Az Iker /BEFEJEZETT/

Part 2

Holly szemszöge

Reggel fáradtan keltem, de rögtön kiment az álmosság a szememből, amikor eszembe jutott, hogy ma megyünk megvenni az iskolába szükséges eszközöket. Felpattantam az ágyról, felkaptam egy mugli ruhát, és leszaladtam a lépcsőn.
- Jó reggelt! Mi ez a finom illat? - érdeklődtem, ugyanis nagyon jó illat szállt a konyhában.
- Jó reggelt neked is Holly! Gofri lesz a reggeli, remélem megfelel. - mosolygott rám Anya.
- Persze. - ugrottam a nyakába - Apa hol van?
- Itt vagyok, jó reggelt. - köszönt az említett, mielőtt Anya válaszolhatott volna - Reggeli után mehetünk is vásárolni az Abszol útra.
- Úristen. Kösziii. - ugrottam Apa nyakába is, majd segítettem Anyának teríteni, majd megreggeliztünk.

Reggeli után Apa megfogta Anya kezét, Anya pedig az én kezemet, és elhoppanáltunk a Foltozott üstbe.
- Jó reggelt Tom! - köszöntem illedelmesen.
- Jó reggelt Ms. Adams. Roxfort? - kérdezte kedvesen a kocsmáros.
- Igen. - vigyorogtam rá, és Anyuékkal odamentünk az átjáróhoz.
Imádom az Abszol utat. A sok nyüzsgő varázsló és boszorkány, ahogy a különböző boltokba igyekeznek. Nézelődtem egy darabig, és megláttam Hagridot az állatkerti fiúval. Odarohantam hozzájuk, nem törődve a szüleim kiabálásával.
- Hagrid szia! - öleltem meg.
- Oh, szia Holly. - lepődött meg - Ő itt Harry. - csapott a fekete hajú fiú vállára, akinek erre megroggyant a lába.
- Szia. Harry vagyok. Harry Potter. - elcsodálkoztam. Harry Potter? A kis túlélő? Természetesen ismerem a történetét.
- Szia. Én Holly vagyok. Holly Adams. - mosolyogtam rá.
- Holly. Gyere. - szólt Anya, mikor utolért - Oh szervusz Hagrid. Bocsáss meg, de mennünk kell.
- Semmi gond. Gyere Harry. - és elmentek.

- Anya. - kezdtem a Gringotts előtt - Miért volt ennyire ismerős nekem Harry? Mintha egy régi barátom lenne...
- Nem tudom Szívem. - válaszolt Anya kissé idegesen - De menjünk.
- Rendben. - mondtam én is, majd bementünk a bankba és kivettünk a tanszerekre elég pénzt.

- Mi van a listán Holly? - kérdezte Apa, aki eddig elég csöndben volt. Én izgatottan elkezdtem felolvasni a listát:

ROXFORT
Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola
_______________________________
Egyenruha
Az első évben a következő ruhadarabok szükségesek:
1. Három rend egyszerű munkatalár (fekete);
2. Egyszerű hegyes süveg (fekete) mindennapi használatra;
3. Egy pár munkavédelmi kesztyű (sárkánybőr vagy hasonló) ?
4. Egy téli köpönyeg (fekete, ezüst csattal);
A tanuló minden ruhadarabján köteles feltüntetni a nevét!
Tankönyvek
Minden tanulónak saját példánnyal kell rendelkeznie a következő művekből:
Dabrak, Miranda: Varázslástan alapfokon
Barcsók, Bathilda: A mágia története
Goffrid, Adalbert: Modern varázslás elmélet
Ripsropsky, Emeric: Az átváltoztatásról kezdőknek
Spora, Phyllida: Ezer bűvös fű és gomba
Mixel, Arsenius: Ismerkedés a varázsitalokkal
Salmander, Göthe: Legendás lények és megfigyelésük
Reskesh, Quentin: A sötét erők. Önvédelmi kalauz
Egyéb felszerelési tárgyak:
1 db varázspálca
1 db üst (ón, II. méret)
1 készlet üveg- vagy kristályfiola
1 db teleszkóp
1 db rézmérleg
Ezenfelül minden tanuló magával hozhat 1 db baglyot, macskát vagy békát.
A SZÜLŐK SZÍVESKEDJENEK TUDOMÁSUL VENNI, HOGY AZ ELSŐÉVESEK NEM HASZNÁLHATNAK SAJÁT SEPRŰT!

- Akkor szerintem kezdjük a pálcával. - mosolygott Apa.
- Rendben. - vigyorogtam én is, majd beléptünk Olivander boltjába...

Bent félhomály fogadott.
- Jó napot! - köszöntem, mire egy idős úr lépett ki a polcok közül.
- Ó. Jó napot Adams kisasszony. Mintha tegnap lett volna, hogy a szüleinek adtam a pálcájukat. No nézzük csak. Sárkányszívizomhúr, fenyő, 11 hüvelyk. - adott a kezembe egy pálcát, mire én kérdőn néztem rá - Mire vár? Suhintson vele. - eleget tettem kérésének, de egy váza összetört - Nem jó, nem jó. - vette ki a kezemből a pálcát - Lássuk csak. Esetleg ez. - motyogta, majd a kezembe adott egy másik darabot, de amint suhintottam vele kitört egy ablak - Ez se jó, ez se jó. - motyogott.
Már vagy 20 pálcán túl voltunk, de egy se volt megfelelő. Végül egy nagyon poros, régi dobozból Olivander elővett egy varázspálcát - Lássuk csak. Talán ez. Főnixtoll, és cseresznye. 10 hüvelyk. A legelső pálca, melyet készítettem. - nyomta a kezembe. Amint a pálca a kezembe volt, kellemes bizsergést éreztem és az egész testemet átjárta egy meleg, varázslatos érzés. Olivander motyogni kezdett:

- Különös. Felettébb különös. - mondta.
- Elnézést uram, mi olyan különös? - kérdeztem.
- Nos. Az a főnix, amelyiknek a tolla a kisasszony pálcájában van, csupán kettő tollat adott ezen kívül. Az egyik, minden idők leggonoszabb mágusának a pálcájának a magja, a másik pedig Harry Potter pálcájának a magja... - mondta, mire eléggé meglepődtem - Ráadásul nagyon erős pálca. Nagy tetteket várhatunk magától Adams kisasszony. Ahogy Mr. Potter-től is. Hiszem Tudjukki is nagy tetteket vitt véghez. Borzalmas... de nagy tetteket.

A boltból kifelé jövet még mindig ezen gondolkodtam. Harry olyan ismerős... És ez a pálca ügy is.
- Holly. - szólongatott Anya - Holly.
- Igen? - kérdeztem.
- Mi apáddal elmegyünk megvenni a könyveidet, menj addig vedd meg az egyenruhád. Itt van elegendő pénz, a bolt előtt találkozunk. - mondta, majd elmentek megvenni a könyveket.

Amikor beléptem a talárszalonba, láttam, hogy Madam Malkin épp egy bozontos barna hajú lány méreteit nézi.
- Jó napot kívánok. - köszöntem.
- Szervusz kis drágám. - köszöntött a kedves hölgy - Szintén Roxfort? - kérdezte.
- Igen. - válaszoltam.
- Rendben, akkor kérlek állj fel a másik sámlira. - kérte, majd mikor eleget tettem a kérésének, elkezdett lemérni.
- Szia. - köszönt a lány - Hermione Granger vagyok. Téged hogy hívnak?
- Szia. Én Holly Adams vagyok. A Te szüleid merre vannak? - kérdeztem.
- Ó éppen a bájitaltanra szükséges dolgokat veszik meg. De lehet, hogy eltévedtek, mert tudod ők muglik. - kacagott.
- Ó. Az tök jó. És mi a foglalkozásuk? - kérdeztem izgatottan, ugyanis szeretem a muglikat, igaz, nem annyira, mint Mr. Weasley, de azért érdekesnek tartom az életüket.
- Fogorvosok. A Te szüleid varázslók? - érdeklődött Hermione.
- Mindketten aurorok. - Hermione szeme felcsillant.
- Tényleg? Elég érdekesen hangzik. Az aurorok mit csinálnak? - kíváncsiskodott izgatottan.
- Sötét varázslók ellen harcolnak.
- Ó, akkor hasonlítanak a rendőrökre.
- Lehetséges. - hagytam rá. Nem tudom mi az a rendőr.
- Te már megvetted a varázspálcád? - továbbra is nagyon izgatott volt. Ő is várta a Roxfortot, mint én.
- Igen. Te?
- Én még nem. A tiéd milyen?
- Főnixtoll és cseresznye. 10 hüvelyk. - mondtam.
- Megmutatod? - kérte csillogó szemmel.
- Persze, ha végeztünk itt.
- Oké. - örült meg.
- Készen is vagyunk kis drágám. - mondta Madam Malkin Hermione-nek.
- Köszönöm. - mondta a lány, majd fizetett és várt engem. Olyan negyed óra múlva mind a ketten egy-egy szatyorral a kezünkben léptünk ki a szalonból, mely előtt a szüleink várták minket.
- Hát szia Hermione. - öleltem meg - A vonaton még találkozunk.
- Szia Holly. - mosolygott rám, majd ő is megölelt, és elment a szüleivel.
- Kicsim, amíg Te itt voltál mi minden egyebet megvettünk. Mehetünk is haza. - mondta Anya.
- Oké. - válaszoltam, de hirtelen megláttam két vörös üstököt, amikhez egy-egy Weasley tartozott - Mindjárt jövök. - mondtam, majd odaosontam Fredhez, és George-hoz, és George hátára ugrottam - Kiket látnak szemeim. Csak nem a kedvenc ikreim?
- Holly. - öleltek meg mindketten - Hogy vagy? - érdeklődte Fred.
- Jól, köszi. Ti?
- Mi is jól. Hiszen találkoztunk veled. - mosolygott George.
- Nagyon köszönöm az ajándékot. Bocsássatok meg, de mennem kell, csak idejöttem köszönni. 1-én találkozunk. - öleltem meg az ikreket utoljára - Sziasztok. - majd visszaszaladtam Anyához és Apához, majd elhoppanáltunk.

Otthon mindent gyorsan bepakoltam a ládámba, és utána rögtön bedőltem az ágyba, mivel hulla fáradt voltam. Kis idő múlva el is aludtam.