Az Iker /BEFEJEZETT/

Part 21

Wanda szemszöge

- Nyugodj meg Wanda, jó leszel - mosolygott rám Mione, miközben én idegességemben Harry kezét szorongattam - Láttalak repülni, ugyanolyan tehetséges vagy, mint Harry. Viszont enned kell valamit - kent meg nekem egy pirítóst lekvárral majd tolta elém, mire én csak megráztam a fejem.
- Wan, enned kell valamit - nézett rám kiskutya szemekkel ikrem, mire sóhajtottam egyet és beleharaptam a reggelimbe. Nem sokkal később már kezünkben seprűvel tartottunk a kviddics pálya felé, ahol pár perc múlva kezdetét vette a válogatás. 

Miután Wood kihirdette, hogy én lettem a harmadik hajtó (majdnem leestem a seprűről, úgy meglepődtem) elkezdtünk volna edzeni, de hirtelen megjelent a Mardekár csapata a pálya szélén, így az egész csapat kíséretében Wood odament hozzájuk.
- Mit akartok itt Flint, egész napra lefoglaltam a pályát - akadt ki, mikor leért a földre.
- Nekem viszont Piton-tól van engedélyem - mutatta a cetlit, amit Oliver felvont szemöldökkel olvasott.
- Új fogótok van? - ekkor én már sejtettem. Új, méregdrága seprűk, új fogó... Draco lépett ki a csapat mögül, Mardekáros kviddicstalárban.
- Pontosan. És Draco apja volt olyan kedves, hogy meglepett minket ezzel az ajándékkal - emelte fel Nimbus kétezeregyesét, amilyen az egész csapat kezében virított.
- Jó cucc, igaz? De talán a Griffendélnek is sikerül pénzt szerezni új seprűkre - mondta gúnyosan Draco, én pedig nem tudtam mit tegyek, lefagyva néztem magam elé és kezdtem szédülni is.
- A Griffendélnél viszont senki sincs, aki lefizette a csapatot, hogy játszhasson - vágott közbe Mio, Draco arca pedig vörösödni kezdett - Nálunk a tehetség a fontos.
- Téged senki se kérdezett, mocskos sárvérű - kiabált Malfoy, majd mikor észrevette dühös tekintetemet lesütötte a szemét.
- Hogy képzeled - emelte törött pálcáját Ron - Nyaljál csigát Malfoy - erre nagy sebességgel repült hátra vörös barátunk, mi pedig rögtön rohantunk hozzá Mio-val és Harry-vel. Míg két barátom Ron-t támogatva indult meg Hagrid kunyhója felé én megpördültem és szikrázó szemekkel indultam meg Draco felé. Eddig a Weasley fiún nevetett csapattársaival, de meglátta, hogy dühösen közelítem meg, abbahagyta a vigyorgást és kissé tartva a reakciómtól nézett rám.
- Malfoy. Gyere. Velem. MOST - kiabáltam rá és magammal rángattam. A lelátó alatt álltunk meg, ahol már nem láthattak, Draco pedig bűnbánón nézett rám, de nem hatottak meg az aranyos kiskutya szemei. Na jó, csak egy kicsit. 
- Wanda... - kezdett volna bele, de felpofoztam - Sajnálom... - sütötte le a szemeit, majd lehuppant a fűbe és felhúzta a térdeit. Nagyot sóhajtva ültem le mellé és figyeltem őt, hátha belekezd - Tudod, apám arra nevelt, hogy utáljam a muglikat és a mugliszületésű varázslókat. Ebbe nőttem fel, és tudom, hogy nem helyes, de néha elragadtatom magam. Sajnálom - nagyon szomorú szemekkel nézett rám, amit látva magamhoz húztam és addig öleltem, amíg meg nem nyugszik. Egyre nyugodtabban lélegzett, majd elhúzódott - Köszönöm Wan - mosolygott rám, én pedig viszonoztam a gesztust.
- Mennem kell - Drac már talpon volt így nyújtotta a kezét, amit elfogadtam majd felhúzott. Intettem neki egy utolsót majd siettem a vadőr kunyhóba, hogy megnézzem hogy van Ron.

Ezután az incidens után a napok teltek-múltak és azon kaptam magam, hogy közeledik az első kviddics meccs. Éppen siettem volna az előtte lévő utolsó edzésre, amikor egy első éves jött nekem. 
- Ne haragudj - nem nézett rám, lesütötte a szemét, mint aki tart a haragomtól. Sötét haja a szemébe lógott, majd mikor végre rám emelte tekintetét lefagyva néztem a szemeibe. Pontosan olyan barna szemekkel nézett rám, amilyen színű apa írisze volt.
- Semmi baj. Hogy hívnak? - kérdeztem, mire halkan elsuttogta, de nem értettem - Bocsáss meg, megismételnéd? Nem hallottam.
- Adele Black vagyok - ismételte meg, kissé hangosabban - Te pedig Wanda Potter.
- Pontosan. Ne haragudj, nem találkoztunk mi már valahol? - érdeklődtem, Adele pedig rázta a fejét.
- Nem hiszem.
- Adele ne haragudj, de hogy hívták a szüleidet? - kérdeztem, mire elgondokolkodott.
- Anyukám Tessa, édesapám pedig Si... - itt a szája elé kapta a kezét és elszaladt a könyvtár felé. Mardekáros - igen mardekáros - talárja és hosszú haja csak úgy repült utána. 
- Sirius... - a lány után siettem és meg is találtam a könyvtár egyik rejtett zugában - Hé. Ne haragudj. Apukád Sirius Black, igaz? - könnyes szemekkel bólintott, én pedig mellé telepedtem, nem foglalkozva azzal, hogy Oliver ki fog nyírni - Miért futottál el?
- Mert anyu azt mondta, hogy senkinek nem mondhatom el apukám nevét, és az ő vezeték nevét - sütötte le szemeit, én pedig óvatosan a vállára tettem a kezem - Főleg nem a Potter testvéreknek.
- Mi? Miért? - lepődtem meg, mire óvatosan megrázta a fejét - Mindjárt jövök - felpattantam és elsiettem, hogy levegyek egy könyvet a közeli polcról. Végül visszatelepedtem Adele mellé és kinyitottam - Malfoy... - dünnyögtem - Ez az - vigyorodtam el, mikor elértem a keresett oldalra, mire Adele közelebb húzódott hozzám, hogy megnézze minek örülök, ám mikor elolvasta a család nevet kissé rémültem húzódott hátrébb - Az nem lehet... Az anyukádat. Tessa Potter-nek hívják? - néztem kérdőn a mardekáros lányra, mire lesütötte a szemét.

Sziasztok. Itt van egy újabb rész, remélem tetszeni fog, bocsánat, hogy kicsit rövid lett. Gondoltam kicsit spoiler-ezek egy új sztorival kapcsolatban, ugyanis Adele nem egyszer fog feltűnni. Remélem tetszeni fog, és még annyit szeretnék, hogy nagyon nagyon köszönöm a vote-okat és a megtekintéseket. Szuperek vagytok ❤