Az Iker /BEFEJEZETT/

Part 19

Wanda szemszöge

Néma csöndben léptünk be a kastélyba, majd elhaladtunk a Nagyterem hívogató zsibongása mellett, és lesétáltunk a pincéhez vezető szűk lépcsőrsoron. Én jól tudtam hova megyünk, hiszen többször is voltam erre felé, de a fiúk megszeppenve és nyakukat behúzva sétáltak mellettem. Perselus elől haladt, tekintélyt parancsoló magabiztossággal, nagyokat lépkedve, szednünk kellett a lábunkat, hogy ne maradjunk le. Végül lefékeztünk egy ajtó előtt, majd beléptünk a nevelőapám irodájába.
- Ezt mégis hogy gondoltátok?! - harsogta, mikor mindhárman beértünk a szobába, és szemlesütve megálltunk Perselus előtt - 7 mugli látott titeket! Tudjátok mekkora probléma ez?!
- De... - kezdett volna bele ikrem, de a tanár félbeszakította.
- Nincs de Potter! - már-már kiabált - Úgy gondoljátok ezt ép bőrrel megússzátok?

Hirtelen elkezdett elsötétülni előttem a világ. Egyre szaggatottabban érzékeltem a körülöttem való történéseket, mígnem teljesen elvesztettem az eszméletemet. Amikor pár perccel később újra kinyitottam szemeim, teljesen máshol találtam magamat. Új helyen, de mégis ismerős volt. Aztán rájöttem. Az előző erdőben vagyok...

Draco szemszöge

Teljesen kedvtelenül szálltam le a vonatról. Wanda még mindig figyelmem kívül hagy, és nagyon hiányzik. A nevetése, a hangja, a személyisége, a gyönyörű vörös haja, a lelkemig hatoló tekintete... Az egész lány maga. A Nagyterembe érve rögtön a Griffendél asztalát kezdtem pásztázni, de a Weasley-pereputtyon kívül egy vörös teremtést sem láttam. Hol lehet? Ugye nem keverte magát megint bajba? Milyen kérdés ez, hiszen egy Potter. 

Az igazgatói köszöntőre egyáltalán nem figyeltem, pont mint evés közben sem, végig azon gondolkodtam, hol lehet. Potter és Weasley sincs Granger-rel, ez nem jelent jót, biztos valami baromságot csináltak... Merlinre, hol lehet már?!

Vacsora után otthagytam a két mamlaszt, nem volt türelmem hozzájuk, egyedül vágtam neki a folyosónak. Egyszer csak Potter-be és Weasley-be ütköztem. 
- Malfoy... - biccentett Potter, nem is válaszoltam neki, mentem tovább. Hol lehet Wanda?  Nincs a barátaival. Nincs a házával. Piton! - ugrott be, majd elkezdtem rohanni házvezető tanárom irodájához. Majdnem elestem, úgy siettem, de miután lefékeztem bekopogtam, majd választ se várva rontottam be. Elsőként a férfit pillantottam meg, gondterhelten járkálva, majd a kanapén ülő, takaróba bugyolált, főzetet ivó Wanda-t. Nem érdekelt, hogy utál, nem érdekelt, hogy nem akar látni, rögtön leültem mellé, és megöleltem, jó szorosan. Nem húzódott el, vagy próbált szabadulni, hanem közelebb bújt hozzám, amin nagyon meglepődtem, de rögtön mosolyra húztam ajkaimat. Szóval nem utál...

- Hol voltál? - kérdeztem tőle, miután elbúcsúztunk a tanártól, és felosontunk a Helyünkre, a Csillagvizsgáló toronyba. A konfliktust nem idéztük fel, a szemébe néztem és láttam, hogy nem akar most beszélni róla. Úgyhogy követtem és így kerültünk most ide. A plédünket idehívta varázslattal, és azóta azon ültünk, egymás mellett, beszélgetve.
- Hát... Ez egy elég érdekes történet - nevette el magát halkan, de végül belekezdett - Lekéstük a vonatot, ugyanis az átjáró nem engedett át minket - itt felvontam a szemöldököm, de nem mondtam semmit - Ezért Ron-ék repülő kocsijával jöttünk a suliba, és közeli ismeretségre tettünk szert a Fúria fűzzel... - kuncogta, mire én csak megcsóváltam a fejem.
- Potterek - kócoltam össze a haját, mire ő nevetve dőlt hátra.

E/3, avagy írói szemszög

Ezek után az ifjú Potter leányzó és a Malfoy fiú is nyugovóra tért hálókörletükben, azonban a lány még meghallgatott egy kiadós leszidást is, méghozzá legjobb barátnőjétől, Hermione Granger-től. Eme párbeszéd végeztével végre teljesen nyugodt áromra hajthatta fejét régen látott ágyában, ami kifejezetten hiányzott már neki. A Mardekár hálókörletében pedig Draco e szenderedett el mosolyogva és boldogan, hiszen legjobb barátja már nem haragudott rá.
Perselus Piton aggódott Wanda-ért, nem tudta, mi történik a lánnyal és, hogyan segítsen neki.

Dumbledore az irodájában ülve erősen törte a fejét, ugyanis nem sokkal ezelőtt Piton meglátogatta, hogy elmondja aggodalmát a Potter-lánnyal kapcsolatban, az igazgató pedig nem tudta, mi történik a gyermekkel. Azt sejtette, hogy nem akármilyen képességei vannak, de a miértjét és milétét nem tudta. És mi tagadás, ez elég ritka eset volt, hiszen Albus Dumbledore-ról van szó...

Eközben valami titokzatos és veszélyes dolog készülődött az éjszaka sötétjében, mindenki tudtán kívül...

Éééés újra itt a rész. Bocsánat, hogy rövid lett, ezt tudtam kihozni magamból. Remélem azért tetszik.