Shinobi-k... Hatalmasak, erősek és becsületesek, bár nem mindegyikük. Vannak közöttük, kegyetlenek, érzéketlenek és gonoszak. Doragon Takara e utóbbit tapasztalta meg, amikor a saját szemével látta, hogy az apja megöli az édesanyját. Az akkor még fi...
Minden úgy történt, ahogy Tobi mondta; Takara-nak sikerült elhoznia a Rókát a faluból, ráadásul is az átok, pont akkor teljesedett be, amikor mi azt vártuk! Percekre vagyok attól, hogy megszerezzem azt a tökéletes fegyvert, mellyel nem csak Konoha-t, de az egész világot porrá zúzhatom! Ha az Isteni apokalipszisem kezdetét veszi... Végre az egész világ megismerheti azt a fájdalmat, amit érzek; s ennek a fájdalomnak Takara lesz a hírnöke, akár akarja, akár nem!
- Takara... - szólok felé aggódva, de ezt is persze eljátszva. – Itt az idő elkezdeni! Még van esély arra, hogy visszakapd az emberségedet! – ekkor a kék színű sárkány felém fordult és zöld szemeivel, határozottan és mélyen belenézett a szemebe.
- Rendben... - bólint rá. – Csináljuk! – fordít hátat a Róka kalitkájának.
- Hé-hé! Most mire készültök? – ragadta meg a ketrec rácsait a szőke Jinchuuriki, miközben dühösen nézz Takara felé.
- Hát nem esett le idióta? – áll meg Takara, s háttal válaszol a féleszűnek. – A te erődre van szükségem, hogy visszakaphassam az emberi formámat; Viszont ahhoz, hogy megszerezzük az erődet, meg kell halnod! – fordította a fejét a ketrecben lévő Jinchuuriki felé, s közben vicsorgott is rá. – De ne aggódj... Legalább a szüleiddel lehetsz, ami nem egy rossz dolog, nem igaz? – teszi fel halkan a kérdést, majd hátat fordítva Jinchuuriki-nek elindult kifele. Megropogtattam az ujjaimat, majd Itachi-nak és Kisame-nek kiadtam a következő parancsot:
- Itachi, Kisame! Hozzátok a Rókát! Elkezdjük a műveletet! – jelentettem ki határozottan, majd Konan-nel és Deidara-val együtt elindultam Takara után.
***
(Kakashi)
Már jó pár perce földet értünk, s miután Itachi közölte velünk a tervet, a Konan nevű kunoichi-vel együtt eltűnt és rábíztak minket Kabuto-ra. Az egykoron Konoha-i genin határozottan vezetett minket az egyik Esőrejteki barlang felé, melynek a földalatti alagút rendszerein keresztül eljuthatunk az Akatsuki rejtekhelyéig. Természetesen, - ahogy az várható volt, - Sakura és Yamato kevésbé bízik Kabito-ban, de én most... Reményeket fűzök hozzá. Bár többször felmerült bennem, hogy ez csapda, mégsem vontam kérdőre Kabuto-t. Mondhatnánk, hogy „ez az utolsó esélyem, így nem akarom eljátszani", s ez alapján cselekszek, de... Most nem látom azt a Hangrejteki fiún, hogy átverne. Például a Chunin vizsgás húzásánál azonnal átláttam azon, hogy Orochimaru csatlósa, de most nem érzek ilyeneket; Most a megérzésem azt súgja, hogy bízzak benne! – Ám, ami meglep, az az, hogy Sai teljesen közvetlen Kabuto-val szemben... Mintha ismerné valahonnan... - mondjuk nem lenne meglepő, hiszen nem egy ANBU-s bizonyíték van arra, hogy Orochimaru és Danzou szövetségben állt egymással. Sai ezen viselkedése, csak erősítené a szövetség valódiságát...
- Hamarosan megérkezünk ahhoz a barlang részhez, ami elvisz benneteket a rejtekhelyre. – mondja, miközben az egyik alagút rendszerben sétálunk mögötte. – Viszont nekem nem sokára le kell válnom tőletek és beomlasztani a barlangot, hiszen Pain nem tudhatja meg, hogy hogyan jutottatok ide...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
