8. Gyilkos szabadság

614 26 1
                                    

Reggelre rendőr szirénák vijjogására lettem figyelmes. Lassan kikeltem az ágyból, majd kinéztem az ablakon. Két zsernyák az ajtónknál állt. Nancy már biztosan itthon van. Gyorsan felvettem egy köntöst és összeborzoltam a hajamat, hogy hatásosabb legyen a reggeli alakom. Lassan lesétáltam a lépcsőn, majd az ajtóhoz tartottam. Nancy már beszél is a rendőrökkel az ajtóban. Anya mellé álltam és ezt kérdeztem tőle megjátszott meglepettséggel:
-Anya, miért vannak itt a rendőrök?
-Jaj drágám! Máris felkeltél?-kérdezte Nancy karomat végig simítva.
-Ne haragudjon, hogy felébresztettük.-kért elnézést a rendőr nő.-Egy nő, név szerint Abbie Fischer jelentette, hogy eltűnt a fia. Tegnap óta nem látta és hogy nyolckor már otthon szokott lenni, de ez nem történt meg. Mivel helybeli a fiú, ezért körbe kérdezzük a környéket, hátha valaki látta, vagy ha esetlegesen valakinél ott aludt, akkor hamarabb le tudjuk zárni az ügyet.
-Elnézést...Pontosabban az eltűnt hogy is hívják?
-Adam Fischer...
Ekkor nagyot dobbant a szívem. Ám annyira kétségbe esve nem voltam, mert nincs bizonyíték arra, hogy én voltam a gyilkosságnak az elkövetője. Tovább színleltem magam és megjátszott döbbenettel ezt kérdeztem:
-Adam eltűnt?
-Kérem ne essen ennyire kétségbe. Meg fogjuk találni. A barátja?
-Nem, csak egy jó ismerősöm. Volt, mikor segítettünk is egymásnak. Én például a leckéjében segítettem néha...Tudja kicsit nehezen tanul.
-Vannak ellenségei Adam Fischer-nek?
-Nem tudok róla...Egy iskolába járunk és csak ott látom. De senki nem utálja az iskolánkban. Népszerű srác. De ha a későbbiekben esetleg tudnék többet segíteni, örömmel megteszem. Remélem mihamarabb rá fognak találni!
A rendőr nő nem gyanakodott rám szemmel láthatólag. Sőt! Bekapta a horgot. Empatikus pillantásokkal nézett rám.
-Mindent megteszünk érte, megígérem.-bólogatott a nő.
-Az a dolgunk, hogy meg keressük és meg is fogjuk.-támasztotta alá ígéretét a rendőrnőnek a zsaru férfi.-Köszönjük!
Ekkor a két rendőr beszállt az autóba és tovább álltak. Mennyire ostobák ezek. Ha valaki már ismeri az emberi pszichológiát és jól bánik vele, már nem is gyanakodnak rá. Furcsa ez a világ, nem igaz?

Mivel a zsaruk már megjelentek, pihentetnek kell egy kicsit a lista folytatását is. Bent az iskolában is megjelent ugyan az a férfi rendőr. Ép David-et kérdezték ki. Teljesen meg volt döbbenve ő is. Ám a rendőr rá jobban gyanakodott, ahogy a testtartását és a tekintetét láttam. Karba tett kéz, gyanakvó tekintet, arc mimikája komoly volt.
-Rendőr úr...-mondta kétségbe esetten.-Adammel tegnap buliztunk...De korán elment. És én meg ott maradtam a buliban...Bárcsak követtem volna..Nem volt jó hangulatában. De akárhova is ment, nem mehetett messzire. Ahol általában jár, az az erdő és a park. Talán néha ha az utcán sétál, de ez ritka alkalmak egyike. Talán ott aludt Niky-nél...Nem tudom...
-Értem...-bólintott komoly arckifejezéssel a férfi.-Köszönöm.
Ekkor a rendőr tovább állt.
Körbe néztem az iskolába Josh-t keresve, de sehol nem láttam. Bementem a lány mosdóba, hogy rendbe hozzam magamat. A tükör előtt állva igazgattam magamat, mikor meghallottam Jessica hangját, ahogy Niky-vel társalog:
-Ez borzasztó Niky...Ez a kémia óra tönkre tette az életemet! Hiába rakok rá alapozót, nem fedi el...Fel kéne jelenteni a tanárt a hülye kísérletei miatt...
-Jessica kérlek ne sírj!-vigasztalta barátnőjét Niky.-Legalább életben vagy!
-Már nem is akarok élni! Legszívesebben öngyilkos lennék!
Ekkor Niky és Jessica kimentek a mosdóból. Ördögien elmosolyodtam, ahogy belenéztem a tükörbe. Kicsit el is kacagtam magamat. Megkönnyíti a dolgomat. Ha Jessica öngyilkos lesz, akkor nagy valószínűséggel Niky is. Tudni kell Niky-ről, hogy könnyen befolyásolható és mivel sokat hallgatózok, ezért azt is tudom, hogy ő leszbikus és totál bele van zúgva a heteró Jessica-ba. Két legyet egy csapásra. Nagyszerű! Nem hagytam hátra egy nyavalyás bizonyítékot sem Adam esetéről. A rendőrök, ha meghal az a két ribanc, bőven el lesznek foglalva ezekkel az ügyekkel. Mesterien végzem a dolgomat! De mi van, ha túl feltűnő lesz ez a sok gyilkosság? Nem csinálhatom meg egy hét alatt az összeset. Lehet, hogy ügyesen tüntetek el nyomokat és a rendőrök sem szagolnak ki rajtam semmi gyanúsat, de ha egy valamit elrontanék, az az, ha folyamatosan csak gyilkolásznék. Túlságosan is feltűnő lesz nekik az, ha csak az intézményen belüli emberek halnának meg és egyből gyanakodnának is. Egy szóval változatosan kell végeznem áldozataimmal, továbbá is sunyinak kell lennem és néha kell egy kis szünet is. Ez a nap pedig tökéletes lesz a kikapcsolódásra.

Mivel Josh edzésre ment, Vanessa-val sétáltam hazafelé, miközben beszélgettünk.
-Hallottál arról, hogy Adam eltűnt?-kérdezte Vanessa.
-Komolyan?-kerekedtek ki szemeim, mintha nem hallottam volna róla.-Mikor?
-Elvileg David-el bulizott tegnap, aztán azóta nem ment haza.
-Biztos berúgott és nem akarta, hogy úgy lássák a szülei, ezért ott aludt valakinél.
-De akkor miért nem jött be az iskolába?
-Nem tudom Vanessa...Nem én olvasok sok krimit.
-Lehet igazad van. Azt hallottam összeveszett a szüleivel.
-Lehet az is, hogy nemsoká megtalálják.
-Biztos vagyok benne. De miért mondod ezt, ha te voltál az, akit megerőszakolt?
-Mert attól még ugyan úgy ember és nem vagyok rossz akarója senkinek.
-Igen...Mindig is így ismertelek. Még csak egy legyet sem tudnál bántani.
Rosszul esett, hogy Vanessa-nak hazudnom kellett, de nem volt más választásom. Hitt nekem én pedig bíztam benne, hogy nem fog rám gyanakodni. Különben is. A régi önmagamat ismeri, nem az újat.

Csak csináljak okosan mindent és ne bukjak le. Ez hajtott és semmi más.

Annie kicsit vérmes -BEFEJEZETT-Where stories live. Discover now