Catch me babe BEFEJEZETT

5.rész

Hatalmas levegő vétel,nyugi van Jimin semmi baj. Ugye tudod,hogy ezen nem akadhatsz ki? Akkor hülyének fognak nézni. Mély levegő,ki-be,ki-be.
Áhh...nem bírok nem beleszólni.

-JUNG AZ ISTEN ÁLDJON MEG MI EZ A DISZNÓÓL?-akadtam ki mikor megláttam,hogy milyen állapotban van a háza.

Mindenhol üres pizzás doboz,colás üveg mindehol. Szennyes itt szennyes ott. Esküszöm felakasztom magam.

-Ha zavar pakolj össze.-mondta monoton hangon,majd ledobta magát a kanapéra.-Érezd otthon magad.

Érezzem magam otthon? Most komolyan ennyi? Na jó nem foglalkozok vele. Inkább össze pakolok.

Egy órán keresztül pakolásztam,takarítottam,mosogattam. És se egy köszi,se egy jövök neked eggyel.

Megnéztem a telefonomat és akkor láttam,hogy  Jung háromszor hívott. Ohhh...akkor ezért volt ott a házamnál mikor felkeltem. Lehet megijedt,hogy nem veszem fel a telót.

-Jung,miért hívtál háromszor?-kérdeztem tőle.

-Az ügy miatt,hátha össze tudunk valamit rakni. Na végeztél?-nézett rám.

Én nagyot bológattam,ő a kanapéra mutatott,hogy üljek oda mellé. Na jó ez a pali most beszélgetni akar velem?
Lassan oda sétáltam hozzá és leültem.

-Mi történt? Mondj el mindent.-nézett a szemembe.

-Ez egy hosszú sztori lesz...-mondtam,majd bele kezdtem a mondandómba.

                          X.     X.     X. 

Miután elmondtam Jungnak,hogy mi történt velem azon a napon egyre furcsábban kezdett el viselkedni. Komolyabban vette az ügyet. Jó nem azt mondom,hogy eddig nem vette komolyan. De most olyan érzésem van,hogy miattam le akarja zárni ezt minnél előbb. És ez jól esik. Legalább ő az egyetlen akit érdekel mi van velem. Ki tudja a végén lehet még jó haverok leszünk.

-Mit mosolyogsz tündérkirálylány?-jött mellém Jung,majd kezembe adta kulcsát.-Menjünk,mert van valami. De a főnök nem mondta el. Te vezetsz.

Okkkké....most miért vág ilyen fura fejet? Szomorúnak tűnik.
Elvettem a kulcsot és egész oda vezető útig csend volt. Egyikünk se szólalt meg. Majd kikötöttünk a mólónál.
Kiszáltunk a kocsiból és akkor láttam meg egy mentő autót.

-Mi a fene....-mondtam,majd a főnökömhöz futottam.-Mi történt?-kérdeztem.

Jung utánam jött és ugyan azt megkérdezte amit én. Láttam egy nagy fekete zsákot a főnököm mögött.Ő egy papír cetlit fogott a kezében,majd nagyot sóhajtott és oda adta nekem. Kinyitottam és elolvastam mi állt benne.

-Mi? Ne...ez nem lehet. Akkor ki....ki.-mondtam,majd Jungnak adtam a papírt és a zsák mellé guggolva megnéztem mi vagy ki van alatta.

-Megvagy. Jöhet a többi...-olvasta fel azt a pár szót Jung,majd ő is oda jött mellém.

Résnyire megemeltem a zsákot és megláttam az egyik rendőr holttestét,amit annyira szétvertek,hogy alig ismertem fel a személyt.

-Ne,ezt ki..?-kérdeztem főnökömtöl.

-Nem egyértelmű? Jimin,a sárkány tetkós fickó volt az. A killer.

A catch the killer? Hogyan? Miért?

-Ki akarja írtani az összes rendőreinket. Valamivel felboszantottuk.Ez nem játék,ez már háború.

-Jimint miért nem ölte meg?-nézett rá Jung a fönire,aki egy darabig csak némán hallgatott,majd szóra nyitotta száját.

-Nem tudom,csali? Téged szúrt ki magának Jimin. Nagyon vigyázz magadra. Jung,vigyázz Jiminre. Ő lehet az egyetlen reményünk. Ha őt akkor nem ölte meg,fel akarja használni valamire.

Vagy csak lehet beteges játékot játszik. Azok után amiket mondott.
Azt mondta,hogy téged.
Engem akar,de mire? És miért én? És miért engem? Miért nem mást? Miért nem Jung?
Tele van a fejem megválaszolandó kérdésekkel.

-Sétálnom kell. Ki kell szelőztetnem a fejem. Majd találkozunk az őrsön.-mondtam a többieknek,majd elindultam kifele a mólóból. Senki se tudott vissza tartani. Makacs vagyok,mint az őszvér.

Nem érdekel mit mondott a főnököm. Vigyázzanak rám,mint egy kisgyerekre? Tudok én magamra vigyázni.
Ezt nem bírom már idegekkel. Meg fogok őrűlni. Épp elég az is,hogy idegeskedek,hogy engem ne bántson az az a fickó. Erre meg itt van ez is.
Ki akarja iktatni az összes rendőrt? De az lehetetlen. Honnan tudja meg egyáltalán ki hol lakik?

Ezeket végiggondolva megálltam,majd eszembe jutott a válasz.

Követi őket. Követi őket. Minden egyes lépésüket,majd akkor támad mikor már senki nincs a közelben.
Gyorsan körbenéztem és sehol sem láttam senkit. Most ennek örüljek vagy ne? Inkább olyan helyre kéne mennem ahol több ember van.
Megszaporáztam lépteimet,majd körbe-körbe nézve haladtam előre.
A végén pszichológushoz kell majd mennem olyan sok mindent bemesélek magamnak.
Csak nyugisan gyalogolj Jimin, elvégre azért jöttél,hogy kiszelőztesd a fejed.

-Megőrülök esküszöm...-mondtam magam elé.

-Szeretem az őrülteket. Olyanok,mint én.-hallottam meg annak az embernek a hangját akiét soha a büdös életbe nem akartam volna mégegyszer meghallani.

Hátrafordultam és szó szerint benne volt az aurámban. Hogy nem vettem észre,hogy ilyen közel van hozzám? Ez..ez nem lehet.

Hátrálni kezdtem,de ő megfogta a csuklómat így nem engedett elmenni.

-Nem viselkedsz úgy,mint egy rendőr. Inkább úgy,mint egy ártatlan szűz kislány.-mondta,majd a mondat után nyuszis mosolyra húzta száját.

-Micsoda? Engedj el! És tedd fel a kezed le vagy tartóztatva.-mondtam,majd kihúztam csuklóm keze közül.

-És mit csináltam amiért le akarsz csukni?-kérdezte,majd zsebre dugta kezét.

-Öhhh...gyilkosság,de minek is állok le veled beszélgetni. Ennyi volt.-mondtam,majd elővettem a bilincsemet és az egyik kezére rá raktam. De a másikra már nem tudtam,mivel kivette kezemből és az én kezemre tette rá.-Ugye most csak szórakozól velem?-kérdeztem,majd a kulcs után nyúltam de azt kivette kezeim közül és elrakta.

-Add vissza! Úr isten egy pszichopatával vagyok összezárva.-mondtam.

Ez annyira nonszensz,atya úr isten. Nem hiszem el,hogy ez is csak velem történik meg.
Mérgesen néztem rá,elővettem telefonomat,de ő kivette a kezemből és azt is elrakta.

-A kurva életbe már! Add vissza.-mondtam,majd nekimentem.

De hiába húsz kiló vaságyastól,ő nekilökött a tégla falnak,majd lefogta kezem kezével,hogy ne tudjak megmozdulni.

-Most az enyém vagy. Csak. Is. Az. Eny-ém.-mondta szótagolva a szavakat.

Köpni-nyelni nem tudtam,megpróbáltam ellökni magamtól vagy elvenni a kulcsot,de nem tudtam. Vissza lökött a falnak és be vágtam az egyik sebemet,amit pont ez a gyökér okozott. Felszisszentem,majd pont akkor jöttem rá,hogy van egy gyenge pontja,mint minden férfinak.
Így van,nem becsületes de tökön rúgtam. Összerogyott,de ahogy esett össze úgy estem el én is. Egyenesen rá. De gyorsan felültem és a pulcsijába kezdtem keresni a kulcsot meg a telefonomat.
A telefonomat megtaláltam és felhívtam Jungot.
Fel is vette.

-Jung,segíts....én...-folytattam volna,ha nem veri ki kezeim közül a telefonomat.

-Maradj nyugton.-mondta,majd felkelt és magával húzott.-Szereted magad kéretni ahogy láttom.

-Mi a faszom bajod van? Hol az a retek kulcs?-mormogtam orrom alatt,majd megint pulcsijába kezdtem turkálni.

De most különös módon nem ellenkezett. Be nyúltam egyik zsebébe,majd a másikba.
Miközben kutakodtam megfogtam valami puhát is.

-Hmmh...az nem a kulcs.-mondta,majd megszorította a kezem.

Ez...ez a keze?

Lehetnek benne hibák🙏