Catch me babe BEFEJEZETT

23.rész

Ő mosolyra húzta száját,majd megfogta a vállam.

-Nagyon sajnálom Jimin. Én soha nem bántanálak ugye tudod? Én.....nekem fontos vagy. És ha vissza akarod adni azt amit tettem veled..-és ebben a pillanatban be is húztam neki.

-Kvittek vagyunk Jungkookie..-mondtam,majd a kezemet kezdtem el rázni.

Ő földön feküdve mutatta fel hüvelykujját,közben másik kezével a fejét fogta. Megérdemelte,remélem fáj is. Felkeltem a földről,majd a konyha felé vettem az irányt. Attól függetlenül,hogy engem keresnek még valami ehető kaját adhatott volna. Amit megláttam egyből neki is álltam megenni.

-Éhes vagy kicsi Jiminie?-hallottam meg magam mögül a hangját.

-Először is,nem vagyunk cimborák se házasok,ezért nincs kicsi Jimin csak Jimin. Másodszor meg, még mindig haragszok rád. Gondolom te is rám pár dolog miatt,kvittek vagyunk. Addig maradok itt ameddig muszáj,utána hazamegyek. Köszönöm szépen hogy segítesz nekem,nagyon hálás vagyok érte. De ez legyen olyan mintha valami szobatársak lennénk erre a pár napra,hétre.-mondtam miközben két pofára tömtem a pofimat.

Ő nagyot sóhajtott,majd megütögette a hátamat. Köszi mindjárt megfulladok miattad.
Gondolom beleegyezik,más választása úgyse lehet. Akkor elszöknék. Most azért nem megyek sehova,mert hiszek neki. Engem keresnek és megtalálnak akkor addig vernek míg bele nem halok.
Ő leült a kanapéra és bekapcsolta a televíziót.
Ezt gyorsan le rendeztük Jungkookie....vagyis Jungkook. De mondjuk úgyse hallja a gondolataimat,úgyhogy nyugodtan szólíthatom Jungkookienak. Miután megettem amit csak tudtam én is leültem mellé,de megtartottam azt a tisztes távolságot.
Hirtelen a semmiből Jungkook megszólalt.

-Az előző szavaidhoz hozzászólva......fogsz te még alattam nyőgni..-mondta felém nézve és megnyalta a száját.

-Te meg vagy húzatva?-kérdeztem,majd fejéhez vágtam egy díszpárnát.

Mindig ezek a fránya párnák. Tuti arra készültek,hogy valakit megdobj vele.
Fejének csapódott,majd ő megfogta és vissza dobta nekem.

-A tény az tény...-mondta.-Tudom hogy szeretsz. Elárultad magad mikor mondtad,hogy szeretlek. Hát igen én szeretlek téged,és te is engem. Csak te még küszködsz magaddal,hogy elfogad ezt.

-Haaa....igazán mesterien gondolkodsz.-néztem rá,majd a tévére.

                           X.     X.     X.    
Jung szemszöge:

Már több napja tűnt el Jimin és sehol se találjuk. Yihun mindent elmondott amit tudott. Elvileg az a....Jungkook tehette el láb alól, vagy vihette el valahova. Bizakodó vagyok abban,hogy nem bántotta Jimint.
Éjjel nappal azon dolgozom,hogy végre megtaláljam őt. Akit behoztak gyerek Jeon Jung,semmit sem mond.  Nem akar beszélni és már kezd nagyon az agyamra menni.

-Szedd össze magad..-hallottam meg főnököm hangját magam mögül.-A legnehezebb pontról kell mindig felállni és tovább haladni. Ne gondolj egyből rosszra.

-Igenis főnök,sajnálom..-mondtam,majd jobban be lemerültem a munkába.

De eszembe jutott,hogy Yoongi és a másik rendőr temetése is ezen a héten hétvégén lesz. És valahogy ez bélyeget nyom az egész hetemre. Jimin eltűnése meg rátesz egy lapáttal. Minden este csak altatóval tudok aludni. Mindent bezárok,még a szoba ajtómat is. Az összes ablakra szereltem riasztókat.
Nem tudom,hogy miért akarják ennyire kiirtani ezt az úgymond osztagot. Ez egy kérdés a sok közül melyre mindnyájan választ szeretnénk kapni.

Ha nem hívtam és nem hagytam több mint száz üzenetet Jiminek,akkor egyet sem.

-Mesélj....hogy történt ez az egész?

-Bejöttem munkába,jó korán. Senki nem volt bent,ezért elmentem venni valami kaját. Aztán odafele szó szerint beugrott a képembe......

-Jungkooknak hívják...

-Ő....azt mondta,hogy segítsek neki mert baj van. Én elmentem vele egy félreeső helyre,majd leütött. És mikor felkeltem egy autóba feküdtem. Kiráncigált.....és akkor találkoztam Jiminnel. Megpróbált megmenteni,beszélni Jungkook fejével,de annyira ideges volt.

-Mi miatt?

-Ki volt akadva hogy Jimin csak az ügy érdekében tett valamit,de nem tudom mit. És azt is mondta Jungkook hogy meg tudná ölni Jimint.

Ez nem jelent semmi jót. Meg tudná ölni?  Pozitívan próbálok hozzáállni az ügyhöz,de napról napra ez a pozitívitás lejjebb és lejjebb kerül szemeim előtt.

-Rendben,köszönöm hogy ilyen állapotokban is volt rám időd. Jól van a nyakad?

-Bármit a munkáért. Fájni fáj,de már néha fel se tűnik,hogy majdnem meghaltam.

-Pihenj csak,a munka ráér számodra. Majd én viszem helyetted is.

-Jung,vigyázz magadra. És tálald meg Jimint. Biztos nem halt meg,nem halhatott meg.

Csak mosolyogj és bólogass. Fő a pozitívitás,és ne adj okot aggodalomra senkinek sem.

Lehetnek benne hibák.