🔮HÓGÖMB (Larry, Ziall ff) 🔮 BEFEJEZETT

🔮 EPILÓGUS 🔮

EPILÓGUS

Másfél évvel később

Nagy nap volt ez mindannyiuk számára. A Tommo's 2, azaz most már hivatalos nevén az OTTHON megnyitó ünnepsége. Hetek óta folytak az előkészületek. Ki-ki tudásához és lehetőségéhez mérten igyekezett hozzájárulni a rendezvény sikeréhez. Alig egy óra volt csak vissza a kezdetekig, a szervezők és a vendégek is lassan gyülekeztek a hátsó udvarban.

Az előző létesítményt teljesen legyalulták és egy új, modern, tágas és fényes épületet húztak a helyére, amely a maga két szintjével, plusz padlásterével, húsz kétszemélyes és tíz négyszemélyes lakószobájával igazi palotának számított. Vidám mintás játszószoba, hatalmas étkező, sószoba, pihenő, oldalt irodák és szociális helységek kaptak benne helyet. Hátul az udvaron focipálya, felszerelt játszótér. Mondogatták is maguk közt, sok gyermeknek a saját otthonában sincs ennyi. De Louis-ék nem kukacoskodtak. A kis patronáltjaik a legjobbat érdemelték mindenből, ha már az élet olyan kegyetlen volt hozzájuk, hogy nem élhettek a saját szüleikkel.

Harry, Liam és Zayn a fő pavilon alatt álltak és várták a kedveseiket. Liamnek tűnt fel először a közeledő lángvörös hajkorona, a látványtól a szava is elállt, annyira lélegzetállítóan csinos volt Jason a királykék ingében és sötét nadrágjában. Szinte vibráltak a színek rajta és ha nem ott lettek volna, ahol...

- Nézzétek, megjöttek a drágáink - ütögette meg a másik két férfi felkarját, akik hasonlóképp reagáltak, csak épp a saját párjaikkal kapcsolatban.

- Uhh, anyám, ez káprázatos - nyögte Zayn Niall látványára.

- Gyönyörű - lehelte Harry, amint meglátta Lout a fekete szerelésében - hosszú napnak nézünk elébe...

- Odanézzetek, ott vannak a pasik - lelkendezett Niall - ó, Istenem, még mindig Zayn a legcsodálatosabb - Mitagadás, a három macsó is kitett magáért, Liamen szürke, Zaynen zebramintás, Harryn fekete öltöny feszült.

- És Liam - ámuldozott Jason.

- Harry után persze - sóhajtotta Louis. Egyszerre értek oda és váltottak apró puszikat, ami még vállalható volt egy társas rendezvényen.

- Mikor érnek ide a szüleid, bubu? - kérdezte Liam és hintett még egy halvány csókot Jason nyakára.

- Ahm... pár perc és itt lesznek - felelte Jason és megköszörülte a torkát.

Rögtön azután, hogy másnap Louis és Harry elmeséltek mindent, ami Gonzo házában történt, és nagy nehezen mindenki feldolgozta a temérdek új információt, Jason félrevonult és felhívta az édesanyját. Claire ijedten vette fel a telefont, attól tartott, hogy valami baj érhette egyetlen fiát, de mikor Jaz felvetette nekik a találkozás lehetőségét és azt, hogy Liam hajlandó vállalni az összes felmerülő költségüket, már örömében sikongatott.

Egy héttel később jött el a nagy nap, egy kisebb, eldugott kis étterembe beszélték meg az összejövetelt, természetesen Liammel együtt. A szülei érkeztek előbb, már helyet foglaltak, mikor a fiatalok odaértek. Claire mikor megpillantotta több, mint két éve nem látott fiát, könnyekben tört ki és úgy ölelte, mintha a világ legnagyobb kincsét tartaná a kezében. De hiszen az is volt, az egyetlen gyermeke. Jó pár percig csak ölelték egymást, aztán a fiú az apját is üdvözölte, majd bemutatta nekik Liamet. Véget nem érő meséléseiket csak Claire gyakori sírógörcsei szakították félbe. Jason elmondott nekik mindent arról, hogyan élt az elmúlt időben és hogyan találtak egymásra szerelmével. Claire és Bill pedig arról számoltak be, milyen szomorú és magányos lett az életük, miután egyetlen nap alatt mindkét gyermeküket elveszítették. Eleinte kicsit feszengtek az Archie téma miatt Liam előtt, de a férfi biztosította őket, hogy számára ez egyáltalán nem kellemetlen, tökéletesen ismeri a hátteret.