Catch me babe BEFEJEZETT

11.rész

Miután kisírtam magam össze pakoltam néhány cuccot,majd vissza mentem Junghoz. Nem beszéltem neki a történtekről,se arról mi történt aznap.

Azóta eltelt több,mint egy hét. És meg akadtunk a nyomozással. Tudtuk hol lakik,de már nem látták arrafelé pár napja.
A gyilkosságokat se tudjuk bizonyítani,attól függetlenül,hogy ott volt az a papírcetli semmi ujjlenyomat,semmi nyomot nem találtunk. Kezdek azon agyalni,hogy az a szemkivágos gyilkosság se hozzá köthető. Csak rosszkor volt rossz helyen.
De egyáltalán miért hitegetem magam ilyenekkel? Minden nyom,ha még kevés is,de rá utal.
És el kell kapni minnél előbb. Ha tetszik ha nem.

Valami borzasztóan nézhetek ki. Karikás a szemem,sápadt vagyok és fáradt. Nem tudok aludni rendesen már egy jó ideje. Egyszerűen nem jön álom a szememre. Ez a hülye nyomozás kikészít.
De mindenféleképpen bele kell magam adnom ebbe az egészbe. Rájöttem arra,hogy nem hagyhatom itt a munkám miatta. A múlt akkor is kísérteni fog ha én egy másik városba költözök. Fájdalmat elnyomja,de mindig ott lesz velem. És ha mindig ott van akkor nem mindegy hogy én hol vagyok?
Gondolkodásomból Jung hangja szakított félbe.

-Rosszabbul nézzel ki. Szerintem beteg vagy.-mondta,majd homlokomhoz tette kezét.-Lázas vagy.

-Csak neked meleg a kezed.-mondtam,majd megint belemerűltem a munkába és a képzeleteimbe.

Jung maga elé fordított a székkel,hogy így szemébe tudjak nézni.

-Beteg vagy. Jimin menj el orvoshoz.-mondta.

-Csak fáradt vagyok,de nem tudok rendesen aludni. Ennyi bajom van,semmi több. Légyszíves hagyjál dolgozni.-mondtam,majd megfogtam kezét,hogy eltoljam a székemtől és akkor vettem észre,hogy jég hideg a keze.

Na akkor mégse az ő keze volt meleg. Homlokomra tettem a kezem és úgy érzetem majd megsülök.
Pihenem kéne,de nem akarok hazamenni.

-Szólok a főnöknek,hogy engedjen haza pár napra. Majd én megcsinálom a te munkádat is.-mondta,majd kiegyenesedett és a főnök irodája felé vette az irányt.

                             X.     X.     X. 

Itthon vagyok már lassan két napja. Alig tudok valamit aludni. Tudom,hogy ennek nem lesz jó vége,muszáj lenne aludnom. De ha nem megy akkor nem fogom erőltetni.

Enni is alig eszek valamit,de most kivételesen éhes lettem.
Csak sajnos semmi olyan kaja nincs itthon amit kívánok.

Áhhh...nem tudom mit kezdjek magammal.
Elővettem a telefonomat és elkezdtem olvasgatni idézeteket. Igen idézeteket. Mivel unatkozok.

Amikor összetörsz
Mert ő elhagyott
Ne azt kérdezd hogy
Elég voltál-e neki
Igaszság szerint
Túlságosan is elég voltál
Ő nem bírta el a súlyod.
/Tej és méz/

Wáo,na ez most szíven ütött. Most még jobban depressziós lettem.
De miért jut erről is Jungkook eszembe?
Megfordultam az ágyon így már a plafont bámultam.
Fura vagyok. Nagyon fura. És ez ijesztő,azt se tudom mi van velem.
Így belegondolva az egészbe,egyáltalán így képzeltem el őt? Azt aki több,mint fél évig boldogította az életem levelekkel,versekkel és ajándékokkal? Egyáltalán nem.
És hogy hogy nézett ki szemeim előtt?
Nem tudom,persze néha néha elképzeltem milyen lehetett,de ennél jobban sose gondoltam bele.
Csak volt. Ő volt az aki minden nap mosolyt csalt arcomra. Tanulás mellett legalább valami feldobta a napomat.Vannak bennem kérdések amire szeretnék választ kapni,de tudom hogy ez úgyse fog megtörténni.
Miért pont én? Hogyan talált meg? Ki által? Közel lakott hozzám? És hogyan tudott bejönni a kollégiumba minden nap ha van ellenőr?

Tágra nyílt szemem,majd felültem az ágyon.
Az ellenőr,ő nem enged be akárkit. Csak azok mehettek be akik ott laktak,meg a családtagjai. Akkor ő egy tanuló volt? Lehetséges,elég sokan tanultunk akkoriban abban az iskolában. Persze már nem járnak olyan oda.Ki a faszom akar manapság rendőr lenni? Kikeltem az ágyamból és öltözködni kezdtem. Két dolog miatt: az első és legfontosabb az,hogy elmegyek kaját venni. A másik pedig az,hogy elmegyek a volt sulimhoz kicsit kémkedni.

                            x.   x.   x.

Miután vettem valami ehető ételt a volt iskolám felé vettem az irányt. Vajon beengednek vagy nyafognom kell egy sort? Na majd most kiderül. Kinyitottam az ajtót és megláttam azt a sok diákot. Röhögcséltek, ettek,dumáltak. Valahogy nekem is így telt az az öt év.

-Jó napot,miben segíthetek?-hallottam meg valami hangot mellőlem.

Megfordultam és egyből szembe találtam magam az öreg,szakállas,sörhasú kis securitis öregapóval. Hát ide ha valaki befut biztos nem éri utol.

-Jó napot. Ebbe az iskolába jártam, öt éve ballagtam el...vagy négy.-mondtam mosolyogva.-Az igazgatóhoz jöttem,itt fogok tanítani.Jeon Jung vagyok.-hazudtam,de remélem beveszi.

-Rendben. Tudja merre kell menni?-nézett rám.

Én csak bológattam,majd elköszöntem tőle és az emelet felé vettem az irányt. Most esik le mit is mondtam,Jeon Jung? Hmm...jó kis Jung és Jungkook keverék.

Áhh inkább hagyjuk. Amint felértem az emeletre egyből a volt szobám felé vettem az irányt. Az iskola meg a kollégium egy épületben van. Nagyon praktikus megoldás.

Olyan sok diák van,csak ne bukjak le. Beszálltam a liftbe és megnyomtam azt a gombot ami a legfelső emeletre visz.Kiszálltam és már a szemem sarkából észre is vettem azt. De nem ez érdekel most leginkább. Kinéztem az összes ablakon és kerestem hogy vajon Jungkook anno honnan vagy melyik szobából nézhetett,jöhetett.

A 201-es szoba jobb oldalt. Felhívtam Jungot,hogy segítsen.

-Jung,201-es szoba.-mondtam,majd már csak annyit hallottam,hogy a billentyűzetet nyomkodja.

Út közben beavattam mindenbe,hogy hova megyek és miért.

-Nem az,az egy Jamie nevű fiúé volt.-hallottam meg hangját.

Basszus. Na jó,tudtam hogy így elsőre nem lesz jackpotom. Nyugalom van.

-203?-kérdeztem.

-Nem...-hallottam meg hangját pár másodpercel később.

-208?-kérdeztem megint.

-Jimin...-hallottam meg Jung hangját.

-Mi az? Megvan?-kérdeztem,majd a 208-as szoba elé álltam.

Légyszi legyen valami nyom. Oly régóta vergődünk már egy helybe.

-Nem pontosan olyan nyom amit te kerestél,de....Jeon Jihu.-mondott egy nevet.

Az meg kicsoda? Jeon Jihu? Jeon...
Akkor ő Jungkook rokona? De az nem lehet. A dossziéban ez nem volt leírva.

-Megbukott egy párszor, de végül sikeresen levizsgázott.-mondta Jung.

Ez nem áll össze. Köszönés nélkül kinyomtam a telefont,majd lefelé vettem az irányt.
Utána kell néznem. Meg kell tudnom,hogy ki ő. És hogy köti-e valamilyen száll Jungkookhoz.

Lehetnek benne hibák.

A következő rész erőszakot fog tartalmazni!
+16