꧁Egy Életen Át꧂ [H.S / Z.M] [2. ÉVAD BEFEJEZETT]

24. Fejezet.

*Susan szemszöge.*

Tényleg nem rossz a Vampire Diaries könyv. Olyan szinten belemerültem az olvasásába a társalgóban ülve, hogy szinte semmi másra nem tudtam volna figyelni.
Már azt sem tudom hogy hányadik fejezetnél jártam, amikor majdnem szívrohamot kaptam. Valaki befogta a szememet, én pedig összerezzenve felsikítottam. 

-Csak én vagyok az kicsim!- Belepuszilt hajamba Stefan. 

-A frászt hoztad rám!- A szívemhez kaptam. 

-Neharagudj!- Megkerülte a kanapét, és leült mellém. 

-Képzeld el szerelmem, hogy pont az a neved, mint az egyik szereplőnek ebben a könyvben.- Arca elé emeltem az említett tárgyat. 

-Jaj! Csak azt ne mondd, hogy az én nevemben is egy vérfarkas játszik!- Fújtatott. 

-Nem! Hanem egy százhatvankét éves vámpír!- Nevettem el magam. 

-Na hát az még jobb!- Ő is felnevetett. -Képzeld! Beszéltem Lauren-el.-

-Igen?- Izgatottan felé fordultam. -És mire jutottál?-

-Hát lényegében semmire! Azt akarja hogy azzal bizonyítsam a barátságunk fontosságát, hogy biztosítsam mindannyiuk szabadon való távozását, majd a Clark ügy után.- 

-Mindannyiuk? Kiket értesz ez alatt?- Meglepődtem. 

-Hát elsősorban ugye bár Harry-t, aztán Jeffrey-t, na és persze Zayn-t.- 

*Stefan szemszöge.*

Ha őszinte akarok lenni, én személy szerint életfogytiglant adnék mind a háromnak! 

-Zayn-nek pusztulnia kellene, nem börtönbe menni!- Kiakadt nem is kicsit. -Nem is értem Lauren-t, de majd elbeszélgetek vele!-

-De csak a torta sütés után!- Vigyorogtam. Tudom hogy nem lelkesedik az apjáért, de akkor is csak az apja! 

-Torta sütés?- Értetlenkedett. 

-Apád szülinapja van hahó! Este lesz megtartva.- Meglepődtem, hogy elfelejtette. 

-Tudom én azt, csak éppen nem érdekel!- Karba font kezekkel, a kanapé háttámlájának dőlt. 

-Susan. Nem lehetsz ilyen! Mégis csak az apádról van szó!- Nem tetszik a viselkedése. 

-És?- Felém fordította a fejét. -Szerinted ő foglalkozott az elmúlt tizenöt évben, egyetlen egy születésnapommal is? Hát nem, képzeld!-

-Neked pontosan ezért kell!- Megfogtam a kezét. -Figyelj Susan! Én nagyon fiatalon vesztettem el a szüleimet. Nekem nem volt alkalmam, egy tortát sem készíteni nekik. Neked van lehetőséged rá, élj vele! Legyen bármilyen is az apád, szeresd őt! Mert ő igen is szeret téged!- Szavaim után, láttam hogy elgondolkodott. -Nos?- 

-Legyen!- Adta be a derekát. -De csak miattad!- Emelte fel mutatóujját figyelmeztetésképpen, és elnevette magát. 

-Jól van!- Ajkára leheltem egy csókot. -Akkor irány az alapanyag raktár!- Felálltam, és nyújtottam kezemet. Ő mosolyogva megfogta, végezetül elindultunk.

*Zayn szemszöge.*

Próbáltam aludni, amikor ismét megzavart valaki, de inkább ki sem nyitottam már a szememet.

-Ha te vagy az Harry, akkor húzz el! Ha meg a ribancot fújta be a földalatti fing szél, akkor az is húzzon ki. Köszöntem!- 

-Én azért bejöhetek?- Hangja hallatán, kinyitottam a hozzá közelebbi szememet. Egy halvány mosollyal fogadtam Lauren-t.