Catch me babe BEFEJEZETT

18.rész

Vissza raktam helyére a dobozt,de a képet Jungkook még mindig kezében tartotta. Arcát néztem hátha valami információt le tudok belőle szűrni. És sajnos vagy nem sajnos,de le is tudtam szedni valamit. Szomorú volt,vagy csalódott.

-Egy középiskolába jártunk. És ott lettünk barátok. Majd az utolsó évben furán kezdett viselkedni. Néha kimaradt az iskolából,verekedett. Pedig ő volt a mintadiák. Majd egyik napról a másikra már semmit se hallottunk róla. Majd továbbtanultam a rendőr suliba. Sokáig kerestem,de semmi nyomot nem találtam. Így sajnos abba kellet hagynom a nyomozást. De te honnan ismered őt?-néztem Jungkookra.

-Én voltam a rossz társaság...-mondta,majd szünetet hagyott.-Mikor ment haza suliból,akkor két részeg faszi elkezdte piszkálni,pont ott voltam. Agyonvertem őket,és lényegében így haverkodtunk össze.

Milyen romantikus kis történet. Jungkook vissza rakta a képet a dobozba,majd leült az ágyra és megpaskolta a mellette lévő helyett.
Szép lassan követtem az utasításait,majd helyet foglaltam.

-Olyan jóba lettünk,hogy együtt rosszalkodtunk, rongáltunk,loptunk. Majd bele vittem a rosszba. A világ leggonoszabb emberei ismerték meg őt. Látták rajtam,hogy ő egy fontos barát nekem. És gondolom ez állhat az eltűnése mögött. De hogy ki volt azt nem tudom,de ha megtudom ki volt...megölöm.

És itt csend állt be köztünk. Egyikünk sem szólalt meg. Én azért mert teljesen lefagytam a hallottak alapján. Mik ezek az átmenetek köztünk? Egy barát,az iskola ahova Jeon Jihu is járt,azaz Jungkook....testvére?
Ez biztos nem lehet véletlen. Ez nagyon furcsa,és nem tudom összerakni a puzzle-t. Mindig megcsinálok egy részt,de nem tudom tovább folytatni,mert egyes részei eltűntek. Na körülbelül ilyen a nyomozás,mint egy kibaszott hiányos puzzle kirakó.

-Namjoon sokat mesélt rólad,tőle tudtam meg azt lényegében,hogy létezel. Képet mutatott rólad,cink sztorikat mesélt.-itt egy pillanatra felkuncogott.-Majd elmondta,hogy egy iskolába jártok,és hogy rendőr akarsz lenni. Még azt is tudta melyik iskolában fogsz tovább tanulni.

Wáoo...megfigyelve érzem magam. Mint egy sztár,mindenki rólam beszélt,és én erről nem tudtam.

-Namjoon egy angyal volt.-mondtam.-De te azt mondtad,hogy Jihu miatt ismertél meg, mert ugyan abba az iskolába jártunk.

-Nem akartam előhozni a rossz emlékeket,ezért mondtam,hogy Jihu voltán ismertelek meg. De ne beszéljünk a múltról. Inkább rólad,rólam..-mondta,majd közelebb csúszott hozzám és megölelt.

Furcsának éreztem,hogy ily hirtelen bujdosni kezdet hozzám. Vissza öleltem,majd szólásra nyitottam számat.

-Akkor segítesz az ügyben?-kérdeztem,majd csak annyit éreztem,hogy fejbe vágott.-Áucs...ezt most miért kaptam?-kérdeztem mérgesen,majd eltoltam magamtól,ekkor vettem észre,hogy Jungkook bekönnyezett.

-Miért akarsz mindig az ügyről beszélni? Kurvára idegesítő...-mondta inkább kínjában,mintsem idegességében.

Szemem  kétszeresére nőtt,majd letöröltem könnyeit kezem által. Össze borzoltam a haját,majd magamhoz húztam és eldőltem vele az ágyon.

-Nagyon sajnálom....de nem tudom mit kéne tennem mikor veled vagyok.-mondtam,miközben haját birizgáltam.

-Amit érzel...csak ne hagyj el,kérlek.-mondta.-És ne úgy,mint Namjoon.

Nagyot sóhajtottam,majd közelebb húztam magamhoz.
Annyira furán érzem magam vele. Nem tudom miért és hogyan. Szeretem őt,de annyira tiltott szerelemnek érzem ezt. És azok azért tiltottak,mert nem akarják valakik. Ezek a valakik nem mi vagyunk. Ezek a külsős emberek. El se tudnám képzelni mi lenne akkor ha én meg Jungkook kéz a kézben járkálnánk az utcán. És ha meglátja valaki olyan....nekem annyi lenne. Most az a legfontosabb,hogy tisztára mossam Jungkook nevét,utána már nem fogok parancsolni a szívemnek. Így is úgy szenved mintha valaki szorítaná.

-Nem foglak elhagyni..-mondtam.

Miért hazudok az embereknek folyton? Csak azért hogy ne okozzak nekik csalódást? Hogy ne lássam rajtuk a szomorúságot amit én okoztam? Magam miatt? Ilyen önző lennék?
Nem akarom látni,hogy szomorú. Inkább hazudtam,mindig is hazudtam. De a kegyes a legjobb. Ugye anya? Ohh..nincs semmi baj fiam. Menj vissza aludni. Közben megírtad apámnak egy levélbe,hogy elhagyod egy másik csávóért. Eltűntél,aput egyedül hagytad. Aki szenvedett,sokáig nem láttam mosolyogni.
Majd két évig nem láttalak és egyszer csak feltűnsz az életemben,bocsánatot kérsz. Amit elfogadok,de a szívem legmélyén soha az életben nem tudtam neki megbocsájtani.  Majd meghalt,fél év után apu is követte. Ezt a sors akarta? Hát akkor jól kibaszott velem.

Hirtelen annyit vettem észre,hogy Jungkookie szuszog. Átölelve,hozzám simulva aludt. Szép lassan sírtam magamba,majd nem durván beletéptem a hajába.

Szemét mocskos árulónak érzem magam. Mondjuk ha az is vagyok,mi mást csinálhatnék?
Úgy érzem maszkban élve pengetem napjaimat.

                          X.      X.      X.   

Egyáltalán nem tudtam aludni. Kattogott az agyam. Namjoonon,Jihun, Jungon. Igazából mindenen amin csak lehetett.
Ki lehet a gyilkos? Jungkook valamit titkol,valami fontosat. Meg kell tudnom mi az.
És bármire képes lennék,ha nem ő lenne a közvetítő. Aki nem is közvetít. Ha közelebb kerülnék hozzá vajon megnyílna? De mennyire kell közel kerülnöm hozzá,hogy annyira megbízzon bennem?

-Jungkook...-hallottam meg valaki hangját a nappaliból.

Ez az a valaki,aki itt volt akkor.
Felkeltem az ágyból,majd kimentem a nappaliba és magam után csuktam az ajtót.
Ő felém kapta tekintetét.

-Hello..-mondtam.

-Jungkook? Hol van?-kérdezte.

Nagyon udvarias vagy fiacskám mondták már?

-Alszik,hulla fáradt. Mit szeretnél neki mondani? Át adom neki...-mondtam,majd keresztbe raktam a kezem mellkasom előtt.

Ő felém vette az irányt,majd megragadott a felsőmnél fogva és nekilökött a falnak.

-Ide figyelj,már réges rég hulla lennél ha Jungkook nem védene ennyire. Most mondom neked drágalátos rendőr nyomozó Park Jiminem,add le az ügyet,ha nem akarsz meghalni.

-Szerinted érdekel,hogy élek-e vagy nem?-néztem szemébe.

Ő elengedett,majd felvette fejére kapucniját és kifelé vette az irányt. Már majdnem kiért,amikor megállt és vissza fordult. Elővett egy cigit és meggyújtotta.

-Mond meg neki,hogy eggyel kevesebb hal úszik a vízben.-mondta,majd kilépett az ajtón.

Milyen hal? Kevesebb? Vízben?
Jó nem vagyok hülye,ez egy utalás. De kit tettek el láb alól?
Ugye csak nem? Újabb rendőrt?

Elővettem telefonomat,majd Jungot kezdtem hívni.
Gyerünk vedd fel Jung,ne baszakodj velem.
Felvette,de egyből bele is szóltam.

-Jung hol vagy? Otthon? Jól?-kérdeztem tőle.

-Öhhh....asszem? Miért kérded? És kivel vagy? Hol? És te hogy vagy? És az a pali miről beszélt nekem előbb? Össze vagyok zavarodva.

-Nem csak te vagy össze zavarodva. És Jung ígérem mindent elmagyarázok holnap,rendben? Igyis már úgy érzem nem tudom magamba az érzéseimet vissza tartani. Csak várj holnapig,és vigyázz magadra.

-Miért nem most jössz?-kérdezte meg.

-Ki akarom élvezni a mennyországot,mielőtt a pokolba kerülnék.-mondtam,majd bontottam a vonalat.

Lehetnek benne hibák.
Nem volt rész,mert elraboltak XD
Ezért belehúztam és még ma megírtam ezt a részt.