Nem minden az,aminek látszik. ∆S.M.story∆. /BEFEJEZETT/

14.fejezet

Sötétség.Ez az első dolog,amit észlelek.Nem látok semmit,ezért megpróbálom kinyitni szememet,de az ablakon besütő fény,ezt megakadájozta,így szemhéjaim ismét elnehezedtek.Újra próbálkoztam,de ezuttal sikerrel is jártam.Egy ágyon fekeszek,körülöttem pedig minden fehér.A szaga tipikus.Azaz egy kórházban vagyok.Az ágyam mellé pillantottam,ahol egy göndör hajkupacot pillantattom meg.Keze enyémet szorította,miközben az ágyra hajtva fejét bóbiskolt.Mosolyogva hajtottam vissza a fejem a párnák közé,majd kezemet ajkaimra simítottam.Szélesen elvigyorodtam,ahogy eszembe jutott Shawn,mikor méz édes ajkaiban részesített.Az a csók semmihez sem volt fogható,olyat éreztem,mint még soha senkivel.Mocorgásra lettem figyelmes,így oda pillantottam.Shawn szemét kinyitotta,majd tekintetét egyenesen rám szegezte.Hirtelen ugrott fel a székről,amin eddig ült,majd szoros ölelésbe vont.
-Jól vagy?-kérdezte,miközben elhuzódott és az ágy szélére ült.
-Egy picit fáj a fejem,de amugy igen.Mi történt?-egy nagyot sóhajtott,majd elkezdte a "mesét".-Wauw..
-Igen wauw.Nagyon aggódtam érted.-ölelt magához ismét,majd elhuzódott,de ajkaink vészesen közel voltak.Shawn pár miliméterrel közelebb jött,így ajkaink súrolták egymást.Az ajtó kicsapódott,így mindketten oda fordítottuk a fejünket.Andrew lépett be Christiannal az oldalán.Chris mosolyogva jött az ágyamhoz,majd ölelt át.Andrew is követte példáját,így már négyen ültünk bent.Körülbelül egy órája beszélgettünk,közben az orvos is megvizsgált.Elmondta,hogy még az éjszakára bent tartanak holnap pedig elmehetek.
-Shawn.-intéztem felé szavaimat.-Neked nem 7-kor kezdődik a koncerted?
-Átrakattam holnapra.
-Mi?Minek?
-Mert korházba kerültél és melletted akartam lenni.
-Shawn.Ez kedves,de nem mondhatsz le egy koncertet miattam.Nem éri meg.
-Mi az,hogy nem éri meg?-kérdezte felháborodva.
-Shawn.A turnédról van szó és Andrew.Te ezt hagytad?-kérdeztem mérgesen.
-Halgasd meg,hogy nekem mit mondott.-csóválta fejét mosolyogva
-Haljuk.Mi volt a kifogás?
-Te fontosabb vagy,mint a turné.-mondta Shawn,miközben zavarában mindenhova nézett,csak a szemembe nem.
-Öhm...Mi szerintem most magatokra hagyunk.-szólalt meg Chris,majd Andrewt felhuzta a székről,s távoztak.
-Kyrre?-kérdeztem,mire rám kapta fejét.
-A kórterem elött van és várja,hogy valaki mondjon valamit.Ő is úgy látta helyesnek,ha nem jön be,elvégre ő miatta fekszel most itt.
-Igen.Igazatok van,de én szeretnék vele beszélni négy szem közt,ha nem bánod.
-Biztos vagy benne?-kérdezte aggódva.
-Igen.Biztos.
-Akkor beküldöm.-válaszolta.
-Köszi.-mondtam,mire egy mosollyal reagált,majd fölém hajolt és egy puszit nyomott homlokomra.Pár perc után Kyrre jött be lehajtott fejjel.
-Szia.
-Szia.Kyrre,ezt most már tényleg meg kell beszélnünk.-kezdtem el én beszélni,mert láttam,hogy nem szándékozik.
-Tudom.-suttogta.
-Szóval?
-Fhu.....Én tényleg szeretlek Leila,de igazad volt.Vannak szülségleteim,amiket te nem tudtál megadni,ezért kerestem olyan lányt,aki képes volt rá.Amikor lebuktam tudtam,hogy el foglak veszíteni,de én erre nem állok készen.Nem akarlak elengedni.Shawnra pedig cseszettül féltékeny vagyok.Tudom,hogy többet érez irántad,ahogy te is iránta.Ezt tudom,hogy el kéne fogadnom,de nem megy.Nem birok beletörődni abba,hogy szerelmes vagy Shawn Mendesbe.
-N...nem vagyo...ok sz...szerelmes Shawnba.-dadogtam zavaromban.
-Leila.Nem kell tagadnod.Olyan szemekkel nézzel rá,mint ahogy én rád.Nekem hazudhatsz.De legalább magadnak me tedd.-mondta,majd kisétált a kórteremből.Szerelmes lennék Shawnba?Istenem.Miket beszélek én?Agyamra ment Kyrre marhasága.Shawn csak egy srác,akihez egy picit vonzódom.Egy srác,aki brutál helyes,eszméletlenül dögös,akinek a mosolya a legszebb dolog a világn,aki vicces,megértő,törődő,tehetséges,segítőkész.....Nem!Én biztos,hogy nem tekintek rá másképp.Ő max egy barátom lesz.Semmi több.Ezt már az elején tisztáztam magamban.
-Hogy érzed magad?-jött be a szobába Shawn fülig érő mosollyal.
-Jól.Még két nap van hátra?
-Ühüm.-válaszolta,majd leült az ágy szélére.Shawnnal sokat beszélgettünk,így észre sem vettem,hogy besötétedett addig,amíg Andrew be nem jött szólni Shawnnak,hogy indulnak.
-Én nem megyek.-válaszolta hanyagul.-Itt maradok estére.
-Shawn.Nyugodtan menj vissza a hotelbe.Nem hiszem,hogy valami kellemes estéd lenne itt.
-Ha vissza mennék a hotelba valószínű,hogy nem is tudnék aludni,mert végig te járnál a fejemben.-válasza hallatán szívem dobogása örült tempót vett fel,amit szerintem még Európa legmélyebb eldugott helyén is hallottak.-Akkor?Maradhatok?
-De utánna nekem ne panaszkodj,hogy fáj a hátad.-emeltem fel a mutató ujjam,mire vigyorogva ölelt át.Andrew közben mosolyogva hagyta el a termet,így Shawnnal ismét kettesben vagyunk.-Viszont arról ne is álmodj,hogy hagyni fogom,hogy a széken aludj.
-Akkor hol alszok?-kérdezte,miközben perverzen elmosolyodott.
-A földön.-vigyorodtam el szomorú tekintetét látva.Pár másodperc után arébb huzódtam az ágyon,majd Shawnra néztem.-Jössz?-paskoltam meg magam melett a helyet.Shawn mosolyogva pattant mellém,majd arcomra hintett egy puszit.Shawn perceken át nem szólalt meg csak nézett.-Min gondolkodsz?
-Csak azon,hogy neked jelentett e valamit az a csók?!
-Shawn....Őszinte leszek.....

⭐

Kedves olvasóim!Ha tetszett a rész kérlek jelezd valamilyen formában.❤

⭐

Sajnálom,hogy csak most hoztam a részt,de megfáztam,így nem volt kedvem írni.A helyesírási hibákért bocsánat😊❤:-* xoxo