Lenéztem a két ülés közötti helyre és a hányinger elkapott. A bácsi, aki a repülőben mögöttünk ült, úgy gondolta, jó ötlet a koszos és büdös patáját felrakni az én ülésemre.
"Hogy a faszom tele." Suttogtam.
Körülöttünk mindenki aludt, hiszen már éjjel volt. És még 6 óra mire leszáll a repülő. Viszont én nem tudtam aludni, hála a papának.
"Mi a baj?" Kérdezte Daniel.
Észre sem vettem, hogy felébredt. Lenéztem a lábra, ami közöttünk volt. Daniel undorodott fejjel nézett vissza fel rám. Hátra fordult és elkezdte löködni a vénembert.
"Legyen szíves, vegye le innen a lábát." A vénember csak ránézett Daniel-re, majd vissza is csukta a szemét, ignorálva a kérését. "Na jólvan, bassza meg, szépen megkértem magát, de úgy látszik ez nem így működik. Nem egyedül van ezen a tetves gépen, szóval respektálja a kérésemet, vagy én sem fogom respektálni azt, hogy maga aludni akar. Nem akarom, hogy a terhes barátnőm egész éjjel a lábát szaglássza. Ne kúrja fel az agyamat még jobban."
A tata meghökkent, de levette a lábát. Daniel felvonta a szemöldökét, mire a papa előkapott egy nedves törlőkendőt és letörölte a helyet, ahol a patája volt. Aztán elővett egy fertőtlenítőt és azzal is letörölte. Mikor Daniel megvolt elégedve, bólintott és visszafordult.
Az ölébe húzott, a fejemet a vállára hajtottam és mély álomba merültem.
✨
A szám tátva maradt, amikor a szememmel végig futottam a hatalmas házon, ami előttem állt. Több száz ablak, mégsem lehetett belátni egyik sem. A ház szürke volt, körülbelül 7 emeletes. Sokat változott, amióta utoljára láttam és jártam itt.
Felemeltem az öklömet a hatalmas dupla ajtóhoz és kopogtam kettőt. Az ajtó azonnal kitárult, két hatalmas gorilla állt előttem.
Mindkét faszinak kopasz volt a feje, fekete póló és fekete nadrág ölelte hatalmas izmaikat. A szemeim végig futottak rajtunk, aztán lehajtották előttem a fejüket.
"Ms. De Luca, már vártuk magát." Felvontam a szemöldökömet, még sem próbáltam elrejteni a meglepődöttségemet.
"Kérlek, hívjatok Royal-nak. Apát ismeritek, ő pedig itt a barátom, Daniel." A két pasi előttem bólintott és mindkettőjük megrázta apa és Daniel kezét is.
"Sajnáljuk, hogy ilyen körülmények között találkozunk, de örülünk, hogy látunk. Én Beau vagyok, ő pedig a társam Benett. Mi leszünk a fő testőreid, Royal."
"Uhh, oké. Örülök nektek. Tudom, nagy kérés, de egyszer kétszer szeretnék egy mosolyt is látni az arcotokon." Megpaskoltam Beau arcát, majd beléptem mellettük a házba.
"Kuzin. Rég láttalak." Meglepetten fordultam a hang felé.
A konyha ajtajában ott állt, magasabban mint utoljára, logikusan, az unokatestvérem Max. Izmosabb lett és... felnőttesebb.
Max a legidősebb mindannyiunk közül, 22 éves. Igazából, beleillik a maffiába. A haja fekete, a szemei zöldek, akár az erdő. Tetoválások borítják a karjait és a nyakát. Ha az emberek meglássák, többnyire a szar is megáll bennük. Egyszerűen ilyen az aurája.
Ahogy végig néztem rajta, hirtelen a kirakós utolsó darabja a helyére került.
"Miért nézel rám úgy, mint ha a problémáidra én lennék a válasz?"
YOU ARE READING
H E A V E N L Y | HU
Teen FictionCsak azt látod, amit a szemeid látni akarnak. Nem akarod beismerni, hogy az életed sosem lesz olyan, mint amilyennek te elképzeled. Daniel és Royal közös élete sem éppen zökkenőmentes, de mutass nekem egy kapcsolatot, ahol minden simán megy. Mi abba...