Tűz és Víz ᵇᵗˢ [✓]

»29. rész«

Utolsó rész, és kicsivel rövidebb is. Nem akartam több dolgot beletenni a végébe. 😅 Már csak az epilógus és végleg befejeződik.

_______________

Délután volt, mikor eszeveszettül kezdtek el kopogni az ajtónkon. Felkeltem a kanapéról, majd ajtót nyitottam.

Taehyung volt az ajtóval, aki száját szóra nyitotta, de egy hangot nem adott. Kezében egy borítékot szorongatott, majd megkérdezte, hogy bejöhet-e.
Betessékeltem, majd összehívott mindenkit a nappaliba.

Érezd csak otthon magad Taehyung...

-Jimin! - kiáltotta el magát. - Ezt hallanod kell.

-Seohyun. Taehyung mit keres itt? Tudja, hogy... - kezdte el anya, majd közbe vágott a fiú.

-Tudok mindent. Elnézést, hogy betörtem, de ez nagyon fontos. - közölte.

Apám felhúzta a szemöldökét, majd kíváncsian ült a kanapén anyám mellett.
Jimin időközben lejött hozzánk, aztán Taehyung leültette a kanapéra.

-Taehyung... Mégis.. - kezdtem el, majd közbeszólt.

-Én nem tudom, hogy mi ez. - emelte fel a borítékot. - De Yoongi adta. Azt mondta, hogy mindennél fontosabb. Neked címezte.

-Akkor miért hívtál össze mindenkit? Nyilván rám tartozik. - közöltem.

-Jó, de azt is mondta, hogy mindenki tudjon a levél tartalmáról.

-Yoongi azt mondta megold mindent... Talált megoldást? - kérdeztem csillogó szemekkel. - Add a borítékot. - kiáltottam rá.

-Nyugalom. - nézett rám Taehyung. - Előbb beszélj. Mi történik itt?

-Ezt kérdezem én is tőle napok óta. - közölte Jimin.

-Ki az a Yoongi? - kérdezte meg apa.

-Akivel éjfélkor kellett találkoznia az erdőben. Tudod. - mesélte anya neki, majd apám látszódott a megvilágosodás.

-Előbb a borítékot. Ígérem utána elmesélek mindent. - mondtam.

-Add neki. Aztán beszélj. - mondta Jimin.

Taehyung átadta a borítékot, én pedig remegő kézzel nyitottam ki. Aztán elkezdtem olvasni a levelet, ami összetörte a szívem.

Seohyun, amint megkapod ezt a levelet és elkezded olvasni, ígérd meg, hogy nem fogsz sírni. Nem kellett gondolkoznom azon, hogy lehetne ezt a helyzetet megoldani. Már napokkal ezelőtt tudtam a megoldást, de nem akartalak felzaklatni. Igazából nem tudnám szavakba önteni azt, amit most érzek. Rengetek érzelemmel írom most ezt. Aggódom érted. Nem tudom, hogy mi lesz veled a jövőben, de bízok benne, hogy Jimin a gondodat fogja viselni. Félek a tetteid miatt. Nem szeretném, hogy butaságot csinálj, ezért reménykedek, hogy nem lesz baj. Erős, és bátor lány vagy. Így ismertelek meg. Elvégre sosem mutattál félelmet felém. Köszönettel tartozok Neked. Elvégre kihoztad belőlem azt, amit elnyomtam. Melletted jobb embernek éreztem magam. Melletted nem féltem önmagamat adni. Talán ezért vallottam be mindent rögtön. De ezt most átgondolva nem is baj, elvégre lett így egy kis időnk együtt. Nem sok napot mondhattunk a miénknek, de annál többet ért. Sosem voltam még ennyire boldog, mint az elmúlt napokban. Isteni érzés volt megtapasztalni a boldogságot, és a szerelmet. Köszönöm, hogy megmutattad ezeket Nekem. Köszönöm, hogy az életed részese lehettem még, ha csak pár napig is. Köszönöm, hogy az utolsó napjaimat jobb emberként tehettem meg. Később érkeztem, mint Jimin, így volt még egy kis időm. De tudtam, hogy képes lettél volna megkeresni. Féltem, hogyha ezt teszed, akkor Jimin is így végzi. Nem akarok több halálért felelni. Remélem leszel Jimin mellett olyan boldog, mint a napokban velem. Legyen csodás életetek, és ne feledd: Szerelmem lángja örökre a szívedben fog égni. Ott leszek mindig veled. Ha nem hiszed nézz fel az égre. Seohyun, ma az ég bővül egy csillaggal. Egy akkori magányos, s mostanra egy boldog csillaggal. Az én csillagom lesz a legfényesebb. Elvégre az életem utolsó napjait teljesen beragyogtad. Szóval, csak keresd a legfényesebbet. Én leszek az, s figyelni fogom minden lépted odafentről. Kérlek ne sírj. Gondolj a szebb napokra. Felesleges könnyeket hullatnod, mikor számodra az élet még ezerféle boldogságot tartogat.

Légy boldog örökké Babám,
Szeretlek Seohyun.

Az utolsó sorokat sírva olvastam el, majd zokogva rogytam össze a földön...