Tűz és Víz ᵇᵗˢ [✓]

»20. rész«

Teljesen elöntött a pánik. Fogalmam sem volt arról, hogy mit kéne tennem. Szinte kővé dermedtem a pániktól. Nem voltam képes megmozdulni, pedig legszívesebben hátráltam volna. Az egész testemet átjárta a félelem, de olyan szinten, hogy kezeimet remegve emeltem fel, majd tettem mellkasára. Kiszállt belőlem minden erő, így eltolni hiába próbáltam, nem jött össze.

-Nincs semmi baj Babám. Ne félj. - mondta halkan, amint hátrált egy kicsit.

Ijedten és lefagyva néztem a sötét szemeibe, majd egy nagyot nyeltem.

Hihetetlenül közel volt még hozzám. Lassan elmosolyodott, majd kezével végig simított az egyik karomon.

-M-mégis mit csinálsz? - kérdeztem meg nagy nehezen.

-Második feladatod. - mondta, majd ismét lecsapott ajkaimra.

És én naiv azt hittem, hogy a szemeim becsukása lesz az...

Szorosan tartott magánál, én pedig mindenről megfeledkezve adtam meg neki a bejutást. Lassú, szenvedélyes csókot kezdeményezett, majd teljesen elvesztettem az önuralmam. Viszonoztam a csókját egy szempillantás alatt. Elöntött egy teljesen új érzés, amint nem hogy Jiminnél, de még Taehyungnál sem éreztem. Yoongi nyaka köré fontam kezeimet, majd egyre jobban veszítettem el miatta a fejemet. Szívem eszeveszettül kezdett el dobogni, majd a levegő hiánya miatt Yoongi távolodni kezdett.

-Nem ilyen reakcióra számítottam tőled. - közölte mosolyogva.

-Mit tettem? - kérdeztem teljesen lefagyva.

-A harmadik feladatod előtt segíted már a tervem Babám. Na erre nem számítottam. Haladunk.

-Mi? - kérdeztem pánikolva. - Yoongi... Én kapcsolatban vagyok a fenébe is!

-Tudom. Te viszonoztad nem én. - mosolygott.

-Én kiszállok. Most. - közöltem kiakadva.

Egyből felpattantam, majd megindultam a ház felé.

-Seohyun csak szólók. Előbb belém szeretsz, mint Jiminbe. És tudod ez is a tervem. És bebizonyítottad, hogy a tervem sikeres lesz. Holnap megkereslek és elvégzed az utolsó próbát. Tudod... Teszed amit mondok és több időtök lesz futni. - kiáltott utánam.

Francba...

Mindenféle érzelemmel rontottam be a házba, majd egyenesen a nappaliba rohantam.

-Jimin. Megyünk. Most. - közöltem.

-Mi? - nézett rám értetlenül. - Csak egy óra telt el. Egészen jól kijövünk. - nézett Taehyungra.

-Gond van Minjivel? - kérdezte Taehyung.

-Nem érdekel Minji. Nem érdekel most semmi és senki. Akkor maradj. - néztem idegesen Jiminre, majd szó nélkül mentem az ajtó felé.

Mikor nyitottam az ajtót meghallottam, hogy Jimin bocsánatot kért a többiektől, majd elköszönt és rohant utánam. Nem vártam meg. Csak siettem tovább egyedül, miközben lejátszódott a fejemben a Yoongival történő csók.

Nem hiszem el, hogy ezt tettem...

Jimin hirtelen megragadta a karomat én pedig majdnem elvesztettem az egyensúlyom. Teljesen szét voltam esve.

-Mégis mi a baj? - kérdezte aggódva Jimin.

Tehetetlen voltam. Nem tudtam mit kezdeni a helyzettel. Tudtam, hogy bele kell mennem Yoongi játékába, ha csak egy kis esélyt is szeretnék a menekülésre. Szemeim megteltek könnyekkel, majd Jimin mellkasára borultam.

-Én ezt nem bírom tovább. - sírtam el magam. - Túl sok nekem ez az egész.

-Seohyun miről beszélsz? Nem értek semmit. - mondta Jimin, majd átölelt. - Ne sírj megoldunk mindent.

-Nem. Ezt nem tudjuk. - szorítottam meg pólóját. - Jimin... Menjünk el. Menjünk el a birodalmadba. Most rögtön. - néztem fel rá.

-Mi? - kérdezte meglepetten.

-Kérlek. Vigyél el. Nem akarok itt maradni.

Ez az egyetlen esélyem megúszni a Yoongival való találkozást...

-Majd holnap megbeszéljük ezt. Nem tudom miért vagy ennyire zaklatott most, de nyugodj meg, mert a frászt hozod rám.

-De... Nem lenne jobb? Elmegyünk most. Mire várunk? Egyáltalán minek várjunk? - kérdeztem idegesen.

-Szerintem menjünk vissza hozzátok. Aludj egyet és holnap megbeszéljük. Rendben?

-Az már késő... - mondtam halkan.

-Mihez késő? - kérdezte.

-S-semmihez. Jó, menjünk. De kora reggel megbeszéljük.

-Jó... - sóhajtotta. - De nyugodj meg.

Eltávolodtam Jimintől, majd a buszmegálló felé indultunk. Hirtelen a kezét összekulcsolta az enyémmel, ami miatt bevillant ugyanez Yoongival. Elrántottam a kezem, majd a homlokomra tettem.

Nem hiszem el....
Miért ugrik be folyton Yoongi?

-Seohyun...

-Mivan? - kérdeztem tőle idegesen.

-Mégis mi bajod van? - kérdezte ő is idegesen.

-B-bocsi csak... Csak... Felejtsük el jó? Ne haragudj. Nehéz volt a napom...

-Jó... - mondta sóhajtva.