꧁Egy Életen Át꧂ [H.S / Z.M] [2. ÉVAD BEFEJEZETT]

5. Fejezet.

19:46 óra. 

Túl esve a hatalmas arc átalakitásomon, fürkésztem a végeredményt, Susan púderes dobozának a tükrében. 

-Na hogy tetszik?- Elpakolta a sminkes kellékeket. 

-Nem rossz!- Vizslattam rikító szemeimet. Szemhéjam szűrkés feketés, füstös sminkben végezték, egy gyönyörű cicafarokkal, mindkét végén. Az alsó részein, épp hogy csak a két széle lett kiemelve, fekete szemhéjpúderrel. Az egészet pedig feldobta egy kis szempillaspirál. Szemöldökeim igényesen, szinte természetes hatást adva, lettek kihúzva. Az egész arcomon alig ha látszik az alapozó, azonban a bőrhibáim gyönyörűen el lettel fedve, a korrektornak hála. -Sőt! Azt kell mondanom, hogy neked sminkesnek kellett volna menned!- Pillantottam fel a tükörből, íriszeibe. 

-Na ne túlozz!- Nevette el magát. 

-Most viccet félretéve!- Fürkésztem tovább művét. -Nagyon rég sminkelhettél ki engem, ha nem emlékeztem arra, hogy ilyen jó munkát tudsz végezni!- 

-Köszi!- Mosolygott. -Na de menjünk!- 

[...] 

Barátnőmmel karöltve, vonultam ki a szálloda, hátsó kijáratán. Hatalmas meglepetés volt számomra, hogy egy Orosz nyelvű szám tartotta fenn, a buli jó hangulatát. Lilika-tól szólt, a Рука в руке című dal. Egy viszonylag nem túl laza, de nem is olyan pörgős remix változata, csalogatta táncolni az embereket.

Körbe fürkészve a társaságot a hatalmas medence körül, szinte senki sem volt ismerős. Rengetegen voltunk, azonban sem Harry, sem a többieket nem találtuk. 

-Hát akkor érezzük jól magunkat.- Jelentette ki Susan, egy lelkes mosollyal arcán. 
Részlegesen körbe jártuk azért a helyet, végezetül elkezdtünk táncolni, a medence túloldalán. Rég nem éreztem magam ilyen felszabadultnak, és kellemesen. Barátnőmmel való táncunk, felidézte bennem, fiatalabb korunk emlékeit. Amikor először mentünk el szórakozni, az valami soha el nem felejtendő dolog volt számomra! 17 évesek voltunk, és pusztán csak a volt évfolyamtársunk házibulijába mentünk el. Azt be kell látni, hogy azért ez a parti jóval elitebb, de mégis van olyan jó, mint ahogy az volt régen. 

Nem sok idő elteltével, Susan kiszemelte a fedetlen, nyitott bárpultot. Vigyorogva rám pillantott, végül biccentett fejével a pult felé. 

-De csak egy kicsit!- Feleltem szintén vigyorogva. Oda caplattunk az említett helyiséghez, ahol már egy mosolygós pultos srác várakozott. 

-Jó estét! Mit adhatok a hölgyeknek?- 

-Jó estét!- Köszöntünk egyszerre. 

-Te mit iszol?- Néztem Susan-ra. 

-Én szerintem egy Gin tonic-ot.- 

-Két Gin tonic-ot kérnénk!- Adtam válaszul a pultosnak. 

-Máris készítem!- Felelte. 

-Köszi!- Vissza pillantottunk a bulizó tömegre.

-Ne légy ilyen feszült!- Vállamra tette kezét Su. 

-Nem vagyok én feszült!- Kiegyenesedve néztem a pultos felé. 

-Kilométerekről látszik, hogy Harry-t keresed a szemeiddel!-

-Dehogyis!- Nevettem el magam zavartan. 

Pár perc múlva, megszólalt a pultos srác. -Hölgyeim, az italuk!- Tette elénk. 

-Köszönjük! Mennyivel tartozom?- Mosolyogtam. 

-Csak írja a számlámra!- Szólalt meg egy hang, a hátam mögött. Össze pillantottunk egy másodpercre Susan-nal, végül hátra fordultam. 

-Ez kedves, de én is ki tudtam volna fizetni Zayn!- 

-Az én vendégeim vagytok, szóval nem kell fizetnetek.- Elővette csábos mosolyát. 

-Hát.. Köszönjük!- Egy halvány mosolyt villantottam, majd belekortyoltam az italomba. 

-Na és, ki a kis barátnőd?- Nézett Susan-ra, aki rögvest zavarba is jött. Kicsit eltávolodtam a pulttól, hogy jobban egymásra tudjanak nézni. 

-Ő Susan Baker!- Mosolyogtam. -Gondolom Zayn-t nem kell bemutatnom.-

-Nem kell!- Zavartan és gyengén, elnevette magát barátnőm. 

-És hogy lehet az, hogy ilyen két szép hölgy, kísérők nélkül érkeztek?- Pillantott rám. 

-Egymással jöttünk!- Előzött meg válaszával Susan, pedig én mást szándékoztam felelni. 

-Értem!- Felelte. -Na és Harry?- 

-Ő éppen...- Kezdtem bele. 

-Nem tudod hol van igaz?- Kérdezte, egy mindent tudó mosollyal az arcán. 

-De tudom!- Hazudtam. 

-Sziasztok!- Lépett közénk Thomas. 

-Szia!- Köszöntünk. 

-Ha megbocsátotok, nekem el kell mennem a mosdóba.- Jelentettem ki, és azzal a lendülettel hátat fordítva a társaságnak, elindultam az említett helyiség felé. 
Nem hagyhatom a közelemben Zayn-t. Harry bárhol lehet. Már csak az hiányzik, hogy észrevegyen. Nem akarok több veszekedést! 

Végig vágtatva az egész előtéren át, elértem a mosdókig. Már majdnem be tértem az ajtaján, amikor egy pillanatra magára vonta figyelmemet a lift, ami a folyosó végén volt található. A fal takarásába vonulva, pislogtam ledöbbenve. Egy szőke hosszú hajú nő lógott Harry nyakában. Ölelgették egymást, amit egyszerűen nem akartam elhinni. A szívem abban az átkozott pillanatban, hasadt ketté. 
Te aljas szemétláda!