Change

37 Rész

Úton voltunk már haza, próbáltam koncentrálni az útra, de a mellettem békésen alvó lány miatt nem tudtam teljesen oda figyelni a vezetésre. Annyira édesen alszik, ilyenkor olyan nyugodt.. Látszott rajta, hogy nagyon jól érezte magát. De, hogy még igent is mondott a randira, ez azért nem semmi én szerintem, hiszen egy magam fajtával nem mindenki menne el randizni. Oké, nagyon még a suli büfébe se jönnének el..

Fél öt lehetett mikor leparkoltam a házukhoz, próbáltam felkelteni Alissát, de semmi. Meg se mozdult. Ahh szuper. Kabát zsebéből előhalásztam a kulcsokat, gyorsan kinyitottam a kaput és a bejárati ajtót.
Menyasszonypózba kaptam a lányt, a kocsi ajtaját a lábammal becsuktam. Elég könnyű. Nem gondoltam volna, a lépcső akadályt könnyen vettem viszont a bejárati ajtóval meggyűlt a bajom. Hiába nyomtam le a könyökömmel, toltam össze vissza egyszerűen nem nyílt ki, pedig direkt kinyitottam kulccsal csak le kéne nyomnom a kilincset. De sehogy se akart kinyílni.
Éppen nagy lendületet vettem magamon, erre az ajtó kinyílt, én meg csak a lánnyal a kezembe konkrétan bedőltem az ajtón mintha egy éppen kivágott fa lennék. Az volt a szerencsém, hogy meg tudtam tartani az egyensúlyom és nem estünk el.

Mikor felpillantottam egy elég érdekes fejet vágó Tóbiással, továbbá egy majdnem felrobbanó fejű nővel, azaz Alissa édes anyukájával találtam szembe magam.

- Mi történt? - dermedt le a férfi - Ugye jól van? - aggódott

- Persze, csak alszik - pillantottam a kezembe szuszogó lányra, aki ezek az akciók után is úgy aludt, mint a bunda!! El sem hiszem.

- Felviszem a szobájába - indultam el a már jól ismert irányba. Belöktem a szobája ajtaját és már le is tettem az ágyára. Cipőt levettem róla, betakartam és a homlokára nyomtam egy puszit.

Az emeletről leérve egyből jött a kérdezősködés.

- Merre járt? - kérdezte Tóbiás.

- Egy buliban, én is ott voltam, de csak véletlen futottunk össze.

- Ivott is? - ismét a férfi kérdezett.
Szólásra nyitottam a szám, de közbe avatkozott a nő: - Persze, hogy ivott! Nézd meg, nincs is magánál! - teljesen fel volt háborodva.

- Csak 1 sört ivott és ennyi - mondtam az igazat.

- Te is ittál? - nézett a szemembe Tóbiás.

- Igen, egy fél pohár sört!

- És úgy ülsz volán mögé? Megáll az eszem! Hogy képzeled? - akadt ki a nő.

- Ez a sör már hat-hét órája volt. Semmit nem hatott és egy fél liter sör 3 óra alatt megy ki a szervezetből, amit én ittam, az meg 2 deci se volt hölgyem. Ne aggódjanak, tudok tisztán vezetni és látni továbbá gondolkozni! Alissa nem drogozott, nem cigarettázott, és nem is füvezett, továbbá nem szexelt senkivel és nem érintkezett lánnyal és fiúval se! - nyugtatni próbáltam őket, de kezdtek furcsán nézni rám.

- Köszönöm, hogy haza hoztad a lányunkat! - nyújtotta kezét Tóbiás, amit meg is fogtam és megráztam.

- Igen, köszönjük, hogy bajba sodortad és leitattad a lányunkat és ki tudja még, hogy mit tettél vele! - vágta hozzám a szavakat az anyuka- Megmondtam már Alissának, de neked is most elmondom, csak hogy jól tájékozott legyél a barátságotokban. Tőlem barátkozhat, vagy bármit csinálhat, legyen az fiú, akár lány, de amíg az én házamban és az én főztömet eszi megtiltom, hogy ilyeneket csináljon! - jött közelebb hozzám - Főleg veled! - nézett végig rajtam.

- Drágám elég lesz! - szólt rá Tóbiás.

- Még nem vagyok azzal teljesen tisztába, hogy ki vagy te, de jó nyomon járok! Megnyugtatlak, kiderítek mindent és majd szembesítem a lányomat azzal, hogy valójában ki is vagy te! Egy utolsó mocskos bajkeverő, aki nem ismer határokat és nem tudja, hogy még is mi az a tisztelet! - nyers és határozott szavai voltak, igazán bántó - Továbbá meg ne lássalak a lányom közelébe!