Tűz és Víz ᵇᵗˢ [✓]

»15. rész«

Amint benyitottam a házba megpillantottam anyut egy bőrönddel.

-Nem várod meg apát? - kérdeztem.

-Nem. Ő már ott van. - közölte.

-El sem tudtam köszönni...

-Nem örökre megyünk el. - mosolyodott el. - Pár nap oké?

-Jó. - erőltettem magamra egy mosolyt.

Anya szorosan átölelt, majd amint elvált tőlem Jiminre nézett.

-Vigyázz rá.

-Úgy lesz. - mosolygott.

-A tűzhelyen van az ebéd. Egyetek majd. Hagytam az asztalon egy kevés pénzt. Rendelhettek is, ha akartok. - felhúzta a cipőjét, majd megfogta a bőröndjét és már nyitotta is az ajtót. - Jók legyetek. Sziasztok. - mosolygott, majd kilépett az ajtón.

Elköszöntünk mi is, majd amint levettük a cipőinket Jimin felsietett az emeletre, én pedig bementem a konyhába.

Elővettem két tányért, majd szedtem az ebédből mindkettőnknek. A két tányért letettem az asztalra, majd evőeszközért mentem. Amint visszafordultam észrevettem Jimint az ajtóban állni átöltözve.

-Na kit látnak szemeim? Csak nem egy átlagos Vízipókot? - mosolyodtam el.

-Nagyon vicces. - forgatta a szemét mosolyogva.

-Na gyere enni.

Leültünk mindketten, majd csendben neki láttunk az ebédnek. Miután végeztünk elpakoltam, majd Jiminre néztem, akin észre vettem valami újat.

-Eddig is ilyen volt a hajad? - kérdeztem.

-Milyen? - húzta fel a szemöldökét.

Közelebb mentem hozzá, majd belesimítottam hajába.

-Miért taperolod a hajam? - kérdezte nevetve.

-Jimin neked fehér pár tincsed. - közöltem.

-Mi? - fagyott le. - A-az nem lehet. Már elkezdődött? - kérdezte ijedten.

Hirtelen felpattant a székről, majd felsietett az emeletre. Egyből rohantam utána, miközben utána kiabáltam.

-Jimin. Mi a baj?

A fürdőszobában találtam meg, majd néztem ahogyan a haját babrálja.

-Seohyun szeretsz már? - kérdezte erőltetett nevetés kíséretében.

-Most tisztáztunk pár dolgot... - mondtam halkan. - Miért? Baj van?

-Elkezdett fehéredni a hajam. - nézett rám ijedten.

-És az baj?

-Ha teljesen fehérre fakul... Akkor... Seohyun meg kell szeretned és vissza kell jönnöd velem. Minél előbb...

-Azt ne mond, hogy egyre jobban fakulni fog... Mi és ha teljesen fehér lesz meghalsz vagy mi? - kérdeztem nevetve, de ő nem értékelte a poénom.

-Megmondtam, hogy nem élünk itt örökké. És igen. Ha teljesen fehér lesz, akkor meghalok. - közölte.

-Yoonginak is fakul? - kérdeztem.

-Mindenkinek. A Vízisteneknek fehérre. A Tűzisteneké feketére változik a legvégén. A Napisteneké barnára azt hiszem. - gondolkozott el.

-Oké értem én. Nem kell felsorolnod mindenkit...

-Te sem úszod meg Kedvesem. - mosolyodott el.

-Mi? - ijedtem meg.

-Nyugi, nálad nem jár halállal a változás. - mosolyodott el.

-Huh, most megnyugodtam kicsit. De... Mi lesz velem? - kérdeztem.

-A te hajad kékülni fog. Miattam kékre ugye...

-Nem lehet esetleg színt változtatni? - kérdeztem poénkodva.

-Milyet akarsz vöröset mondjuk? Ha vörös lenne, akkor Yoongi mellett kéne lenned. Még, ha el is hagynál miatta, akkor is kék lenne a hajad viszont. Mivel szinte már születésed után nekem lettél ígérve. Szóval felejtsd el Yoongit. - közölte.

-Ki beszél itt róla? Csak megkérdeztem, hogy nem-e lehetne másik színű. Ki akarna összejönni olyannal, aki az életére tör?

-Ezt ő mondta? Seohyun... Meg akar ölni téged? - akadt ki.

-Ne... Ne aggódj. Úgy sem látom többet...

Bár kellek neki, mint segítség azt mondta... De erről nem kell tudnia.

-Legszívesebben megkeresném és végeznék vele. De nem tehetem. Ha egy isten megöl egy másikat... Akkor száműzik.

Yoongi azt mondta, hogy tervet változtatott... Lehet, hogy Jimint akarja megölni előbb? De miért akarná megölni? De ő nem ölheti meg ezek szerint... Lehet, hogy erre kellek? Mert, ha igen, akkor elfelejthet... Mondjuk azt mondta, hogy nem lesz piszkos munka... Yoongi te miben sántikálsz?

-Seohyun. - integetett szemeim előtt.

-Bocsi. - erőltettem magamra egy mosolyt.

-Ne találkozz vele soha többé.

-Nem fogok.

Bár így lenne...

-Már látlak magam előtt a birodalmunkban. Olyan gyönyörű leszel. - mosolyodott el.

-Most nem vagyok elég szép neked? - kérdeztem egy apró mosollyal.

-De. Most is gyönyörű vagy. - közölte, majd lassan megindult felém.

Jimin kezeivel körbe fogta a derekam, majd lassan ajkaival közeledni kezdett felém. Hirtelen elöntött a pánik, majd nyugtatni kezdtem magam.

Előbb-utóbb megcsókol majd úgy is...
Most előbb lesz, mint utóbb, de...
De... Hát most ez van....

És megtörtént. Jimin az ajkait az enyémekre nyomta. Nem ellenkeztem. Nem láttam értelmét. Lassú csókba hívott, miközben egyre jobban szorított magához.

Ám volt egy gond. Nem éreztem semmit. Lehet neki sokat jelentett ez a csók, de nekem nem. Nem volt meg a varázsa. Nem volt meg azaz érzés, amit mondjuk Taehyungnál éreztem.

Sajnálom Jimin.
Még várnod kell rám.