Instagram [YOONMIN FF.] /JELENLEG SZÜNETEL!/

📸32.📸

~Taehyung Szemszöge~

Fél órával később...

-Végre le tudtuk fektetni aludni Jimint, nem hiszem el! - Jelentettem ki, miután kimentünk a szobájából.

-Én sem! Komolyan, azt hittem hogy sosem fog el aludni. - Nevetett fel Kook fáradtan.

-És most? Mit csináljunk?

-Nem tudom..Nézzünk valami filmet a nappaliban.

-Akkor én hozok egy kis takarót.

-Én pedig megcsinálom a popcornt, feltéve ha van.

-Jiminnél? Mikor nincs??

-Jó, mondjuk jogos. Ő mindig zabál mikor valamit néz.

-Na látod. Na de akkor hozom is a takarót.

-Rendben Tae.~ *Olyan cukin ejti ki a nevem néha...*

Miközben bemegyek Jimin szobájába egy vékony takaróért cserébe, elmondom nektek egy nagy titkot.

Én igazából többet érzek Jungkooknál mint barátságot. Néha át fút az agyamon hogy a semmiből megcsókolnám, de egyenlőre nem tettem meg, mert nem mertem kockáztatni...
Most viszont..Nem tudom hogy mit tervezek tenni...Arra gondoltam hogy a mai nap után teszek valamit hogy alakuljon valami köztünk, de azért félek hogy mi lenne a végkimenete...

Bár azután, amit mondott... *"Tehetek én arról, hogy teljesen elveszed az eszem?"*

Meg utána dadogott is...Nem tudom..Lehet nem kéne többet látnom bele, de....
szeretném ha mégis...
ha mégis azért mondta volna...

Idő közben már le raktam a takarót a kanapéra és indultam Jungkookhoz. Elbambulva várta hogy szóljon a mikró azzal a címszóval hogy készen van. Lassan oda sétáltam hozzá, még mindig el volt bambulva. Meglepetés céljából átöleltem hátulról derekát, mitől összerezzent. Fejemet nyakhajlatába temettem és úgy öleltem tovább.

-T-Taehyung..?

-Hmm?

-E-Ezt most...miért..??

-Talán zavar? - Emeltem fel a fejem válláról, majd elakartam engedni de Ő kezeit rá rakta az enyéimre.

-N-Nem..Csak megleptél vele. - Hangjából ki tudtam következtetni hogy zavarban van. Ez eddig nagyon jó jel.

-Kookie..~

-I-Igen??

-Ölelj meg.

-De, hogy, ha nem engedsz el?? - Kuncogott egyet mire mosolyogva engedtem el derekát.

Jungkook lassan megfordult, rám nézet majd nagy csillogást véltem felismerni szemeiben. Már ettől azt éreztem hogy meg akarom most tenni, de még mindig nem mertem...

Kook lassan átölelt mosolyogva, rendesen fejét vállamra rakva. Szinte éreztem ahogy kifújja a levegőt a nyakamra, ami fokozatosan növelte bennem a feszültséget és az izgalmat. Megremegtem hatására. Ekkor viszont megszólalt a mikró, ami miatt el kellett egymást engednünk. Jungkook picit piroskás arccal fordult a mikró felé és vette ki a popcornt, amit azután szét is nyitott és bele rakta egy tálba. Végül egymásra se nézve mentünk be a nappaliba.

-Na és..Mit nézzünk?

-Valami olyan filmet amiben nincs túl sok vér. Most az egyszer nem szeretnék horrort nézni. - Így hát elővéve a távirányítót váltogattam a csatornákat, míg meg nem találtuk a megfelelőt.

Nem túl unalmas, és nem is túl romantikus. Pont megfelelt a számunkra.

45 perccel később...

Már a film felénél tartottunk, mikor megéreztem Kook fejét a vállamnál. Félszemből rá nézve, vettem észre hogy kezd elálmosodni.

-Figyelj Kookie. Ha szeretnél aludni nyugodtan feküdj le.

-Nem, nem. A te vállad is kényelmes.

-Az lehet, de így másnapra fájni fog az egész hátad és a nyakad.

-Nem alszok el, nyugi. - Ez azonban nem így történt. Rá pár percre lehunyta szemeit és aludta az igazak álmát, ami különösen tetszett mert így végre rálátást kaphattam ismét alvó arcára.

Mikor már kezdtem én is elálmosodni, kikapcsoltam a tévét, majd lassan Jungkookot leszedve vállamról, döntöttem lefele, egyébként nagy kanapéra.

Szépen be is takartam, majd álltam volna fel és hagytam volna ott aludni, mikor a kezemnél megéreztem meleg, szinte már forró kezét.

-Kérlek ne hagyj itt.~ - Mondta enyhén rekedtes hanggal mitől én nagyon picit elpirultam.

-Nem is akartalak. Csak a fotelbe mentem volna aludni.

-Ne hülyéskedj, búj be ide mellém! - Azzal húzott lefele, mire kicsit meginogtam.

Majdnem rá esve tartottam meg magam felette. Szemeit jobban kinyitotta majd csillogó tekintettel áldott meg ismét. *Lassan nem lesz önkontrollom ellene...*

Lomhán lefeküdtem mellé majd be is takaróztam. Felé fordultam, Ő pedig szintén ezt tette. Éreztem, hogy hamarosan történni fog valami. Már vagy több percen keresztül csak néztünk egymásra, miközben egyre jobban mentünk egymáshoz közelebb. Már nem bírtam ki, muszáj volt megérintenem az arcát.

-Miért bámulsz így? - Kérdeztem tőle kíváncsian miközben simogattam arcát hüvelykujjammal.

-Akarod azt tudni?? - Érintette meg azt a kezemet amivel az arcát simogattam.

-Igen..

-Hát jó.. - És akkor, abban a pillanatban történt valami köztünk, aminek később következményei lettek...

Folytatjuk...

💕Na annyeong emberek és rókicák! Hogy vagyunk, hogy vagyunk? Nos..hogy tetszett ez a rész?😊❤️Remélem örültök egy kis Taekooknak😊 A kövi rész is róluk lesz😊💜
Válaszotokat kommentben várom szívesen.😁Elnézést a hibákért!! Hogy mikor jön a folytatás? Szerintem hamarosan!😅Addig is Annyeong!😊

Köszönöm hogy ennyien támogattok! Ti vagytok a legjobbak!!😊💕

~19.09.19.~