Catch me babe BEFEJEZETT

19.rész

Míg Jungkook aludt addig én kisebb szégyenérzettel kutattam át az egész házát. Aki itt volt fiú róla keresek valami kis információt. Valami kép? Írás? Tárgy?

Egyetlen egy eldugott képet találtam,amin Jungkook és az a fiú volt,aki előbb nekilökött a falnak. Megfordítottam és láttam,hogy valami firka van rajta.

Boldog születésnapot drága báttyuskám.
/Jihu/

Jihu,Jungkook öccse. És ő volt az aki a falnak lökött. Milyen biztató kis család. Esetleg apa anya nem volt erőszakos kiskorotokban,hogy ti is azok letettek? Teljesen máshogy képzeltem el  Jihut. Hiszen ő is rendőrnek tanult.

De várjunk csak egy percet. Jungkook semmit sem akar mondani a gyilkosságokról. És Jihu szavai után arra merek következtetni,hogy itt Jihu az aki többet tudhat nekünk mondani.
Megvan az új nyom.

Írtam egy gyors SMS-t Jungnak,hogy azonnal kezdjék meg Jihu elfogását. Hiszen ő az aranyhal a többi átlagos hal között.
Felkaptam a cipőmet,majd mielőtt még elmentem volna benéztem Jungkookhoz.
Még mindig aludt. Mit csinálhatott,hogy ennyire fáradt? Mondjuk nem is akarom tudni a választ.

-Sajnálom Jungkook.-mondtam halkan,majd lassú léptekkel hagytam el a lakását és az egész panelházat.

Út közben felhívtam a főnökömet,hogy azonnali hatállyal vegyék őrizetbe Jihut. Nem akartam parancsolgatni a főnökömnek,de most ebben az esetben muszáj volt. Nem akartam húzni az időt,majd mindent megmagyarázok.
Nemrég még erre fele volt,ezért a rendőrök itt kezdik meg a nyomozást. Megkapták hogy nézz ki,tudják az ismertető jegyeit. Tudják milyen ruha van rajta.
Nem is kellett olyan sokat várnom,az egyik rendőrtársam látta valamerre sétálni. De ami a legfontosabb volt,egyedül. Így azonnal megparancsoltam,hogy kapják el. Már a rendőrség előtt állok,majd neki indulok és befelé veszem az irányt.
Az összes dolgozót behívta a főnök. Azért mert én kértem. Ahogy láttam mindenki megjelent,vagyis majdnem. Szemeimmel Jungot kerestem és egyből oda is mentem hozzá.

-Hol van Yihun?-kérdeztem mikor Jung mögé léptem.

Ő azonnal hátra fordult és megölelt. Én is vissza öleltem,majd ellöktem magamtól,hogy megnézhessem a fején lévő sebet.
Ohh basszus Jungkook,ez kurva nagy pukli.

-Semmiség,de te jól vagy? Össze vagyok zavarodva,kérlek mesélj el mindent.-mondta szemembe nézve,de ebben a pillanatban dulakodást hallottam meg hátam mögül.

Hátrafordultam és akkor láttam meg,hogy elkapták Jihut. Jung felé fordultam,majd szólásra nyitottam a számat.

-Jung keresd meg Yihunt. Hívd fel,menj a házához. Kérdezd meg a családjától. Ha sehol sincs,akkor menj ki a mólóhoz.-mondtam az utolsó mondatot olyan halkan,hogy csak mi ketten halljuk.

Ő meg se tudott szólalni,csak elővette telefonját és egyből hívni is kezdte,de fel is vette kocsi kulcsát és egyből nekiindult. Ő tud magára vigyázni. Ezért őt úgy engedem el,hogy tudom:vigyázni fog magára.

Oda mentem Jihu-hoz.

-Jimin, ezt még megbánod.-mondta,majd a többiek hátravitték a kihallgató szobába.

Meghallottam ahogy a többiek sugdolóztak a hátam mögött. Majd egyre hangosabban és hangosabban kérdezgették,hogy ő mégis honnan ismer engem.
Megfordultam és szembe találtam magam a főnökömmel.
Egy halk menj után Jihu felé vettem az irányt. Mire odaértem már minden elő volt készítve.
Beléptem a szobába és leültem vele szembe.

-Jihu,sajnálom hogy így kell találkoznunk.-mondtam.

De ő meg se szólalt. Csak a két kezét piszkálta. Rám se nézett,csak nézett ki a fejéből.