Őszinte szeretlek: Harry Potter fanfiction

Tizenhatodik fejezet

Gwendolyn a hármas számú háló padlóján feküdt. Ébredező alakját a tó vizén átszűrődő fény zöldes derengésbe vonta, amitől csak még sápadtabbnak tetszett arca a lefüggönyzött szobában. A teremtés fejjel a párnájába süppedt, fekete haja a szokásosnál zsírosabban terült szét körülötte, mint holmi hetyke bizonyítéka annak, hogy az illető mennyire megviselt is volt most.

A szobában hiába volt kellemes a hőmérséklet Gwen teste reszketett és verejtékezett a takaró alatt miközben a fejében megannyi kisember kalapált, de úgy, mintha megőrültek volna. Ezek, nem is beszélve a maró hányingerről és a torokfájdalomról a láz és a másnaposság kikerülhetetlen tünetei voltak, amivel Gwennek számolnia kellett volna, amikor tegnap részegen összeverekedett a tóban Draco Malfoyjal. Tulajdonképpen valahol számolt is velük, de az éjszaka eseményei annyira megállíthatatlanul zúdultak rá, hogy fene foglalkozott akkor olyan csekélységekkel, minthogy másnap mi lesz majd a tanórákon. A holnap problémái a holnap problémái voltak, bár ez az elmélet eléggé megdőlt, amikor teljes, rideg valójában el is érkezett az a bizonyos holnap a maga problémáival.

Gwent ebből kifolyólag nem más keltette fel, öt óra alvás után, mint a nemevilági rosszullét, ami már lefekvéskor elkezdett mozgolódni benne, de elburjánzani igazán csak este burjánzhatott el, amikor az ember nem volt ura önmagának. Olyankor szabadon randalírozhatott benne mindenféle kórság, hogy aztán reggel jól fejbe kólinthassák őt valamennyi borzalmukkal. Gwendolyn ilyenkor gyűlölt a leginkább embernek lenni. Kicsinek, gyengének és jelentéktelennek...

A boszorkány miután teljesen felfogta állapotát annak érdekében, hogy minél hamarabb orvossághoz jusson erőnek erejével és akaratnak akaratával felemelte magát a padlóról és lassan ülőhelyzetbe tornázta magát. A végtagjai rongybaba módjára, használhatatlanul lógtak a testén a gyomrában pedig a legapróbb mozdulatra is megmoccant az a bizonyos híg, savas lötty. Finoman fogalmazva borzalmasan érezte magát viszont arca még így is meglepően arányos és kellemes volt, habár azt meg kellett hagyni, hogy sajátos ragyogása ideiglenesen megszűnt.

A lány elméjét, a fizikai kínok ellenére, egészen rendben találta, azaz tökéletesen emlékezett mindenre, amit este csinált és mindenkire, akivel azokat csinálta, ráadásul derűsen tapasztalta, hogy egyáltalán nem szégyenkezett ezek miatt. Mi több, iszonyat kellemes emlékek és érzések sokaságaként derengett előtte a tegnap éjjel, ami hiába ért furcsán véget Gwen határozottan szerette volna megismételni.

Nem arról volt szó, a buli épp olyan habitusban fejeződött be amilyenben a legtöbb ilyen szokott, azonban annak igen is volt oka, hogy Gwendolyn Hill estére a padlóra került. Nagyon röviden, mikor a banda beszabadult a klubhelyiségbe egy kicsit még beszélgettek a kanapén összebújva, de utána mind elmentek fürdeni, hiszen akkor már igencsak hajnalra járt az idő. Na ott a mosdóban kezdődtek a konfliktusok Gwen és Pansy között, mikor az utóbbi kezében az utolsó üveg itallal el nem kezdett siránkozni arról, hogy Draco most se foglalkozott vele igazán.

Gwendolyn hatalmas női bánatát látva egészen megsajnálta a csajt, akkor meg főleg, mikor Pansy elsírta neki, hogy Malfoy milyen méltatlanul is bánik vele úgy nem mellesleg. Merthogy Malfoy igenis méltatlanul bánt Pansyvel úgy nem mellesleg! Jó, a lány nem volt se túl okos se túl kedves teremtés, de ennek ellenére látszott rajta, hogy őszintén kedvelte Dracót és annak ellenére, hogy mindig mellette állt a fiú még megbeszélni se volt vele hajlandó a tavaly karácsonykor elcsattant csókjukat, ami mindkettőjüknek a legelső volt.

Ez azért kinyitotta Gwen zsebében a bicskát és ahelyett, hogy Tiffany és Harper példáját követve vigasztalni próbálta volna barátnőjét kerek-perec megmondta neki, hogy ilyen arrogáns csicska után ne fusson. Ez viszont meg Pansynek nem tetszett, amiért hatalmas vita alakult ki kettejük között a fürdőszoba közepén először Draco jelleméről majd arról, hogy Gwen, véleménye ellenére, mennyire feltűnően is hajt rá úgy egyfolytában.