Mostanában mindig látlak a folyosón.
Sose veszed észre, de melletted elosonok,
Csak érezzem parfümöd illatát,
Melyet mindig használsz,
És annyira elcsavarta fejem.
Sőt, ha még a bőrkabátod viseled...
Egyszer a buszmegállóban is láttalak,
Nem messze, 5 méterre állhattam.
Téged néztelek percekig ahogy beszélsz.
Majd hirtelen abba hagytad a mesét,
Mert észrevetted hogy figyellek.
Persze azonnal elkaptam tekintetem.
Néha hallom, hogy nevetsz.
Ilyenkor kereslek, merre lehetsz,
De sehol sem lellek.
Tegnap megjelentél álmomban.
Természetesen úsztam a mámorban,
Hisz megint láthattalak.
Legalább a nevem tudhatnád,
De lehet nem is akarnád,
Hisz írtam anno, nem válaszoltál.
Mindenhol ott vagy, érzem.
Olyan helyen is, ahol nem kéne,
Mint a szívemben, egész mélyen.
