15.rész

1.7K 138 11
                                    

Miután Jung szülei elmentek,ő vissza ült a székre és fejét eltakarva adott ki furcsa hangokat. Szerintem most szenved.

-Jung hagyd rá,az öregek már csak ilyenek.-mondtam,majd haját kezdtem el piszkálni.-Naaa....hahooo. Van itt valakiiii?-kérdeztem,majd fejemet fejére tettem.- Na Jung,ne legyél már ilye....-mondtam volna,de a vér is belém fagyott,mikor Jung felemelte fejét és rám nézett nyúzott fejjel.

-Néha azt kívánom bárcsak ne ő lenne az apám.-mondta.

-Néha azt kívánom bárcsak vissza kaphatnám az apámat.-mondtam,majd megöleltem.-Most csak dühös vagy rá,de hidd el....ha meghalna egy részed vele halna.-mondtam.-Meg amúgy is,ne szívd mellre. Apud csak félreérti a helyzetet,nem?

Ő felkelt a székből,majd oda ment a mosogatóhoz és megmosta az arcát.
Megtörölte azt,majd rám nézett.

-Persze....hogy az.-mondta halvány mosollyal az arcán,majd elpakolt az asztalról.

Nem tudom,hogy most mit kéne mondanom. Csak néztem ahogy fel le járkál a konyhába,kezében a két pohárral.
A tegnapi dolog után még ez is betesz neki egy plusz terhet.

-Hogy fogod ezt tisztázni apáddal?-kérdeztem.

Ő belerakta a mosogatóba a poharakat,majd mosogatni kezdet.

-Majd ha lenyugszik megmondom neki,hogy félreérti a helyzetet. De hogy tud valaki ilyet gondolni? Ennyire jól nézünk ki együtt vagy mi?-röhögött fel Jung az utolsó mondatánál.

-Hát apád szerint tiszta vékony,kicsi emberke vagyok. Szerintem az ő szemében nem nézünk ki olyan jól.-mondtam halvány mosolyra húzva az arcom.

Oda mentem mellé és segítettem neki mosogatni. Ő elmosta a poharakat én meg törölgetni kezdtem őket,majd elraktam a helyükre.

-Viszket az orrom,vakard már meg...-mondta Jung.

Orra felé nyúltam,majd elkezdtem azt a pontot vakargatni,amit Jung mondott.
Tiszta úgy nézhetünk ki,mint egy pár. Már tudom miért nézett az apja egy párnak minket.

-Hogy jöttem egyáltalán szóba?-kérdeztem,miután kezemet elvettem az orráról.

Ő leengedte a vízet,majd megtörölte a kezét.

-Kint voltak a cuccaid...ott,ott és ott. Igazából mindehol a te cuccaid voltak.-mondta,majd elindult a szobája felé én pedig követtem.

Követtem mint egy palota pincsi. Uhhh tényleg hol van pöttyös?
És a kérdésemre meg is kaptam a választ,amint beértem a szobába. Ott feküdt Jung ágyán.

-Mászol le onnan.-mondtam,majd oda mentem hozzá és megpróbáltam le rángatni,de nem sikerült.

Vajon miért? Ja talán azért mert a kutya nagyobb és erősebb nálam. Nyakörvénél fogva próbáltam lehúzni,de ő meg se mozdult.

-Hagyjad Jimin,úgyse bírsz vele.-mondta Jung,majd befeküdt a kutya mellé az ágyba.

-De basszus, folyik a nyála.-mondtam,majd rá néztem.

Ő csak röhögni kezdet,majd megpaskolta a kutya lábát,aki egyből felkelt és befeküdt Jung mellé.
Ellopta a kutyám szívét. Nem igaz,hogy még a kutyámat is ellopják.

-Na jól van ezt megjegyeztem. Tudod te ki a gazdid ugye? Ki hozott el a menhelyről? ÉN,nem Ő...-kezdtem el mutogatni feléjük,de ez az üzenet a kutyámnak szólt.

Kutyám nem is törődött azzal amit mondtam,kényelmesen elhelyezkedett,majd Jung mellkasára tette a fejét.

-Azt hiszem két gazdája van már.-mondta önelégült vigyorral.

Nagyot legyintettem,majd ott hagytam őket. Azt hiszem nekem is le kéne dőlnőm pihenni.

                           X.       X.        X.

Nos abból az alvásból lényegében semmi nem lett. Nem tudtam aludni,mert annyira fájt a fejem.
Bevettem egy gyógyszert,majd nekiálltam takarítani és sütni-főzni. Néha benéztem az ex kutyámhoz és új gazdájához,de kéz a karban aludtak.
Love is love....

Vajon neki miért nincs kutyája ha ennyire jól kijön velük? Legalább akkor nem lenne egyedül ebben a nagy házban.
Azt tudom,hogy macskája volt régen,de ő is eltűnt. Lehet ezért. Nem akarja,hogy eltűnjön ha lenne egy másik is.
Hirtelen meghallottam a kutyám körmének a hangját a parkettán.

Megfordultam,majd ő felugrott hozzám,így szinte fejünk egy magasságban volt.

-Mizu van? Hogy van az új gazdid? Alszik?-kérdeztem,majd megpusziltam a fejét.-Éhes vagy? Na várjál akkor adok neked valamit.

Megetettem a kutyámat,majd a kész ételt kiszedtem egy tálra és letakartam. Később megesszük ketten.
Miután mindennel végeztem bementem Junghoz,hogy megnézzem mennyire alszik.
Szerencse,hogy nem csuktam be az ajtót.

Bementem,majd közelebb lépkedtem hozzá.
Hát nagyon cukin alszik,egyem meg. Na jó ezt le kell fotózni. Elővettem telefonomat,majd készítettem egy képet.

Abban a pillanatban Jung felpattant és kivette kezemből a telefont.

-Add vissza...-mondtam,majd bemásztam az ágyába és elkezdtem a telefonom felé kúszni.

-Milyen képet csináltál?-kérdezte,majd átkarolta derekamat és magához húzott,így alig tudtam megmozdulni.-Húúú...ez nagyon művészi lett Jiminnie...akkor most rólad csinálok képet.-mondta,majd elengedett és rólam kezdett el képeket csinálni.

-Jó elég lesz már...naaa...JUNG.-mondtam,majd lefogtam két kezét,majd eldőltünk az ágyon.

Abban a pillanatban Jung feje akkorát csapódott az ágy támlájában,hogy ha a feje nem tört be,akkor is minimum agyrázkodást kapott.
Jung halkan káromkodott egyet,majd feje után kapott.

-Jézusom...Jung ne haragudj.-mondtam,majd én is oda kaptam kezemet kezéhez.-Nem akartam,fáj?

-Jól vagyok. Csak fáj,egy picikét.-mondta,majd felült az ágyon,de egyik kezével ruhámba kapaszkodott.-Vérzik?-kérdezte,majd elvette kezét fejéről.

Megnéztem a fejét,de nem vérzet. Hála égnek.

-Nem vérzik.-mondtam,majd megöleltem őt.-Tényleg nem volt szándékos,sajnálom.

Ő vissza ölelt,majd kuncogni kezdet.

-Semmi baj,véletlen volt. Meg amúgy is én kezdtem,úgyhogy ez az én hibám. Megesik.De a kép nagyon jó lett rólam,elmehetnék modellnek.

Mind a ketten elkezdtünk röhögni,majd elváltunk egymástól.
Pöttyös befutott hozzánk,majd bemászott közénk.  Úgy érzem magam mintha a családommal lennék. Végre hosszú idő után most érzem úgy,hogy fontos vagyok valakinek.

Kép Jungról:

Lehetnek benne hibák

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.


Lehetnek benne hibák.

Catch me babe BEFEJEZETTWhere stories live. Discover now