a piszi, buzikám.
- Anyád a buzi!! – kiáltom el magam kulturáltan, majd mérgesen kinyomom a hívást, s behúzott nyakkal felsietek a következő szintre, ahol lehívom a liftet, ugyanis még öt emeletet nem akarok sétálni.
