Rózsaszállal kezemben állok,
Várva rád, mikor érkezel meg.
A közös tavunk már befagyott,
Ahol nyáron sok időt töltve,
Akár napokat ültünk a parton.
Szívem tiéd, neked ajánlom,
Szemeidet lelkembe zárom,
Sötétbarna hajad már látom.
“Szeretlek!„ - hökkentél meg ezen,
Minden nap miattad kelek fel,
Érted, s mosolyod miatt élek,
Szerintem teljesen megérted.
Az arcod mégsem ezt mutatta.
Elfordultál, majd elszaladtál.
Szép rózsámat földbe tiporván.
S engem csak úgy otthagytál.
