Nem minden az,aminek látszik. ∆S.M.story∆. /BEFEJEZETT/

2/2.fejezet

-Srácok.Kész a vacsora.-nyit be Jimin az ajtón.Álmosan nézek fel Kookra,aki csak még jobban hozzám bújik.
-Éhes vagy Baba?-kérdezi egy ásítás közepette.
-Ü-Üm.-motyogom,miközben arcomat nyakába temetem és úgy szívom be illatát.Eközben ő kezét befurva hátam mögé átölel,míg másikkal úgyan így átkarol.
-Nem vagyunk éhesek.-motyogja Kookie az ajtóban álló Chimnek.Fényképezőgép,vaku és egy vigyorgó Jimin fej.-Majd küldd el.-motyogja álmosan Jungkook,mire Jimin bólint és kilép.A kis maknae még nyom egy csókot homlokomra és utánna szorosan magához ölelve nyomja el az álom,ahogy pár perc múlva engem is.

-Igen....A torta 4 emeletes legyen.....Nem.....Igen.
-Leila?-szakítja meg telefon hívásunkat Shawn?!
-Sz-szia.-köszönök szégyenlősen.-Majd később visszahívom.
-Hiányoztál.-ölel magához,ami jól esik,majd ajkait beszéd nélkül nyomja enyéimnek.
-Baba.-szól valaki a hátam mögül.Jungkook áll ott.Könnyes szemmel nézte végig,ahogy egy másik férfival csókolozok.-Kérlek ne haggy el!-könyörgő tekintetét enyémbe fúrja.
-Leila te hozzám tartozol!-szólal meg ezuttal Shawn.-Mi összetartozunk.
-Akárkit is választasz csak azt akarom,hogy boldog légy.Szeretlek!-ismét Jungkook mondja.Sírva nézek hol rá,hol pedig Shawnra.
-Sajnálom.-intézem szavaimat ismét Shawnnak,majd Jungkookhoz lépek.Vajon sikerült végleg elengednem őt?Én Jungkookot akarom szeretni és szeretem is.

-Baba.-rázogatja valaki testemet.Szemeimet kinyitom,így megpillantom a gyér fényekben Jungkook alakját.-Jól vagy?-kérdezi aggódva.
-I-Igen.-válaszolom bizonytalanul.
-Álmodban sírtál.Mi történt?-kérdezi lágy hangján.
-Semmi.Nem tudom mit álmodtam.-bújok hozzá.-Szeretlek Jungkook.
-Én is téged.-szorít magához,majd vissza lefekszünk.Pár perc múlva hallom egyenletes szuszogását,ami arra utal,hogy elaludt.Pár napja,hogy tudok az esküvőről és Louis megkért,hogy legyek úgymondd a koszorúslánya,ezért holnap haza utazok.Jungkookék viszont csak 2 hét múlva jöhetnek utánnunk.Még fel kell venniük az új dalukat.Terveim szerint meglátogatom Andrewt,Christ és Chelsat is,de így nem kizárt,hogy Őt is fogom látni.Félek.Már lassan 7 hónapja lesz,hogy szakítottunk.Nem tudom jelenleg mit gondolhat rólam.Éppen ezért tartok a tekintetétől.Remélem boldog.Ezt az egyet kívánom neki.

∆¶∆

-Haló?Chelsa?-szólok bele a telefonba.
-Leila?
-Igen.
-Úristen!Leila!Hogy vagy?Milyen Kórea?Szeretsz ott lenni?Imádom a dalaidat.A Be my boyfriend again valami elképesztő lett és azt is tudom,hogy a mi drága Mendesünkről szól.Tényleg!A cikk amit írtál olyan romantikus volt,szószerint sírtam rajta és....
-Oké.Oké.Nem tudok mindenre válaszolni.-kuncogok fel.-Azért hívtalak,hogy Andrew ott van e az irodában?
-Igen.Itt van.Kapcsoljam?
-Nem kell.Na és.....Shawn?-suttogom.
-Ő nincs.Nem jár be sokat.Inkább  otthon szokott lenni.
-É...értem.Öhm....Chels.Ő hogy van?
-A szakítás óta magába fordult.Nem tudok sokat.De látszik,hogy megviselte.
-Köszi.-nyomom ki a telefont,majd belépek az IR-be.-Hali Chels.-lépek a pult elé.Először ledöbben,de amint realizálja h ott vagyok egyből feláll és a pultot megkerülve ölel át.
-Te kis sunyi dög.-szipogja.
-Örülök,hogy újra látlak.-húzódok el tőle,majd rámosolygok.-Felmegyek Andrewhoz.-indulok a lifthez.Az ismerős folyosókat végig szántom és az emlékek folyamatosan rohamoznak meg.Itt lettem életemben először szerelmes.A mi történetünk itt kezdődött el.A hosszú kőpadlón csak telitalpú csizmám kopogása hallatszik.Kopogok és egy "szabad" után be is lépek.Andrew a laptopját nyomkodja.Semmi sem változott.Az irodájában minden úgyanúgy helyezkedik el.A férfi felnéz gépe elől,majd amikor meglát szemüvegét leveszi és szemeit megdörzsöli,mintha csak halucinálna.
-Leila!-áll fel vigyorogva a székből,majd szorosan magához ölel.-Hiányoztál.
-Te is nekem.Hogy vagy?
-Én jól vagyok.Te?Nagy sikered lett nagyon rövid idő alatt.Milyen érzés?
-Még mindig furcs,hogy mindenki megismer és hogy autógrammokat illetve közös képeket kérnek.Az egész valahogy nem is tudom.Nem vonz.Szeretek énekelni és dalokat írni,de a vele járó hírnév nem az én világom.
-Gondoltam,hogy így van.Nagyon kevés interjút vállalsz.
-Ahoz Shawnnak is köze van.Az elején sokan kérdeztek róla.Ez pedig egy olyan téma amit inkább nem emlegetek.
-Hallottam,hogy a Jeon gyerek és te jártok.-folytatja egy hamiskás mosollyal.-Szereted?
-Igen.Szeretem.-vágom rá azonnal.
-Máshogy  fogalmazok.Szerelmes vagy belé?-nem válaszolok.Mosolyogva ingatja fejét,majd szólásra nyitná a száját,amikor az ajtón kopogás hangja hallatszik.Andrew elmormol egy gyerét és belép Ő.Szinte pislogás nélkül bámuljuk a másikat.Érzem,hogy az első könnycsepp távozik arcomon keresztül,majd azt követi még egy és mégegy.Hiányzott és most hogy újra látom megint életre kelltek a pillangók a gyomromban.