Meant to be yours

Special #4

Rin szemszöge

Összekuporodva ültem a kanapén, és Renre vártam. Pár perc múlva meg is jelent kezében egy nagy tál pattogatott kukoricával.

-Ugye még nem kezdődött el? – vetette le magát mellém.

-Még van 10 perc a kezdésig – nyúltam a távirányító után, és bekapcsoltam a tévét.

-Vááá, úgy izgulok, remélem, Mika és Yuu végre találkoznak! – pattogott össze-vissza mellettem.

Múltkor találtunk egy érdekes animét, azóta minden szombat délutánunkat a tévé előtt kell töltenünk. Én annyira nem bántam, főleg, mert Ren annyira élvezte.

Már csak percek voltak a kezdésig, amikor bevillant egy információs ablak, hogy a mai adást egy vihar miatt el kell halasztaniuk. Kinéztem az ablakon. Nálunk hétágra sütött a nap.

-Ne már! – esett kétségbe Ren. – Rin, most mi lesz? Most újabb egy hetet kell várnunk?! Pedig úgy vártam ezt a részt! Bele fogok halni a kíváncsiságba! – dőlt el a kanapén.

-Szerintem keressünk valami mást – ajánlottam fel.

-Hát jó – motyogta csalódottan.

-Hozok inni, addig keress valamit – nyomtam a kezébe a távirányítót.

Átsétáltam a konyhába. Elővettem a poharainkat, majd mindkettőbe töltöttem narancslevet. A gondolataimba mélyedve mentem vissza a nappaliba kezemben az italokkal.

-Ren, találtál vala... - kezdtem, de ekkor a szemem megakadt a képernyőn.

A testvérem meredten bámulta a készelükét, majd amikor eljutott a tudatáig, hogy itt vagyok, azonnal kikapcsolta.

-N-nem igazán – sütötte le a szemét. – De már nincs is kedvem annyira tévézni – állt fel, és kipirult arccal elsietett.

Lehuppantam a kanapéra, és az előbbi szituációt próbáltam feldolgozni. Kétség sem fér hozzá, hogy jól láttam, amit láttam. Ráadásul hallottam is... Két anime fiú éppen ,,azt" csinálták. És még csak cenzúrázva sem volt. Miért vetítenek egyáltalán ilyet a tévében? Remélem, Ren nem azért szaladt el, mert... A fejemet a kezembe temettem. Nem, csak ne is gondoljak rá. Inkább azzal kéne, foglalkozzak, hogy miért van ilyen csatornánk.

Hosszas keresgélés után előhalásztam a csatorna előfizetéses papírt, és ahogy sejtettem, de nem sikerült megtalálnom a keresettet. Nagyon ravaszak ezek a műsorszolgáltatók!

Nem tudtam, mihez kezdjek. Nem nagyon akartam most Ren közelébe menni. Szerintem elég kínos volt neki. Nem hibáztathatom. Engem is eléggé meglepett. Főleg, hogy eddig nem is nagyon találkoztunk ilyennel... Mármint az nem ismeretlen, hogy két fiú, csak a szex két fiú között...

Elvörösödtem. Nem, ne is gondoljak rá. Legalább én őrizzem meg a hidegvérem.

Inkább úgy döntöttem, hogy megpróbálom elterelni a figyelmem. Bekapcsoltam a játékkonzolunkat, és elindítottam a The Legend of Zelda-t. Már régen játszottam vele, jó lenne haladni, mert sosem jutok el a végére.

Teljesen belemélyedtem a játékba. Egy olyan fél 9 körül eszméltem rá, hogy én bizony éhes vagyok, nem is vacsoráztunk még. Elmentettem a játékot, majd átvánszorogtam a konyhába. A mosogatóban árválkodó tányérból arra jutottam, hogy Ren már evett. Sóhajtva nyitottam ki a hűtőt valami ehető után kutatva. Találtam virslit, így azt melegítettem és ettem meg. Miután csillapítottam az éhségem, elmentem fürdeni. Sokáig folyattam magamra a kellemes meleg vizet. Nem akartam sietni. Nem tudtam, hogy kéne Rennel viselkedjek. Lehet, hogy úgy ahogy eddig. Az csak egy véletlen baleset volt.