🔮HÓGÖMB (Larry, Ziall ff) 🔮 BEFEJEZETT

🔮 Szeret, nem szeret 🔮

Két nap telt el viszonylag eseménytelenül. Lou továbbra is igyekezett Harryt a közelében tartani anélkül, hogy elárulná neki, miért olyan fontos ez a számára. Bár, kit akar átverni, ez már rég túlmutatott az emlékeken, a hálán, amit akkor érzett, mikor Harry a kapualjban vigyázott rá. Megismerte a felnőtt Harryt, akinek ugyanolyan égető a tekintete, ugyanolyan beletúrásra invitáló a csigás haja, ugyanolyan csábítóak a telt, meggyvörös ajkai... de aki megkeményedett az idő előrehaladtával és olyan páncélt épített a szíve köré, ami áttörhetetlennek látszik.

Harry továbbra is a lelépésen gondolkodott, bár minden perccel egyre nehezebb lett számára a döntés. Megkedvelte ezt a maroknyi kis csapatot, akik mint cipelve a saját keresztjeiket valahogy mégis összekovácsolódtak a jó cél érdekében. Kíváncsi volt, végül kié lesz Niall, azé a Supermané, akiért annyira odavan vagy pedig azé a csendes fekete srácé, aki őérte van annyira oda.

Niall napok óta a fellegekben járt, mióta Liam leült vele beszélgetni. Azóta még néhány alkalommal váltottak pár szót, a közös étkezéseknél a férfi már kevesebbet piszkálta. Próbálta alkalmazni a Zayn által javasolt apró érintéseket, amik néha kifejezetten úgy tűntek, mintha Liamet sem hagynák hidegen.

A fiú azt is észrevette, hogy Liam és Harry mintha közelebb kerültek volna egymáshoz, legalábbis a jelentőségteljes összenézéseik erre engedték következtetni, aminek nagyon örült, mert megkedvelte az elején félelmetesnek tartott göndört.

Zayn továbbra is tette a dolgát, ahogy eddig, esténként pedig visszavonulva a kis házba, amit egyedül ő lakott, még mindig a reménytelen szerelméről ábrándozott. Louis bocsájtotta rendelkezésére azt a melléképületből átalakított lakrészt nem sokkal azután, hogy a fekete fiú hozzájuk költözött. Mindannyian a nagy épületben laktak, de Lou észrevette, hogy Zaynnek néha szüksége van egy kis térre, ahol csak maga lehet, ezért szíves örömest adta át neki kis porta kulcsait.

¤¤¤¤

Niall a briósokat szedte ki a sütőből, amiket reggelire készített, mikor meghallotta az öblös, mély tónusú hangot. - Szeva, Ni baba, mit sütöttél ma nekünk? - A megszólítástól a fiú annyira meglepődött, hogy beverte a fejét a falra szerelt sütő tetejébe, amikor felkapta a fejét. Fájdalmas volt az ütközés, mert nemcsak kemény, de forró is volt a felület. - Aaauuu... - kiáltott fel és kezével a sértett területet simogatta.

- Jól vagy? Bocs, nem akartalak megijeszteni - mondta aggódva Liam.

- Aha persze, minden oké, csak megleptél, ennyi - válaszolta a fiú.

- Ezzel leptelek meg? Azt hittem, hogy a kérdésemmel foglak...- mondta elgondolkodva a férfi, miközben egy brióst vett a kezébe, hogy megkóstolja - mmmm, ez isteni, szinte omlik a számban, waohh... - Niall arra gondolt, hogy ő is szívesen omlana Liam érzéki szájában, de aztán eszébe jutott, mit mondott a férfi.

- Milyen kérdéseddel? - kérdezte.

- Meg akartam kérdezni, eljönnél-e este velem valahova. Iszogathatnánk, táncolnánk, ilyesmi. Mit gondolsz? Van kedved?

- Mmmmármint te és én??? Kkkkketten? - kérdezte a meglepetéstől dadogó fiú.

- Igen, Ni baba, a randikon általában ketten szoktak részt venni - mosolygott Liam és finoman megpöckölte Niall orrát.

¤¤¤¤

Zayn a reggeli gyakorlatait végezte a saját kis berendezett edzőtermében, mikor dörömbölést hallott az ajtaján. Kelletlenül hagyta félbe a hasizom gyakorlatot, hogy megnézze, ki zavarja ilyen korán reggel. Legnagyobb meglepetésére a küszöbén Niallt pillantotta meg, aki feltűnően piros arccal, zihálva várt barátjára odakint. Amint meglátta az izzadt, félmeztelen férfit, a nyakába ugrott nem is sejtve, milyen hatással van ez a fekete férfire.