Az Iker /BEFEJEZETT/

Part 1

Holly szemszöge

- Holly, ébresztő! - keltegetett Apa - Boldog szülinapot Kicsim! - mosolygott rám, amikor kinyitottam a zöld szemeimet, majd megölelt.
- Boldog születésnapot Kincsem! - húzott magához Anya is - Öltözz fel gyorsan, és gyere le reggelizni! Utána odaadjuk az ajándékaidat!
- Oké, köszönöm. - vigyorogtam én is rájuk, majd mikor kimentek, felkaptam a zöld nyári ruhám és megfésülködtem, s utána leszaladtam a lépcsőn. A konyhában a kedvenc reggelim várt, gofri, narancslével. Az asztalon négy csomag ajándék várt, melyek hullócsillagos csomagolópapírba voltak bevonva.
Gyorsan befaltam a reggelim, mire Apa megszólalt:
- Kincsem figyelj. Mielőtt kibontanád az ajándékaidat ezt odaadom. - mondta, majd a kezembe nyomott egy levelet. A levelet. Szóval a Roxforti levelem. Hamar felbontottam, és elkezdtem olvasni.

ROXFORT
Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola
Igazgató: Albus Dumbledore (Merlin-díjas, Bűbáj-rend aranyfok, okl. főmágus, Legf. Befoly. Hagyj., a Varázslók Nemzetk. Szöv. elnökh.)
_______________________________
Tisztelt Ms. Adams!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a ROXFORT Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába. Mellékelten megküldjük a szükséges tankönyvek és felszerelési tárgyak listáját.

- Úristen. Apa, Anya felvettek a Roxfortba! - örültem meg nagyon és ugráltam fel-alá - Kérlek holnap menjünk el az Abszol útra! - néztem rájuk bociszemekkel.
- Oké elmehetünk. - nevetett fel Anya - De most bontsd ki az ajándékokat.
- Oké - bontottam ki egy hosszúkás csomagot, melyben egy vadiúj Nimbusz 2000-es versenyseprűt találtam hiszen Apáék tudják, hogy mennyire imádok kviddicsezni. - Szent Merlin! Köszönöm! Ez biztos egy vagyon lehetett. - hálálkodtam.
- Az teljesen mindegy, hogy mennyibe került. Nagyon szívesen. - ölelt meg Anya. Kibontottam egy másik csomagot, melyben csokibékát és egyéb édességeket találtam, ezeket Ron küldte. Egy levelet is találtam az ajándék mellett, de azt félreraktam, mivel azt fent fogom elolvasni. A harmadik dobozban Mrs. Weasley által sütött sütemények voltak, míg a negyedikben egy, az ikrektől kapott, A Kviddics évszázadai című könyv volt egy levéllel. Mégegyszer megköszöntem a seprűt anyuéknak, majd elindultam a birodalmamba, ahol el kezdtem olvasni a leveleket:

Kedves Holly!
Nagyon boldog születésnapot szeretnék neked kívánni, remélem jól fogod érezni magadat ezen a napon és ízleni fognak az édességek. Képzeld Percy prefektus lett, és még önteltebb mint volt. Veled mi újság? Miket kaptál szülinapodra? Várom a válaszodat, küldj baglyot amilyen hamar csak tudsz. Nagyon hiányzol, remélem átjössz a nyári szünet utólsó hónapjában egy hétre.
Ölel: Ron

Gyorsan el kezdtem írni a választ Ronnak:

Drága Ron!
Nagyon köszönöm a leveledet és az ajándékodat is. Képzeld Anyuéktól egy Nimbusz 2000-t kaptam! Miután válaszoltam a levelekre ki is fogom próbálni. Az ikrektől A Kviddics évszázadai könyvet kaptam, anyukádtól pedig süteményt. Beszélek Apuékkal, hátha elengednek hozzátok pár napra. Hidd el, Te is nagyon hiányzol nekem. Remélem hamar találkozunk.
Ölel: Holly

Kicsit félreraktam a választ, majd olvasni kezdtem az ikrek levelét.

Drága egyetlen Hollynk!
Boldog születésnapot kívánunk neked, reméljük örülsz a könyvnek és sok csínyt csinálsz nélkülünk is. Nagyon hiányzol, remélhetőleg minél hamarabb találkozunk.
Képzeld, Anya kiakadt ránk, mert Ginny-t ijesztgettük tegnap. Pedig annyira nem voltunk ijesztőek. Na mindegy. Amint tudsz válaszolj, várjuk válaszod.
Ölel: Fred&George

Erre is írtam a választ.

Kedvenc ikreim!
Higyjétek el, Ti is nagyon hiányoztok, én is remélem, hogy minél hamarabb találkozhatunk. Sajnos csínyeket nem csináltam, de majd együtt bepótoljuk őket, ne aggódjatok! Apáékkal megbeszélem, hátha elengednek hozzátok pár napra. És Ginny-t ne ijesztgessétek, hagyjátok szegényt!
Képzeljétek, Anyuéktól egy Nimbuszt kaptam! Megyek is kipróbálni.
Szeretettel ölel: Holly

Útnak indítottam a baglyomat, Hádészt a két válasszal, majd elindultam az új seprűmmel az udvarra és repültem, amíg Anya nem szólt, hogy kész az ebéd. Gyorsan megebédeltünk és indultam volna föl, de Anya megszólalt:
- Van kedved elmenni az állatkertbe estleg? - kérdezte - Régen voltunk.
- Hát persze. - vigyorogtam rájuk.
- Rendben. Akkor fél óra múlva indulunk. - mondta Apa.
- Okés. - felszaladtam a szobámba és elkezdtem keresni a napszemüvegemet, ugyanis eléggé sütött a nap. Amikor lefelé mentem beszélgetést hallottam a nappaliból. Apa beszélgetett Anyuval. Rólam.
- Holly-nak meg kell tudnia. Nem titkolhatjuk örökre. - mondta mérgesen Anyának Apa.
- De Szívem. Dumbledore megmondta, hogy elmondja neki ha itt az ideje.
- Mit mond el nekem? - léptem be a helyiségbe.
- Semmit Kincsem, nem fontos. - mosolyogtak rám Anyuék - Indulhatunk?
- Aha. Menjünk... - mondtam gyanakodva.

Amikor odaértünk az állatkertbe, Anya vett vattacukrot, és mikor visszaért elrángattam őket a rókákhoz. Akár órákig el tudtam volna nézni a gyönyörű vörös bundájukat, ahogy megcsillan rajta a napfény, a rókakölykök játszadozását, illetve ahogy az anyaróka gondoskodik kicsinyeiről, de tudtam, hogy nem csak ezek az imádni való emlősök vannak az állatkertben, hanem több édes kisállat. Tudniillik imádom az állatokat és a növényeket, amikor csak tudok - és nem egy könyvtárban gubbasztok - kint vagyok a természetben és olvasok, tanulok, vagy csak a növényeket gondozom, esetleg játszom a szebbnél szebb és aranyosabbnál aranyosabb állatokkal. A kedvencem egy imádni való róka, akit elneveztem Rosy-nak, és van egy furkászom, Zara, egy bólintérem, Pick, egy baglyom, Hádész, és egy macskám, Lulu. Valamint rengeteg növényem.

- Kicsim, menjünk tovább, nézzük meg a többi állatot is, ne csak a rókákat. - szólalt meg Anya.
- Mi? - néztem rá zavartan, mert még a gondolataim hatása alatt voltam - Ja persze menjünk. Hüllőház? - kérdeztem.
- Rendben, menjünk. - mosolyogtak rám a szüleim.

A hüllőházban éppen az egyik óriáskígyónál jártunk, amikor furcsa érzés fogott el. Mintha valaki figyelne. Felnéztem, és egy sovány, fekete hajú fiút láttam, aki nagyon ismerősnek tűnt, de mielőtt jobban megnézhettem volna, visszafordult a kígyóhoz. Néztem egy darabig ezt a fiút, aki úgy tűnt, hogy beszélget az óriáskígyóval, melynek a terráriuma előtt állt. A családjának ez nem tűnt fel, éppen egy másik hüllőt néztek, nem is érdekelte őket a fiú. Jobban szemügyre vettem, láttam, hogy sovány, és a ruhái lógnak rajta, valamint használtak. Míg a másik fiú, aki ott állt a családjánál, eléggé jól tápláltnak tűnt, és méregdrága holmik voltak rajta, ahogy láttam. Egyszercsak a teltebb fiú odébblökte a másikat, és odakiáltott az apjának:
- Apa, nézd mit csinál az óriás kígyó! - szólt izgatottan, de én a másik fiút néztem, aki a földön feküdt és nagyon idegesnek tűnt. Azt hittem megüti az őt ellökőt, de csak ökölbe szorította a kezét, vett egy nagy levegőt és próbált lenyugodni, de hirtelen hallottam, hogy az üveg előtt álló fiú felkiált, és beesik a terráriumba. Pislogtam egyet, de nem csak képzelődtem. Az üveg... eltűnt. Az előbb még volt, most meg nincs. Az óriáskígyó kijött a terráriumból és ijesztgetve az embereket elindult kifelé, de láttam, hogy valamit odasziszegett a varázsló fiúnak. Mert ezek után biztos, hogy varázsló.
- Holly, gyere menjünk innen. - mondta Anyu.
- Igen drágám, menjünk haza. - szólt rám Apa is.
- Öhm. Rendben menjünk.

Mikor hazaértünk, megköszöntem a szüleimnek ezt a napot, megkértem őket, hogy szóljanak, ha menjek vacsorázni és felmentem a növényekkel tarkított birodalmamba. Vacsoráig ezen gondolkodtam. Ki lehetett az a fiú? Honnan ilyen ismerős? Végül vacsora nélkül, és kétségek között aludtam el...